Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

3-4. szám - Dr. Berencsi György: Az ivóvíz geopathológiai jelentősége

130 Berencsi Gy : Az ivóvíz geopathologiai jelentősege anyágoík a szervezetbe a táplálék és ivóvíz révén kerülhetnek be, illetve a táplálék és ivóvíz nem kielégítő mennyiségben tartalmazván ezeket, okozhatnak hiányártalmakat. Bizonyos állatbetegségeik például cobalthiányra vezethetők vissza. (Askev, fíixon, Bell, Fiimer, Underwood). E betegség neve „enzootikus marazmus", vagy „Morton-Mains" betegség. Előfordul Ausztráliában, Newsealandban, Floridában. A betegség az állatok végelgyengüléséhez hasonló sorvadásában nyilvánul, s már cobaltnyomokkal megszüntethető. Szarvasmarhák

%betegsége az ú. n. ,,alcali diesease". Ez anyagcsere betegség, amelynek oka a táplálék és ivóvíz nagy seléntartallma. A selén, mint a kén kompetetív antagonistája a kénanyagcserét zavarja meg, s ennek révén jön létre betegség. (Byers, Hurd, Karrer, Annié). Ausztráliában ismernek egy birkabetegséget, amelyet „enzootifkus ataxiának" hívnak. Ez rézhiány következménye. (Bennets, Chapman). A tyúkoknak van egy „Perosis" nevű betegsége, amely a csontok angolkórszerű elváltozásában nyilvánul meg. Ez a betegség mangánhiány következménye és már kis adag mangánnal gyógyítható. (fleller, Penquite, Wilgus, Norris, Heuser ). A felsorolt néhány példából világosan látható, hogy bizonyos anyagoknak már nyomokban való jelenléte, vagy hiánya súlyos betegséget okozhat. Nyilvánvaló tehát, hogy az ivóvíznek és alkatrészeinek is lehet és van hatása a szervezetre, e hatások felismerése és irányítása pedig a jövő kutatás feladata. Az alább következőkben rátérek előadásom tulajdonképpeni céljára, s néhány gondolatot szeretnék felvetni, amely az ivóvíz biológiai szerepére rámutathat. Ivóvíz féleségek 1. Esővíz, csapadékvíz. 2. Felszíni víz (patak, folyó, tó) 3. Nem mély talajvíz. 4. Mély talajvíz. A felsorolt ivóvízféleségek milyenség szempontjából az alábbi szempontok szerint osztályozhatók. Víz milyensége 1. Hőfok. 2. Fogyasztott mennyiség. (íz, szomjoltás). 3. Struktúra. a) könnyű víz, nehéz víz. b) alfa víz, béta víz. c) alkatrészek. I. anorganikus 1. kationok 2. anionok 3. nem ionizált 4. gázok II. organikus 1. nem élő 2. élő Az ivóvíz bírálatakor elsősorban a fogyasztásra kerülő víz hőfokával kell foglalkoznunk. Biológiailag nem lehet közömbös, vájjon hosszú időn keresztül milyen hőfokú víz kerül gyomrunkba. A bevitt víz hőfoka ugyanis bizonyos hőmennyiség elvonását jelenti a szervezet részére, ha — mint az esetek többségében — hőfoka alacsonyabb. mint a testhőmérséklet. A különböző hőmérsékletű víznek különböző lévén a hőelvonó képessége, különböző biológiai hatású lehet. V. Noorden szerint minden liter 7 C-ú víz 30 ealoria elvonását jelenti a szervezetből, így több liter hideg víz naponta a szervezet lesoványodását okozhatja. A hideg víznek ez a hőelvonó hatása nem lehet közömbös például a pajzsmirigy működésére. Bojtkevics és Temkina szerint ugyanis a pajzsmirigy működése és reakciói szoros összefüggésben vannak a környezet hatásaival. Mansfeld vizsgálatai bizonyítják, hogy a' pajzsmirigy a szervezet hőháztartásában egyik legfontosabb irányító szerv. Cramer kimutatta, hogy hűvös környezetből melegbe, vagy fordítva kerülő patkányok pajzsmirigye már perceken belül morfológiailag is érzékelhető változásokat mutat. Mindezek alapján valószínű, hogy az élet során fogyasztott ivóvíz hőfoka sem hagyhatja a pajzsmirigy működését érintetlenül

1. Igen érdekes volna olyan irányú kísérletek beállítása, amelyek a gyomorba kerülő víz hőhatását és a pajzsmirigy működését tisztáznák. A gyomorba jutó víz milyensége nem lehet hatás nélkül a gyomor idegvégződéseire sem. Kétségtelen, hogy a víz hőfoka az idegrendszer részéről egy megszokott egyensúlyállapotot vált ki. amelynek változása, vagy szélsőséges volta biológiai szerepet játszhatük. Ismeretesek Bikov, Rasenkov, Lazovszkij vizsgálatai, amelyek szerint a gyomor, vagy nyombél felől az interoceptorok útján impulzusok jutnak az agykéregbe és a kéreg alatti központokba, amelyek a vegetatív idegeken keresztül, köztük a trofikus idegeken is, a gyomorra és nyombélre tevődnek át, aszerint, hogy honnan indulnak ki a reflexet kiváltó impulzusok. A víz fokozza a gyomornedv elválasztást Pav/oy-kutyában. (Forster, Lambert). Rossbach szerint a gyomormozgásokat elsősorban a hideg víz, kisebb mértékben a meleg víz fokozza. Ugyancsak fokozzák a pylorus tónust. (Jaworski, Schüle). Indifferens a testhőmérsékletű víz a gyomormozgásokra. A hideg víz a pulzus szaporaságának csökkenését és az értonus fokozódását (Winternitz, Fröhlich, fílax), tehát sympathikotoniát okoz. Vitathatatlan, hogy tartós ivóvíz révén okozott hideghatás a vegetatív tónusban bizonyos egyensúly állapotot válthat ki, amely a különböző megszokott hőfokok szerint különbözhetik. Éredekes volna olyan kísérletek lebonyolítása, amely a hideg és langyos vizet tartósan fogyasztók vegetatív tónusában esetleg kimutatható. Víziváskor a vér víztartalma jelentős ingadozásokat mutat. (Marx). Ennek egyik fázisában a vér felhígulása következik be. Néhány év előtt rámutattam már arra, (Berencsi és Nagy), hogy a vér felhígulása több, kevesebb vörösvérsejt, fel-