Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

11-12. szám - Hírek - Az üzemszervezési Tudományos Egyesület pályázatának határidő meghosszabbítása

színre hozott kis barlangmaradványok gömbfülkeszerű alakjai is hidrotermális eredetre vallanak. Érdekességként megemlítem, hogy a Máriaremeteikőfejtővel foglalkozott annak idején Pálffy Mór (8) is, aki — tévesen — hajdani tengeralatti édesvizű hidegforrások számlájára írja a mészkő porlását, amely szerinte tulajdonképpen aragonit átalakulás. Sokkal kevésbbé változatos a szurdokvölgy déli oldalának, azaz a Hosszúerdőhegy északi lejtőjének a formakincse. A Remetehegy (423 m teng. sz. fel.) neih túl magas, de mindenfelől meredek lejtőkkel határolt lapostetejű mészkőrög. Tektonikus eredetű, a lejtői energikus törésvonalakat jelölnek ki. A lejtők meredeksége, fiatalkori kiemelkedésre utal. Lapos, de kisterületű platóján egyetlen kicsiny, de szabályos dolinát találtam a szurdokvölgy nyugati bejárata felett. Víznyelők és bujtatóbarlangok nincsenek rajta, csak a déli oldalán van néhány forrásbarlang és egy zsombolyrendszer. Tetején elég jelentős mértékű a karrosodás, de komolyabb karr-mezők még sincsenek rajta : ugyanis a karr-barázdák nagyrészét betömte a talaj és a törmelék és elfedte az erdőscserjés-bozótos növényzet (fedett karr). Ennek a Budai-hegységi viszonylatban aránylag jelentős mértékű, de mégis csak »miniatűr karsztosodásnak« az az oka, hogy a Remetehegy — kicsinysége ellenére is — a Budai-hegyvidéknek egyik legnagyobb területű és legösszefüggőbb plató-jellegű karsztfelszíne. A Hosszúerdőhegy valamivel alacsonyabb a Remetehegynél (373 m teng. sz. f.). ÉNy-DK felé fokozatosan elkeskenyedő, gerincalakú mészkőrög, melyet minden oldalról meredek, sziklás lejtők határolnak. Töréses eredetű, lejtői energikus törésvonalakat jelölnek ki. A szurdokvölgyből Ny felé átjutunk a Nagykovácsi-medencébe (330—340 m t. sz. f.). A hegységrögökkel övezett, kicsiny, ovális alakú medencének hosszú, egyenes és feltűnően széles árokszerű (völgyszerű) nyúlványa van ÉNy-DK irányban (300—310 m szint). A nyúlvány tovább DK felé — Adyligetnél — előbb kiszélesedik, majd — a Feketefej és a Hosszúerdőhegy, illetve a Nagy-Hárshegy és a Fazekashegy között erősen összeszűkül. (Tótasszonyvölgyszoros), végül hegyesszög alatt csatlakozik a Hűvösvölgyhöz. Mindkét oldalról meredek lejtők hanyatlanak le rá, de a keleti lejtői (Remetehegy és Hosszúerdőhegy nyugati oldalai) valamivel meredekebbek, mint a nyugatiak. Esése jóval kisebb, mint a szurdoké (8 m/km), de még így is jelentős. A Tótasszony-szorosban nagyon megnövekszik az esése. Eredet szempontjából a Nagykovácsi község körüli kis ovális medence feltétlenül tektonikus besüllyedés, melynek oldalai mind törésvonalak. Sokkal problematikusabb az árokszerű nyúlvány eredete, melynél főleg a feltűnő völgyszélesség és a széles, lapos alluvium jelent genetikai problémát. Különösen feltűnő az éles ellentét a széles, lapos völgytalp és a kétoldali rögplatók rá lehanyatló meredek lejtői között. (Hasonló a képe a GömörTornai-karsztból ismeretes és szirtén problematikus eredetű Sajó és Csetnek völgyszakaszoknak, bár ezek jóval nagyobbarányúak!) A hosszan és egyenesen elnyúló, árokszerű alak és az ÉNy-DK irány egyaránt mutatják, hogy a nyúlvány is töréses eredetű. Ez a nyúlvány két egymáshoz közelfekvő, párhuzamos törésvonal közti, keskeny, árkos besiilylyedés, melynek szélességét kisebbarányú alluviális feltöltés is fokozta. Nem Valószínű, hogy csak egy törésvonal lenne a nyúlvány tengelyében, ugyanis akkor a szélesség elérésére olyan nagyarányú feltöltődést kellene feltételeznünk, amely ilyen magasfekvésű térszínen (300—330 m teng. sz. f.) nehezen lenne elképzelhető. A medence két kiszélesedésénél (Nagykovácsinál és Ady-ligetnél) a kétoldali törésvonalak kissé eltávolodnak egymástól. A nyúlvány keskeny DK-i végében (Tótasszony-szoros) viszont már valószínűleg egybeesik a két törésvonal. Itt már nincs semmi feltöltés, sőt nagyarányú völgybevágódás figyelhető meg. Tehát itt egy tektonikus preformált eróziós völggyel van dolgunk. A hidrográfiai helyzet hasonlóképpen nagyon bonyolult a Nagykovácsi-medencében. A medencében és a nyúlvány felső szakaszában a Nagykovácsitól nyugatra eredő Nagyördögárok-patak folyik. Tipikus kaplúráját a Remetei-szurdokban Bulla Béla (1) mutatta ki. *) Vitathatatlan terraszok a Nagyördögárok-völgyben nem találhatók, bár van néhány terrasznak látszó maradvány. Az eddigi tudományos felfogás az volt (3. 4), sőt sokan még ma is ragaszkodnak hozzá —, hogy a Máriaremetei-szurdokvölgy barlangi felszakadással keletkezett. Ezt a felfogást látszottak támogatni a t) szurdokvölgy északioldalában található barlangokis. Ezzel szemben az a felfogásom, hogy a szurdokvölgy tektonikus törésvonalon felszíni-Uneáris-erozióval liátravágódás (regresszió) által létrehozott áttöréses keresztvölgy. (Diszkordáns-völgy.) A völgy igen mély : szurdokszerű bevágódását és erős hátraliarapódzását a térszín fiatal, szakaszos kiemelkedése idézte elő. Tehát igen bonyolult eredetű völgyíjzakasszal van dolgunk, melyet a tektonikus kéregmozgások és a felszíni erózió kölcsönösen hoztak létre. Elgondolásomat a következő körülmények támogatják : 1. A szurdok derékszög alatti többszörösen megtört alakja nem utal barlangi eredetre, hanem rácsos törésvonalra. 2. A szurdok déli lejtője valamivel lankásabb és alacsonyabb, mint az északi, mert a Hosszúerdőhegy (373 m) kissé alacsonyabb a Remetehegynél (423 m). Nyilvánvaló, hogy a Hosszúerdőhegy kevésbbé emelkedett ki, mint a Remetehegy (de mindkettő kiemelkedett!). 3. A Remetehegy és a Hosszúerdőhegy igen meredek, szálbanálló, juvenilis lejtői szinte cáfolhatatlan bizonyítékai a térszín igen fiatalkori kiemelkedésének. 4. A szurdok nyugati bejárata előtti kaptúra (1) a hozzátartozó völgyi-vízválasztóval és völgyobszekvenciával szintén fontos bizonyítékai a fiatalkori hátravágódásnak. 5. Felszíni eróziós eredetű szurdokok máshol is vannak a Dunántúlon (5). 6. Végül a legdöntőbb bizonyíték a szurdokvölgy északi oldalában a Remetehegy déli lejtőjén elhelyezkedő rövid, száraz forrásbarlangok hármas szintje. *) Bulla még egy kaplurát mutatott ki a közelben : a Kisördögárok völgyben az ú. n. Városi Nagyrétnél (1). 475-