Hidrológiai Közlöny 1951 (31. évfolyam)

BENDEFY LÁSZLÓ: Kéregszerkezet és hidrográfia

A nyugati országrészeken a legelső egység az Alpokalja. A kristályos alaphegység ebben az (1. számú) övezetben viszonylag magas helyzetű: 50—100 métertől 1500 méterig a felszín alatt általában megtalálható. Tőle északra a Kisalföld déli medencéje következik (2. számú). Morfológiailag, de tektogenetikailag is két jól elkülönülő részre oszlik: a Fertő és a Hanság jelenleg is süllyedőben lévő medencéjére, illetőleg a Fertő keleti partját kísérő, viszonylag emelkedettebb peremi részekre. A Rábától délre, a hévízi termáltörésig bezáróan egy, az eddigiektől merőben elkülönülő (3. számú) nagy mélyszerkezeti egység következik. Déli határa a Dráva gravitációs minimum-sávja. A terület északi végén, a Zala völgyének tengelye szeizmikus tevékenységéről ismert másodrendű szerkezeti határ. A terület két részén a folyóvölgyek szerkezeti irányítottsága is különböző, és úgy tűnik, hogy egy antiklinális rendszer kueszta-sorával van dolgunk. Ezeknek a nagyjából É— D irányú kuesztáknak sorát szakítja meg a Zala völgye, amely maga is egy felszakadt boltozat serincén alakult ki. A 3. és 5. számú övezetek 4. számú területünket fogják közre. Szerkezete a 3. számúéhoz némileg hasonló. A Bakony hegységtől északra eső, a Marcal vízrendszeréhez tartozó patakok völgyének szerkezeti iránya a Zala balparti völgyeinek tektonikájával mutat rokonságot. A Bakony és a Balaton (ez utóbbi a Magyar Középhegység előterében keletkezett szerkezeti árok) szerkezeti határ Észak-Somogy felé. A Balaton déli partja és a Kapós közötti területet ÉÉNy—DDK-i csapású folyóvölgyek szabdalják. Ez a tektonikai főirány a Kapós és a Sió közötti területen nyomtalanul eltűnik, s helyette a Kapóssal párhuzamosan ívelő, vagy kimondottan É—D-i és K—Ny-i csapású völgyek jelennek meg. A Rinnya és mellékpatakjainak keletről nyugat, majd dél felé hajló, párhuzamos ívei a Villányi hegységhez tartozó mélybeni tömeg nyugati határát jelzik. Ez a mélyszerkezet Ny—ÉNy felé irányuló mozgása közben ívesen a Mecsek felé hajlik. Az emiatt bekövetkező tömegtorlódás váltja ki a Villányi hegységben 15