Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)
1-2. szám - Értekezések - TÖRÖK PIROSKA dr.: A budapesti víz bakteriológiai és mikroszkópos biológiai ellenőrzése
coli-telep fejlődjék, ezért a vízstatisztikusok, köztük Mc Crady és Hoskins (1) folyékony táptalajok viselkedése alapján valószínűségszámítással határozták meg a térfogategységben legvalószínűbben jelenlevő coli-bacillusok számát. Erre a célra a vízmintából ia magyar vízszabvány által előírt feldolgozáshoz hasonlóan több egyenlő, vagy több egyenlő és egy-két különböző részre osztott vízmennyiséget csövekbe oltottak s a beoltott vízmennyiségből a pozitív csövek számából a valószínűségszámítás alapján számított és térfogategységre vonatkoztatott coliszámokat táblázatokban foglalták össze. Mc Crady és Hoskins összeállításából a vizsgálati technikánknak megfelelő táblázatokat szerkesztettünk, ilyen az 1. számú táblázat, melyet a Székesfővárosi Vízmű egyes vízszolgáltatási egységei, mint szűrőmű, főnyomócső, periférikus csap vizének, továbbá az ásványvíz, szikvíz elbírálása esetén veszünk tekintetbe. A táblázat első oszlopa a pozitív reakciót mutató csövek számát tünteti fel. A második oszlop pedig azt, hogy pozitív reakciót mutató 50 cm 3-es és 10 c.m s-es csövek milyen kombinációban fordulhatnak elő. A harmadik oszlop azt a 100 cm 3-re vonatkoztatott coli-számot mutatja, mely a második oszlopban feltüntetett pozitív eredményt mutató csőszámnak felel meg. (Egy 10 cm 3-es csőben mutatkozó pozitív reakció esetén 0.39 egy 50 cm 3-es csőben levő pozitív eredmény esetén 0.43 a coli-szám. H.a két 50 cm 3-es csőben pozitív a reakció 0.97, egy 50 cm 3-es és egy 10 cm s-es eső pozitív lelete esetén 0.88 a coli-szám stb.) A táblázat negyedik oszlopában látható, hogy pozitív coli-reakció esetén hány cm 3 vízben van 1 coli-bacilius. Ha minden cső pozitív vagy negaII. TÁBLÁZAT. A vízmű I;út, belOiadómedence, szívóaknu. gépházi fsa]> s>iíi\ tl<;n viz 'nek, továbbá jón és szikvíz pnli-ggriiuftnnk • meghatározására. . ' X 1 1 rm" 1 X 1 cir. a Coli ion fiin'-bcn 1 Coli <-ii. s-bt'n + 2 (i 50.0 + 2.2 45.4 2 + 4.4 22 7 2 + .+ --5.0 20.0 4 + + + 7.fi r.2 t 4 + + + — — 8.(1 11.2 4 + 12.0 8.3 4 + 4- + + 15.0 ii.7 + •+ + + — + 21.0 4.5 + .+ +'+ + 2.5 . 11 + + + + + + ? tív, pontos coli-szám nem adható meg. Hasonló a //. számú táblázat, mely a vízművek kútjai. gyűjtőaknái, medencéi, gépházi csapjai vizének elbírálására szolgál, a beoltott vízmennyiség 5 X 10 és 1X1 = 51 cm 3. Amint a táblázatból láthatjuk, nagymenynyiségű víz beoltása esetén, ha kevésbé szenynyezett a víz, előfordul, hogy a coli-szám 1-nél kisebb tizedes törtszám. Ez az első pillanatra szokatlan, a régebbi kifejezési móddal szemben azonban sokkal többet mond, mintha csak azt mondanánk, hogy a víz 100 cm 3-ben pozitív vagy negatív. A coli-szám segítségével a coli-bacilius megállapítása finomabbá vált, azonfelül ugyanazon eredetű és különböző származású minták eredményeinek összehasonlítása, grafikonokban szemléltetővé tétele szempontjából is nagy szolgálatot tesz. Mint fentebb szó volt róla, coli-bacilius alapján akkor kifogásoljuk a vizet, ha a beoltott csövek közül kettőben, vagy ennél több csőben eolibacillus fordul elő. Ez coli-számban kifejezve az • 5 X 50 ós 1X10 cm 3 víz leoltása esetén 0.97, 0.88, vagy ennél több. A főnyomócsövek, medencék, szűrőmű és perifériás csapok vizét és az ásványvizet tehát iákkor kifogásoljuk, ha 100 cm 3-ként 0.88, 0.97 vagy ennél több coli-bacillust tartalmaznak. Az 5 X 10 és 1X 1 om 3 víz leoltása esetében 100 emuként 4.4, 5, vagy ennél több a kifogásolt coli-szám. vagyis a vízművek kútjainak vizét, a szíkvizet és jeget kifogásoljuk akkor, ha 100 cm 3-ként 5, 4.4 vagy ennél több coli-bacillust tartalmaznak. Magánkutak és egyéb vízminták (nem ivóvíz): fürdő-, dunavíz és szennyvíz csoportokra is vannak hasonló táblázataink. Magánkulvízminták coli-bacilius alapján akkor kifogásolhatók, ha 1 cm 3-re vonatkoztatott valószínű coli-számuk 0.51, vagy annál több. A fürdővizet csak coli-bacilius alapján az. ivóvíztől eltérően, csak 6 vagy 7 csőből származó pozitív eredménynek megfelelő 39.0, vagy érinél nagyobb coli-szám esetén kifogásoljuk. A b a k t é r i u m s z á m 1 á 1 á s t általában gelatina-lemezen 20°-on végezzük. A háborús és háború utáni évek nehézségei lehetetlenné teszik, lrogy vízmintáink mindegyikének baktériumszámát agar-lemezen 37°-on is meghatározzuk. Ezt csak ismeretlen (pl magánkút) szennyezettségre (fürdő), vagy fertőzöttségre gyanús esetekben tehetjük meg. A vízműből származó vízből 1 cm 3-t, ismeretlen vízből 1—0.5 cm 3-t oltunk le. esetleg ha nagyobbfokú szennyezettségre gyanús, a vizet felhígítjuk ós a különböző hígításokból oltunk le 0.5—1 cm 3-t, hogy a szabvány által előírt összeszámlálásra legalkalmasabb 30—300 telep fejlődjön. A beoltott gelatina-lemezeket a vízműből származó minták esetében 4 napig inkubáljuk. Négy nap után összeszámláljuk a lemezeken fejlődött összes telepeket. Egyéb származású víz esetében 48 óra múlva végezzük a telepek összeszámlálását; ha számuk 30-nál kevesebb, további 48 óra múlva végezzük el a végleges leolvasást. A különböző származású vízmintákra vonatkozó baktériumszámok, melyeket a sokévi tapasztalat után határértékként tekintünk, amelyeken felül kifogásoljuk a vízmintákat, az alábbiak: ü
