Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)
3-4. szám - Értekezések - LEEL-ÖSSY SÁNDOR dr.: A remetehegyi Hétlyuk-zsomboly
Szerző tanulmánya a Budapest határában levő Hétlyuk egyik érdekes új részletét ismerteti. Az ú. n. anyabarlang feltárásával nemcsak érdekes elméleti barlangtani kérdések megoldására van remény, hanem fővárosunk újabb idegenforgalmi látványossággal bővülhet, továbbá a szerző kutatásainak folytatásával még újabb részleteket lehetne feltárni. Az eddig ismeretlen barlangi részletek pedig még értékes denevérguanot is rejthetnek magukban. U. D. C. 551.442 (Hétlyuk) A remetehegyi Hétlyuk-zsomboly") DR LEEL-ÖSSY SÁNDOR A festői szépségű Máriaremetei-szurdokvölgy felett, a Remetehegy meredek és sziklás oldalában, közel a hegy tetejéhez, nyílik a Budai-hegység egyetlen zsombolya : a Hétlyuk-zsomboly. Mint a neve is mutatja, nem egyetlen zsombolykiirtből áll, hanem hétnyílásű, hatalmas zsombolyrendszer. A hét lyuk közül kettő egymásba nyílik és egy igen mély kürtőt (ill. aknát) alkot. (Feneketlen zsomboly.) Ez egy nemrég feltárt barlangba vezet. A másik öt ága egy kevésbbé mély és erősen lepusztult folyosórendszerbe torkollik (Nagyzsomboly), amely a legutóbbi időkig lefelé teljesen el volt tömődve és csak a közelmúltban tártuk fel az összeköttetését a feneketlen-zsomboly alatti barlanggal. * A Hétlyuk-zsombollyal eddig bővebben foglalkozott : Kessler Hubert 1) 2), Jaskó Sándor, 3) Bertalan Károly 4) és Jablonkay István?) de Kessler H. kivételével egyik sem foglalkozott részletesen és alaposan az eredetével. * A Remetehegy a mikrotektonikusan feldarabolt és törésvonalakkal széltében-hosszában behálózott Budai-hegység egyik nagyobb dachsteiui mészkőből álló röge, mely aránylag nagy és összefüggő felszínével eléggé alkalmas a karsztosodásra. A karsztosodás kezdetei a Remetehegyen még a másodkor derekára nyúlnak vissza. Ennek az ősi karsztosodásnak ma már semmi nyoma sem található a felszínen. A pliocénban és az ópleisztiocénban alakultak ki a Remetehegy mai magasfekvésű, de már pusztuló, száraz forrásbarlangjai. (Hétlyukzsomboly alatti barlang, Kőfülke és még több kisebb, félbemaradt, vagy felszakadt barlang, illetve forrásüreg.) Ezután a fiatalkori tektonikus kiemelkedés és az erózióbázis klimatikus eredetű bevágódása következtében a Remetehegy karsztvízszintje is lejjebb szállott és a barlangok szárazra kerülve pusztulásnak indultak. Ma már a Remetehegy legmélyebben fekvő forrásbarlangja: a Remetebarlang is száraz és pusztuló barlang. *) Előadta a Magyar Hidrológiai Társaság 1949 március 9-iki ülésén. La caverne Hétlyuk du mont Remete. Par S. Leel-Üssy, d eu r és sc. (Résumé p. 150.) ') Kessler Hubert : Foszfáttelep Budapest határában. (Barlan" gok mélyén, 1940.) ') Kessler Hubert: Jelentések... (BETE Barlangnapló 1932.) ') Jaskó Sándor: Jelentés... (BETE Barlangnapló, 1942.) ') Bertalan Károly: Jelentés... (BETE Barlangnapló, 1942.) ') Jablonkay István : Nagykovácsi földrajza. (Disszertáció, 1937.) Mielőtt a Hétlyuk-zsombolyt alaposabb formaanalízisnek vetnénk alá, foglaljuk össze röviden a zsombolykutatások eddigi főbb eredményeit. A zsomboly karsztosodó mészkőfelszíneken képződő, jellegzetes forma. Nem egyéb, mint egy helyenként változó mélységű, lefelé szélesedő, függőleges akna (illetve a fenékről nézve: kürtő), amely a mélyben rendszerint el van tömődve. Cholnoky elméletének az a hibája, hogy víznyelőtől teszi függővé a zsomboly kiképződését és a két formát nem választja el egymástól, holott a legtöbb zsombolyhoz egyáltalában nem tartozik víznyelő és a karsztvíz munkájától függetlenül jön létre. A forgóköves magyarázat csak egyes nagyon korlátolt esetekben lehet érvényes. Kessler Hubert elmélete elég jól alkalmazható és jelenleg is ezt fogadták el a legjobban. Előnye, hogy a zsonibolykeletkezésnek minden problémájára választ ad. De hibái is vannak ; a tektonikus preformáció nagy szerepét nem hangsúlyozza ki eléggé. Továbbá túlságosan mérnöki szemmel nézi és nagyon leegyszerűsíti a természeti folyamatokat. Emellett Kessler bevallottan deduktív módszerrel fog a feladatához ; egy előzetesen megszerkesztett elméletre keres bizonyító példát a Hétlyuk-zsombolyban. Mint írja: »Azelméletemet gyakorlatilag is be akartam bizonyítani és erre a célra egy, a főváros közelében levő zsombolyt választottam. A Hétlyuk szabályszerű zsomboly, mondhatnám normál zsomboly, mely a kísérletre kitűnően megfelelte. Kesslernek szerencséje volt, az előzetesen kigondolt elmélet nagyjából ráillett a Hétlyuk-zsombolyra. Ebből azonban még egyáltalában nem következik, hogy minden más zsombolyra is alkalmas. — Módszere is erősen vitatható. Pávai-Vajna Ferenc és Sebő Károly hévforrásoseredetűnek tartják a zsombolyokat. u)Ez a magyarázat szerintünk elfogadhatatlan, hiszen a legtöbb zsomboly környékén soha sem volt hévforrásos tevékenység. Kerekes József szerint a zsombolyok komplex karsztos formák. Részben a korrozió oldotta ki és a Szerző ezután részletesen tárgyalja Cholnoky 6)— 9) forgóköves és Kessler Hubert 1 0) gyűrűfeszültséges zsombolykeletkezésre vonatkozó jólismert elméletét, majd az alábbiakat fűzi hozzá.*) •) Cholnoky Jenő: Morfológia (1926) 113—114. old. ') Cholnoky Jenő : Előzetes jel. karszttan. (Földrajzi Közi. 1916.) 434—435. old. •) Cholnoky Jenő: Általános földrajz (1923) 205. old. •) Cholnoky Jenő : Barlangtanulmányok. (Barlangkutatás, 1917.) '") Kessler Hubert : A zsombolyok keletkezéséről. (Barlangvilág, 1932.) *) A szerk. >) L. Barlangkutatás, 1943. 147
