Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)
1-2. szám - Értekezések - TÖRÖK PIROSKA dr.: A budapesti víz bakteriológiai és mikroszkópos biológiai ellenőrzése
A mintavételhez szükséges merítöket a Vízmű telepeire és a megszedett mintákat az Intézetbe a hét négy napján a Székesfővárosi Vízmű autója szállítja. A hét közbeeső napjain :t vízszedésre szolgáló edények és vízminták szállítása gyalog- vagy villamossal történik. A vízvizsgálatokat 1941 óta a Maamar Vízszabvány szerint végezzük. A szabvány szerint bakteriológiai vizsgálatot akkor kell végezni, ha a vizet egészségügyi szempontból ellenőrizzük, úgy szintén akkor, ha a víz szennyezettségét vagy iertőzöttságét kívánjuk megállapítani. A szabvány-megkülönböztet tájékoztató és részletes bakteriológiai ivóvíz vizsgálatot. Tájékoztató ivóvízvizsgálat esetén csak a colititert kell megállapítani. Részletes bakteriológiai ivóvízvizpgálat esetén meg kel) állapítani a colititert, a kitenyésztett coli-törzset részletesebben meg kell határozni, a baktériumszámot 20" C-on gelatinán és 37 u C-on agaron kell megállapítani, alapos gyanú esetén pedig a kórokozó baktériumok kimutatása is szükséges. Mi, a Fővárai! Vízművek vizét állandóan egészségügyi szempontból ellenőrizzük, részletes bakteriológiai ivóvízvizsgálatot végzünk; egyéb •vizet szennyezettség szempontjából vizsgálunk. A szabványhoz való alkalmazkodásunk miatt a régebbi vizsgálati technikánkkal szemben bizonyos változtatásokat kellett bevezetnünk. A változások elsősorban a eolititer megállapítására szolgáló vizsgálatokra vonatkoznak. A szabvány szerint a eolititer megá.lapítása céljából, a feldolgozandó vízmennyiséget egyenlő arányban öt lejcukros indikátoros bouillon-t tartalmazó csőbe kell szétosztani, és pedig a víz származása szerint a szabvány pontosan előírjahogy milyen mennyiséget kell az öt csőben szétosztani. Ezek közül a minket érdeklő leoltandó különböző származású vízmennyiségek a következők: szűrt és klórozott vízből 5X50 cm 3, nem kezelt, vezetett vízből 5X10 cm 3, kút vízből és egyéb természetes ivóvízből. 5X1 e.m 3, szíkvízből a víz származásának megfelelő mennyiség. Jég előállítására használt vízből a víz származásának megfelelő mennyiség, szennyvízből a származás szerint 5X0.5 cm 3 -— 5X0.001 cm 3. A szabványban előírt öt csőhöz a titer pontosabb megállapítása céljából mi még 1—2 kisebb mennyiségű vízzel beoltott csövet is csatolunk. Tehát a szűrőmű, főnyomócsövek, tározómedencék, házi vezetéki csapok vizét, — ezek szűrtek és klórozottak. - 5X50 és lXlü cm 3, összesen 260 cm a vízmennyiségben vizsgáljuk. A termelőfelepek kútjai, szívó-aknái, medencéi, gépházi csapjai vizét (kezeletlen, vagy csak időszakosan kezelt vezetésre szánt víz) 5X10 ás lXl. összesen 51 cm 3-ben az ásványvizet 5X50 és lX'10 cm 3-ben. A szíkvizet és mesterséges jeget mivel vezetéki vízből készülnek 5X50 és 1X10 cm 3-ben. Dunavizet 1X0-1+5X0.01+1X0.001 cm 3-ben. fürdővizet 1X1+5X0.1+1X0.01 ,cm 3-ben. Az 5X50 cm 3 víz leoltására 100 cm 3 folyadék üveget használunk- melyeket a fárasztó pipettázás elkerülése céljából a táptalaj és a beoltandó vízmennyiségnek megfelelően kalibráltunk. Nagyban megkönnyíti a munkát a vattadugók helyett használt alumínium kupak, könnyebben kezelhető, az üveg száját leégetni nem kell. A beoltott csövek 24 órai 37° C-os incubálása után, a gázképző tenyészeteket Endo táptalajra oltjuk, a gázfejlesztést nem mutató csöveket újabb 24 óráig tartjuk 37° C hőmérsékleten: 48 óra múlva gázfejlődést mutató tenyészeteket ugyancsak Endo lemezre oltjuk (ezenkívül a savképzést is feljegyezzük). A gázképzést mutató Endo lemezeket 24 óráig 37° C hőmérsékleten tartjuk, ha 24 óra után nem fejlődnek típusos colitelepek, további 24 óráig incubáljuk. Tájékoztató vizsgálat esetén eoli-bacillusnak minősítjük azt a törzset, amely a vízzel beoltott tejcukros bouillonban savat és gázt termel és az Endó táptalajon típusos fémfényű telepekben nő. Részletes vizsgálat esetében ezenkívül a laktoze erjesztést, indolkópzést Voges Proskauer, metil vörös próbát, citrát táptalajon való növekedést, gelatina folyósítást, 46°-on való erjesztést, szacharózé, szalicin, dulcit erjesztést-is tekintetbe vesszük, továbbá a festődóst és spóraképzést is. Coli-bacillus jelenléte miatt akkor kifogásoljuk a vizet, ha a vizsgált vízzel beoltott csövek közül 2 vagy több csőben mutatható ki a colibacillus, éspedig 5X50 és 1X10 cm 3 víz beoltása esetén akkor kifogásoljuk a coli-bacillus jelenlétét, ha akár egy 10 cm 3-es és egy T 50 cm 3-es, akár 2 vagy több 50 cm 3-es csőben mutatható ki. A coli-értékelésre ezen a pozitív csőszámon kívül használjuk még a vizsgált víz térfogategységére (100 cm 8 és 1 cm 3-re) vonatkoztatott coli-bacillusok számát, az ú. n. coliszámot. A coli-szám való&zínűségszámítással megállapított érték. Folyékony táptalajokban a térfogategységre vonatkoztatott tényleges coliszámot nem lehet megállapítani. Szilárd táptalajon lehetséges volna a vizsgálandó víz elpárologtatása útján. Mivel az ivóvizekben aránylag kevés coli-bacillus van. igen nagymennyiségű víz elpárologtatására volna szükség, hogy I. TÁBLÁZAT A' szűri;mű. főnyoni ű-süvek. tároz űueüencók. Piri IVrűts vízminták ós :;sv,]!iyví/ colisz-ímának im iy:!iatűi'o'/;isához. + 5X51) oni® 1X10 cin* Coli ; l coli IMI) cm'-bca cm'-ben II f ; 1 + II.39 1 + — - - 0.4:! 2:).> 2 + — —' — — ' + 0.88 113 2 + •'+ U.97 103 3 + + - + 1.5 S7 3 + + + - 1.7 59 -1 + + + + 2.4 41 -1 + + ++'— 2.9 34.4 *f M- + + + • 4.1 24:'.1 6.5 15.4 fi + + + + + + ! ?
