Hidrológiai Közlöny 1951 (31. évfolyam)

BENDEFY LÁSZLÓ: Kéregszerkezet és hidrográfia

Csad stb. a lefolyástalan medencékben, vagy amilyen a hazánkban egyetlen Fertő és a vele kapcsolatos Hanság. A pleisztocén végi általános, nagy feltöltődés végén néhány nagy kiterjedésű mocsár maradt vissza, mint a Szernye, a Nagyecsedi láp, a bihari Sárrét. Mindezeknek a lefolyása a kezdeti szabályozási munkálatok előtt, (azaz a 17—18. század fordulóján) sehogy sem volt biztosítva. Ennek az állapotnak kialakulását egyetlet körülmény magyarázhatja; éspedig az, hogy e területek állóvizeinek lefolyását mélybe süllyedt, de lassú emelkedésben lévő szerkezetek akadályozták. Ilyen eltemetett szerkezetekre utal jónéhány alföldi vízfolyásunk közel párhuzamosan kialakult medervonalzása. Közülük hármat mutatunk be. A 6. ábrán a Hármas-Körös és a Száraz-ér közötti vízfolyások párhuzamos mederalakulatai figyelhetők meg. Alattuk a Tisza-árkot keletről kísérő kristályos alaphegység rejtőzik. A 7. ábrán a Dongérrel, illetőleg a Kösellyel párhuzamosan futó vízfolyásokat vázoltam fel. Mindhárom esetben nem csak a medencealjzat métyszerkezeti viszonyaira, hanem (a vízfolyások kanyarulatviszonyai alapján) még a mélyszerkezetet felépítő alapelemek csapására is vonhatunk le némi következtetést. Ez utóbbi összefüggéseket vékony szaggatott vonallal jelöltük. 8. ábra. A Kapós és a Sió folyó, mint egyetlen mélyszerkezeti egység kifejezője. A Kapós és a Sió tektonikai egysége Már az eddigiekben is több példát láttunk a vízrajz és a kéregszerkezeti viszonyok szoros összefüggésére. Ilyen kapcsolatot sejtet a Kapós és a Siónak a Kapós torkolatától a Dunáig terjedő szakasza (8. ábra). Szerkezetileg a Kapós és a Siónak említett alsó szakasza szoros tektonikai egység, és egy, a Dráva—Száva közétől a Csepel sziget felé tartó szerkezeti övezetre utal. Ennek jelenlétét Vadász Elemér [26] és Schmidt Eligius Róbert [27] tanulmányai eléggé megvilágították. Ilyen szempontból nem is lenne célszerűtlen részletesen megvizsgálni kisebb földtani tájegységeink vízrendszerét; remélhetően nem egy rejtett összefüggésre tapinthatnánk rá. Vízfolyásaink általános irányítottsága és ebből a mélyszerkezetre levonható következtetések Kevés kísérlet történt ezideig arra. hogy megvizsgáljuk a magyar folyóvízrendszer medervonalzásának irányítottságát. Az olyan elgondolások, amelyek a szakaszok irányítottságának statisztikai feldolgozását veszik tervbe, kétségtelenül igen érdekes eredményre vezethetnek, de nem nyújtanak értelmezhető képet az irányszögek térbeli és rangbéli megoszlásáról. Éppen ezért ez irányú vizsgálataim során egyáltalában nem törekedtem arra, hogy számszerű statisztikai eredményekre jussak. Sokkal inkább célravezetőnek ítélem azt a módszert, ha a vízfolyásokat térbeli helyzetükhöz híven a nekik megfelelő szerkezeti vonalaklkai jelölöm. így készült a 9. ábra, amelyről egyet12