Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)
3-4. szám - Értekezések - LEEL-ÖSSY SÁNDOR dr.: A remetehegyi Hétlyuk-zsomboly
karsztos erózió vájta ki őket, de mellettük fontos szerepet tulajdonít a mennyezet beomlásának is, amelyet a törések lazítanak meg ; a zsombolyképződés ott indul meg, ahol két törés keresztezi egymást. Kerekes érdeme, hogy felhívja a figyelmet a zsombolyok komplex eredetére. Kár, hogy ennél nem is megy tovább. A karsztvíznek túlzott szerepet tulajdonít. 1 2) Venkovits István a Hétlyukhoz hasonló zsombolyokat tisztán tektonikus eredetűnek véli. Szerinte ezek a zsombolyok a felszínig felérő tektonikus hasadékok. A zsombolyok alatti barlangok tektonikus hasadékbarlangok, de elképzelhetők barlang nélküli zsombolyok is. Kessler elméletét általában elveti. A barlang mennyezetéről felharapózó beomlást kis jelentőségűnek tartja, amely csak néhány speciális esetben hozhat létre zsombolyt. A zsomboly név helyett az aknabarl«ang elnevezést ajánlja bevezetésre. A Hétlyuk-zsomboly is tektonikus hasadék szerinte, amelyre a Kessler-féle elmélet nem alkalmazható. 1 3) Szerintünk Venkovits elmélete is némileg egyoldalú. A tektonikus erőhatás általában megvan minden zsombolynál, de csak mint preformáció és mellette még más tényezőket is számításba kell venni. Eddig még egy zsombolyról sem bizonyult be, hogy nincs alatta barlang. A legtöbb zsomboly fenekén hatalmas törmelékkúp van, amely csak a mennyezet beszakadásával magyarázható. A tölcséralak hasonlóképpen a barlangi felszakadás mellett bizonyít. A külföldiek közül a német Supan u) aknáknak nevezi a zsombolyokat. Eredetükre nézve azt tartja, hogy nagyrészt korrózióval kiszélesített hasadékok, de vannak köztük barlangok és zárt hasadékok beomlása útján keletkezettek is. Hasonló a német Philippson felfogása is. 1 5) A francia De Martonne és a szerb Cvijic. is foglalkoztak a zsombolyokkal. Cvijié szerint a dolinák és zsombolyok (szerinte kürtők) azonos eredetűek. A dolinák a felületi korrózió által kiszélesített karsztos hasadéknyílások. A zsombolyok nagyrészt nem egyebek, mint felülről lefelé növekvő kürtő- és kútalakú dolinák, amelyek néha (nem mindig) a barlangokig is leharapódzhatnak. Ritkábban keletkezhetnek alulról felfelé is zsombolyok : barlangok beszakadásával, vagy barlangok mennyezetének lassú lemorzsolódásával is. Elhagyott nagy víznyelők is lehetnek. 1 6) Annyi kétségtelen, hogy a legtöbb zsomboly eredete független a víznyelőktől, így Cholnoky elméletét általánosságban el kell vetnünk. Kessler gyűrűfesziiltséges magyarázatát általában elfogadták, de ez viszont túl mesterkélt elmélet. A tektonikus eredetet sem lehet kizárólagosnak tekinteni, bár a tektonikus preformáció szerepét a legtöbb zsombolykutató elismeri. ") L. Barlangkutatás, 1943. ") Venkovics István : Hozzászólás a Magyar Barlangkutató Társulatban 1948 júliusban tartott hasonló tárgyú előadáshoz. ") A. Supan : Grundzüge der physischen, Erdkunde (1908). ") A. Philiposon : Orundzüge der allgemeine Geographie 11/2. (1932.) ") Cvijié • Das Karstphanomen. (1893.) Véleményünk szerint Kerekes József jár a legközelebb az igazsághoz, de csak annyiban, hogy a zsombolyok a legkülönfélébb eredetűek lehetnek. A típusos zsombolyoknak általában van barlangjuk is, melyet mi anyabarlangnak nevezünk. A zsombolyt és barlangját egyaránt erőteljesen preformálják tektonikus törések ; a barlang hasadékok mentén alakul ki, míg a zsomboly, hasadékok kereszteződésében. A zsomboly tulajdonképpen egyidőben kezd képződni a barlanggal. De csak a barlang kialakulása után indul meg (beomlással) az igazi zsombolyképződés. Előbb vakkürtő jön létre, majd a beomlás továbbfolytatódik és a kürtő felharapódzik a felszínre, miközben a lezuhanó nagymennyiségű törmelék eltorlaszolja a zsomboly fenekéről az anyabarlangba való átjárást. A felszakadás Fig. 1. ábra. A Feneketlen-zsomboly és az anyabarlang keresztmetszete. (Kessler H. alapján.) M 1 : 375. Coupe transportale de la caverne »Feneketlen* de la mére-cave 1 : 375. D'apris H. Kessler. után a zsomboly pusztulásnak indul. Most már csekélyebb mértékű korrózió (oldás) és erózió is fellép, továbbá mállás a légnedvesség hatására, de a főpusztítást a továbbfolytatódó beomlások végzik. Ebből megállapítható, hogy a zsombolyok eredete általában független a karsztvíz közvetlen működésétől és a karsztosodásnak csak közvetve van rá kihatása (anyabarlang kialakítása). Lehetnek helyenként olyan zsombolyok is, amelyek tisztán tektonikus eredetűek. Általában azonban a zsombolyok komplex formák; tektonikus törés és beomlás hozta őket létre, sőt a felszakadásuk után a mállás, korrózió és erózió is kisebb szerephez jut. A zsombolyok korát csak hozzávetőlegesen állapíthatjuk meg. Csak azt tudjuk biztosan, hogy a zsombolykürtő felszakadása csak az anyabarlang kialakulása után következhetett be. (Hacsak nem tiszta tektonikus eredetű zsombollyal állunk szemben!) A legbiztosabb korjelzők, a paleontológiái leletek, ha egyáltalában vannak ilyenek a zsomboly törmelékében, vagy a törmelékkúp alatt. De a tektonikát is felhasználhatjuk a zsombolyok és anyabarlangjuk korának a meghatározására. Tehát csak a hasadékokat létrehozó kéregmozgások idejét kell megállapítani. Geomorfológiai szempontból a legfontosabb korjelző adat a zsombolyok 148
