Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)
9-10. szám - Értekezések - Lukács Károly dr.: A halászat és a halismeret fejlődése a Szovjetunióban
latról, hogy t. i. »csakis a haltermő vizeknek minden oldalról tervszerűen végzett mélyreható kivizsgálása adhat szilárd alapot az ő természetes halgazdaságuk teljes és célszerű kihasználásához és állományuk mesterséges szaporításához« : a fiatal tudósnemzedék lelkes gárdáját sorakoztatta köréje. Sok olyan névvel találkozunk az ő tudós munkatársai közt, akik a szovjet ichtiológiának és vízi élettanának nemcsak a Szovjetúnióban, hanem világszerte elismert szaktekintélyei. Ezek közül elsősorban L. Sz. Bergről, az 1876ban Benderben született világhírű geográfusról és haltudósról kell megemlékeznünk, mint a nagy Akadjemik Baer méltó utódjáról. Egyetemi tanulmányai után az Aral-tó halászatának vezetésével bízták meg. »Aralszkoje More« c. alapvető tanulmányával lett a moszkvai egyetem doktora. Az első világháború alatt a moszkvai mezőgazd. intézetben az ichtiológia tanára, 1918-ban a petrográdi egyetem földrajztanára lett, 1922-től fogva a leningrádi mezőgazd. kíséri, int. ichtiológiai osztályának vezetője. Az 1930-as évek eleje óta az Össz-szövetségi Tavi és Folyami Halgazd. Tud. kutatóint. élén áll. Három főműve, melyeket a Szovjet ichtiológusai — Szuvorov szavaival — mint az ő »násztolnija knigi« (mindig asztalukon fekvő könyveiket) ismernek, a következők (részi, adatok az »Irodalom«-ban): 2 9 1. A »Halak« 3 kötete az Oroszország Faunája monográfiában ; 2. »A SZU és a határos országok édesvízi halai«. 3 0 3. »A halszabásúak és halak rendszertana« 31 Berg továbbá szerkesztőbizottsági elnöke a Zjornov-féle »Általános hidrobiológia« c. 32 egyetemi kézikönyv újabb kiadásának, valamint a Halászati-halipari min. kiadásában szintén a múltévben megjelent »Halászható (halgazdaságilag számbajövő) halak« c. díszmunkának. 3 3 Ez a világ halászati irodalmában párját ritkító tudományos kiadvány L. Berg saját rendszertana alapján adja a hivatalos nomenklatúrát éppúgy, inint a népies orosz és igen sok idegen halnevet, s a halak részletes morfológiai leírásán kívül a halászati módokat és eszközöket is közli, valamint adatokat a hal elterjedéséről, gazdasági jelentőségéről és feldolgozásáról. Berg ifjabb barátja, Szuvorov írta az »Ichtiológiai alapismeretek« c. közel 600 oldalas egyetemi kézikönyvet, mely a halismeret mai színvonala szerinti megállapításokról ad számot, egyben halfogási statisztikákat ad és a tudomány és halászati technika fejlődéséről is áttekintést nyújt. 3 4 Ugyanő még a nagy forradalom előtt megindított egy adatgyűjteményt az orosz halászat történetéről. Az 1919-ben elhűnyt Grimmtől 1910 körül Brazsnjikov vette át a halászati ügyosztályt. Az ő érdeme volt a Timirjázev Mezőgazd. Akadémia halgazd. osztályának megszervezése, ahová Berget hívta meg. Az első halászati technikai főiskolát Leningrádban 1922-ben szervezték meg Szuvorov vezetésével. Jelentékenyen hozzájárultak az ichtiológiai kutatások előbbreviteléhez a Tud. Akad. zoológiai múzeumának tudósai sorában Herzenstein, Schmidt és Njikolszkij. 3 5 A mesterséges tógazdaságok, a nemesponty és pisztráng tenyésztésének vezető elméleti és gyakorlati szakemberei közül kiemeljük a korábban már említett Arnold mellett főleg Jeleonszkij prof. nevét, akinek »Tógazdasági lialtenyésztés« c. főiskolai tankönyve a Mikoján Moszkvai halgazd. és halipari műszaki főiskola kiadványai közt jelent meg 1946. évben. 325 oldalon, sok képpel tartalmazza a pontyos, pisztrángos, compós és pontyoskacsás tógazdaságokra vonatkozó elméleti, gyakorlati és műszaki tudnivalókat. A halak oxigénigényére vonatkozó szakaszban a mi Hankó Bélánk megfigyelésére hivatkozik, anélkül, hogy tanulmánya címét s a tihanyi biológiai intézet munkáit a bibliográfiában megemlítené. 3 6 E helyen nem mulaszthatom el annak megemlítését, hogy a szovjet szakmunkák, így az imént idézett Zjornov-, Szuvorov- és Jeleonszkij-félék is, elég terjedelmes bibliográfiát is adnak nemcsak szovjet, hanem külföldi szaktudósok munkáiról : ezek közt azonban —• sajnálatomra — magyar tudósok munkáira, az egyetlen Maucha Rezsőnek, elnökünknek a Thienemann-féle nagy monográfiagyűjteményben, a »Binnengewaesser«-sorozatban 1932-ben közzétett s a limnológiai vízvizsgáló módszereket tárgyaló könyvét kivéve, nem akadtam. Sem Hermán Ottó, sem Jankó, Daday, a két Entz, Unger, Leidenfrost neve nem szerepel, az újabb, még működő szaktudósok nevét nem is említve. Reméljük, hogy a tudományos szaktársi kölcsönösség és tapasztalatcsere szocialista elveinek újabban megindult alkalmazása során gondoskodás történik majd ennek a fogyatékosságnak kiküszöböléséről is. II. Áttérve most már a halismeret és a halgazdaság tudományos, szociálista átszervezése terén a nagy októberi forradalom óta beállt gyökeres változásoknak — az anyag és adatok bőségéhez képest szükségképp nagyon vázlatos — ismertetésére : reá kell mutatnunk, hogy a polgárháború s az intervenciós háború győzelmes befejezése és a romok eltakarítása után a Népbiztosok Tanácsát elsősorban a halvédelemnek és a halászatnak a dolgozó nép érdekében való átszervezése kellett, hogy foglalkoztassa. Hogy minő kártevésre volt képes a polgárháború első idejében a tőkés kapzsiság, erre jellemző a Volga deltájának halászata 1917-ben. Itt, ahol a nagyharcsák és pontyok régismert telelő tanyája volt, éjjel-nappal kb. 150 gőzbajója és óriási halászhajóraja az asztracháni nagy halászbérlőknek azon dolgozott, hogy a tanyagödrökből könnyűszerrel kiemelje az ezeket megfekvő, ivás előtt pihenő nagyhalak tömegét. Ennek a rablóhalászatnak az volt a következése, hogy ezekbe a telelőgödrökbe évek során át nem tértek vissza a halak. Csak amikor a szovjetkormány a halászat részleges tilalmát, a kíméleti időket és helyeket szabályozta és ellenőriztette, tértek vissza a nagyhalak régi téli pihenőtanyáikra, hol az ívóhelyekre vonidásukig biztonságban lehettek. (2. ábra.) A halállomány megóvása végett a Volga és Don deltájában teljes, illetve korlátozott kíméleti és pihentető tereket határoltak el, bójasorokkal sávokra osztva a Kászpi-, ill. Azóvi-tengernek torkolatközeli szakaszait. A torkolattal határos íís-jelű sáv a teljes 379-
