Hidrológiai Közlöny 1951 (31. évfolyam)

BENDEFY LÁSZLÓ: Kéregszerkezet és hidrográfia

rendelve találhatók. Ezen azt értjük, hogy egyik száruk többször azonos törési övezethez kötött. Ennek folytán e törési övezet csapásában helyezkednek el. Párhuzamos mederalakuiatok összefüggő földalatti szerkezetek fölött Mindkét alföldünk, sőt még a Bécsi medence is hidrográfiailag érdekes képet mutat. Felszínük alkatára Cholnoky alkalmazta azt a kitűnő hasonlatot, hogy olyan az, mint a szélein és csücskein kifeszített lepedő: enyhén lejt a térség belseje felé, és legmélyebb térszíni pontja a síkság közepe táján van. Ez nagyjából a Nagyalföldre és a Bécsi medencére vonatkozóan igaz. A Kisalföld feltöltődési viszonyai mások voltak, felszíne is máskánt alakult. Sümeghy (19. 20, 21), Miháltz (22, 23) és Molnár Béla (24) földtani felvételi munkálatai és anyagvizsgálatai egyértelműen arra vallanak, hogy a Nagyalföldet körülvevő peremi süllyedékek a síkságot övező hegységek erodált anyagával — az alföldi törések és vetődések kialakulása után — rövidesen feltöltődtek. A peremi süllyedékeket a befelé irányuló vízfolyások hordaléka eltüntette. Északon és keleten ezért kavicsból és horríokból felépült törmelékkúpok és törmeléklejtők veszik körül az Alföldet, ám nyugaton és délen — a törmelékszolgáltató hegységek hiánya miatt — ilyen feltöltődés nincsen. A minden irányból a középpont felé történő törmelékszállítás Mezőtúr—Gyoma táján megrekedt, és a déli kristályos küszöb jelenléte miatt a gravitációs szállítás központja a Berettyó Sárrétje, majd a Hódmezővásárhely—Makó—Orosháza—Békéscsaba tengelyű árokban alakult ki. Prinz [25] szerint az. Alföld területének egészére kiterjedő, általános lemezszerű süllyedés okozta, hogy rajta a folyóvizek sohasem futhattak sugarasan össze egyetlen pont irányában, és hogy a pleisztocén tavaknak sem maradt olyanféle reliktuma, mint a Lop, a a.) o Kü-kunfé!egyháza M k*H b} 20 km 7. ábra. összefüggő földalatti szerkezetre utaló, párhuzamos futású vízfolyások a Tiszántúlon. (Bendefy L. 1951.) a) a Dongér és környéke; ib) a Kösely-, a Hamvas, és Sárréti csatorna környéke, a szabályozás előtti állapotnak megfelelően. 11