Hidrológiai Közlöny 1951 (31. évfolyam)

BENDEFY LÁSZLÓ: Kéregszerkezet és hidrográfia

6. ábra. A Körösök és a Száraz-ér köze ék alakú nagy kanyarulatokkal és összefüggő földalatti szerkezetre utaló, párhuzamos folyású folyókkal. A szarvasi mederkanyarulat szárnyílása kb. 4 km, magassága (az 5. ábra szerinti értelemben) 8,5 km. A bélmegyeri kanyarulat szárnyílása 3,3 km, magassága 4,5 km. A folyó az ék mindkét szárán 1000—1200 m szélességben kanyarog. Ebből következik, hogy az ák-kanyar mindkét szára alatt egy-egy erősen mozgásban lévő, 1000—1200 m szélességű törésnyalábnak kell lennie, és magát a szarvasi és bélmegyeri V alakú nagy kanyart is e törésnyaláb jelenléte hozta létre. A kanyarulatok inflexiós pontjai belül vannak a törésnyalábokat határoló törések vonalán. — Csupán érdekességként említjük, hogy vázlatunkon Békésszentandrástól 5 km-re nyugatra egy 1. a folyókanyarulatokat kialakító szerkezet fő irányai; 2. a mélyszerkezeti határövezet tengelye a ihidramorfológia tükrében; 3. a mobilig mélyszerkezet kiváltotta törésrendszer. egyszerű ék-kanyar látható (6. ábra). Ebből, illetve abból a tényből, hogy a szarvasi nagy kanyartól keletre s nyugatra normálisan képződött és fejlődő kanyarulatok vannak, következtethetünk arra is, hogy Szarvas és Békésszentandrás között — mély szerkezeti szempontból — egy különösen jelentős törési övezet húzódik. Hasonló a helyzet a bélmegyeri kanyarulatnál is. Míg az első két esetben az ék csúcsa D felé, a Tótkomlósinál É felé mutat. A Száraz-ér Mezőhegyes fölött egy mélybeni szerkezetet kerül meg, és eközben a szerkezet peremi töréseihez igazodik (6. ábra.) Megjegyzésre érdemes, hogy ezek a nagyméretű, ék alakú kanyarok nem ritkán térbelileg egymáshoz Mezőtúr Gyoma / B.szentandrás ,Kúnszenfmárbn Bel'megyer o Orosháza Tótkomlós o Alezőko vácsháza Mezőhegyes 10