Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

11-12. szám - Értekezések - Lukács Dezső dr.: Adatok az egri melegvizek állatföldrajzi és állatökológiai viszonyaihoz

gy. h. több pontján, az 1949 III. 27., IV. 3., VII. 13., VIII. 26-án végzett gyűjtések szerint túlnyomórészt az árokban levő kövek alján, de a növényeken (Cladophora-, Spirogyra-, Chara-fajok) is él. A víz az árok teljes hosszában kristálytisztán átlátszó, hőmérséklete 30—32 C fok. Allatunk itt is éppen olyan gyakori, mint az I. sz. gy. h.-en. A III. sz. gy. h., a versenyuszoda kifolyása az Eger patakba. Hőmérséklete 28 C fok. Mind a melegvíz területén, mind rajta kívül hatalmas algagyep (Cladophora, Spirogyra) van a kövekhez tapadva. Az állatokat túlnyomórészt a kövek aljáról gyűjtöttem 1948 V. 7., 1949IV. 3., VIII. 26. A IV. és V. sz. gy. h. kövek aljáról, a gyűjtések ideje mint az I. sz. gy. h.-nél. A VI. sz. gy. h. a strandfürdő és városi fürdő lefo­lyása a patakba. A víz gyakran szennyezett, szappa­nos, sokszor rézgálic tartalmú. A lefolyások területén a sok vízinövény nagy gyepet alkot. A hőmérséklet 22—30 C fok között váltakozik a lefolyás különböző pontjain. Az 1948 V. 17., VII. 23., 1949 II. 15., III. 10., IV. 27., V. 3., 22., VII. 13., VIII. 26-i gyűjtések szerint az E. gonocephcila ssp. egriensis túlnyomó­részt a kövek alján tartózkodik, de a vízinövénye­ken is él. A VII. sz. gy. h. hőmérséklete 22—30 C fok, gyűjtési idő mint a Vl-nál. A VIII. sz. gy. h.tulaj­donképpen az I. torkolata. Hőmérséklete 22—29 € fok. Gyűjtési idő 1949 IV. 19., V. 17., VII. 13., VIII. 26. Az állatot mindig a kövek alján találtam. A felsorolt gyűjtőhelyeken mindenütt tömegesen élő állatokat határozókönyvek hiányában Euplana­ria gonocepliala Dugés-nek minősítettem. Soós Á. egyet. m. tanár a meghatározásomat a hozzájuttatott formaiinban rögzített anyag kont­rollálásával helyben hagyta, bár megemlítette, hogy az állatok méreteit kicsinynek találta. Az állat test­méreteire vonatkozóan 100 példányon végzett méré­sek alapján a következő adatokat állapítottam meg : az állat hossza 10—15 mm, szélessége 1—1,5 mm, a fej hossza 0,6—0,8 mm, a fülek külső szélének egymástól való távolsága (a fej szélességén át mérve) 1,1—1,6 mm. Ezeket a testméretadatokat össze­fajhoz viszonyítva, mert tisztán csak ivartalanul szaporodnak. Mind Gelei J. professzor szerint, akivel szóbeli megbeszéléseket folytattam, mind a magam tapasztalata szerint ugyanis a törzsalak is az ivarzással kapcsolatban válik nagyméretűvé. Az itteni melegvizekből való állatokat egybevetve a L. Böhming-féle határozókulcsai és leírással, vala­mint a mónosbéli Vízfőből, a Nagyszoros vizéből, a Berva érből, valamint az Eger patakból gyűjtött példányokkal, olyan lényeges különbségek mutat­koznak, hogy az itteni alakot a törzsfajjal azonosí­tani nem tudom. Állatunk a következő jegyekben tér el az E. gonocepliala Dugés-től : A háromszögalakú fej fülei állatunknál hegye­sebb csúcsban végződnek, mint a törzsalaknál, eze­ket a fejcsúccsal összekötő vonal nem egyenes, mint a törzsalaknál, hanem meglehetősen domború, ilyenformán a két fülcsúcs oldalt éles szögben áll ki. Állatunk fejalakja bizonyos mértékben emlékeztet arra a rajzra, amelyet Zacharias ad a Planaria subtentaculata Draparnaidd fejéről, de ez utóbbinál ugyancsak éles szögben kiálló fülcsúcs gyengén homorú vonal köti össze a fejcsúccsal. Állatunknak feje nem nyakszerű elkeskenyedéssel folytatódik a törzsbe, mint azt a P. subtentaculata Drap.-nál láthatjuk, hanem a törzsalakra jellemzően. Az állat testszíne a hátoldalon mindig világos barnás, márványos foltozottsággal, ez a törzsalaknál soha sincs meg. A hasoldal igen világos, egyszínű sárgásszürkés fehér. Egyik legfeltűnőbb jellemvo­nása állatunknak, hogy a szemet körülvevő, fehér udvar igen nagyméretű. A törzsalaknál ez az udvar lényegesen kisebb, nem fehér, hanem világos színű, a fekete szemnél alig nagyobb. Ezzel szemben az itteni melegvízi alaknál, a szem méreteit a fehér udvar nagysága hat-hétszeresen múlja felül. Álla­tunk szeme igen jellegzetes alakú, kissé nyúlt bab­szemre emlékeztet. Megemlítendő még, hogy P. sub­tentaculata szemét körülvevő fehér udvar Zacharias és Dugés rajzain éppen akkora, mint az E. gonoce­Fig. 2 ábra. Die Euplanaria gonocephala ssp. egriensis. Exemplar fixiert mit Formoí-Salpeterséure von der Bauchseite gesehen. hasonlítva a Bükk-hegység más területeiről gyűj­tött E. gonocephala-k testméreteivel, valamint az utóbb kezembekerült határozókönyv adataival (hossz.: 20—30 min, szélesség 5 (és több) mm, akkor valóban tény az, hogy az egri melegvizekben élő állatok jelentékenyen kisebbek a faj tipikus alakjainak méreteinél. Ez a kisebb testméret való­színűleg a víz hőmérsékletével, vagy vegyi össze­tételével függ össze, de lehet valamilyen más kör­nyezettani tényező következménye is. Nincs kizárva az sem, hogy azért ilyen kicsinyek az állatok a törzs­phala Dugés-nél, tehát állatunk nagyméretű szem­udvarával a P. subtentaculata-tól is különbözik. Szemben azzal, hogy az E. gonocephala mindkét szeme körülbelül olyan távolságra fekszik egymás­tól, mint a fej szélétől, addig az itteni melegvízi alak szemének egymástól való távolsága négyszer kisebb, mint a szemnek a fej szélétől való távolsága. A szem­udvar a fülek végződési vonalából kiindulva a fej­hossz 1/ s részét foglalja el és a szem mindig az udvar­hátsó, belső negyedében található. Jellemző továbbá, hogy rendkívül nagy az állatoknak az auricularis 452-

Next

/
Oldalképek
Tartalom