Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

9-10. szám - Értekezések - Kiss Tibor dr.: Népgyógyfürdők építése vidéki gyógyforrásaink kihasználására

( 12 5 4 M^ 1 1 1 1 íl j| ÍT

r 1y i—i El ° i -1 1 i Fürdés a szaunában. A fürdőző teljesen száraz testtel lép a fürdőtérbe, ahol a levegő hőmérséklete 50—70 C°, sőt a pihenőemelvény legfelső polcán 80—90 C° is lehet. A levegő száraz lévén, ezt a magas hőmérsékletet a szervezet aránylag könnyen elviseli. Néhány percen belül izzadás indul meg ; a fürdőző a pad valamely fokára leül, vagy lefekszik, miközben a magával vitt és langyos vízbe áztatott nyírfalombbal testét bedörzsöli, veregeti, hogy a meleg által felidézett bőringer hatékonyabb legyen. A nyírfa étherikus, illó olajpárájának a finn fürdőorvosok különleges gyógyhatást tulajdonítanak, különösen a légzőutak megbetegedéseinél. A szaunafürdő száraz levegőjében az izzadás igen nagymértékű lesz ; csupán a fürdőzés első szakaszának végén, tehát 10—20 perc múlva létesítünk a helyiségben vízgőzt azáltal, hogy 1—2 kőműveskanálnyi hideg vizet öntünk a szaunakályha izzó köveire. A forró gőz hirtelen tör elő és a test izzadását lelassítja, esetleg megszünteti. A vízgőz megjelenése a bőrön gyenge égési érzetet kelt és a melegérzet erősen fokozódik. Ilyenkor a fürdőzés első szakaszát beszüntetik és a fürdőelőtérben (zuhanyozóban) következik a vizes, szappanos lemosás. A finn és orosz szaunafürdőző a test szappanos lemosását is nyírfalombos dörzsöléssel végzi és hideg vagy langyos tussal, esetleg vödörből öblíti le magát. Ezután a szabad légfürdő, esetleg közeli tóban vagy folyóban való 1—2 percnyi fürdés következik, tekintet nélkül az évszakra és időjárásra. Amíg a láb meleg marad, a meghűlés veszélye nem áll fenn. Téli időben ez a szabadban való fürdőzés csak egészen rövid ideig tart, majd a fürdőző a szaunába visszatér és a szauna forró légfürdőjét megismétli. Mire a fürdőzők ezt a második fürdési szakaszt megkezdik, a szauna levegője már ismét száraz lesz. A második fürdőszakasz úgy történik, mint az első és utána lemosakodással ér véget a fürdőzés. A fürdőzők ügyelnek arra, hogy a fürdőzés, illetőleg lemosás he ne fejeződjék addig, amíg az izzadás tart. Természetes, hogy ilyen szélsőséges fürdőzést a szauna őshazájában is csak valóban edzett szervezetűek végeznek. A kevésbbé edzettek a szaunázás után nem tartanak külső fürdőzést s az első szaunafürdőzés és lemosás után a fürdőt befejezik. Az is magától értetődik, hogy a szaunának hazánkban való bevezetése ésetén a fürdőzést — szakorvosok felügyelete és irányítása mellett — fokozatos szoktatással és a kellő elővigyázatossággal kell végezni. 8. ábra. Finn.sxauna. Fig. 8. »Sauna'.< de type / nlandais. 2. Előtér. 3. Öltöző, e. Vctkőzőpad. 5. Fürdő-tér : a) Izzasztópad, b) Szauna- kályba, c) Víztartály. d) Dézsa (mögötte a falban egyik szellőzőnyílás.). 2. Vestibule. 3. Cabinet de toilette avec (e) banc pour se i éshabiller 5. L'espace de bain : a) banc, b) poéle i' la sauna'f, c) réservoir d'eau, d) ba met (derriére la baijuet dans le mur un dissoupirails). A szauna hatása a szervezetre. Értekezésünk keretében nem célunk a szaunafürdőnek az egészséges szervezetre és a betegségekre kifejtett hatásairól, tehát orvosi kérdésekről beszámolni. De nem nyújtanánk teljes képet a szaunáról, ha legalább is vázlatosan meg nem említenők a szaunafürdőzéssel kapcsolatos fiziko- és thermoterápiás eredményeket és tapasztalatokat. A szaunafürdőnek az emberi szervezetre kettős hatása van. Az első : a nagy hőmérsékleti differenciák által kiváltott ingerhatás, a bőrfelületre gyakorolt hatásnak a véredényrendszerre való átvitele. Ez az ingerfolyamat az érhálózat kibővítését és vérrel való felduzzasztását vonja maga után. A vérnyomás ennek ellenére a szaunázás alatt is alig növekszik, a pulzusműködés meggyorsul. A második hatás biológiai; mindenekelőtt közömbösíti a szervezet Jelesleges tejsavállományát, amely a szervezetben fáradtság következtében képződött. Ez a szaunafürdő erősítő és frissítő hatásának magyarázata. Hatást gyakorol a szaunázás a szervezet mirigyműködésére és így közvetve az anyagcserére ; így hyperthermiás kezeléssel kezelhetők egyes pajzsmirigy-betegségek is. Jó gyógyeredményt értek el a szakorvosok hormonális és az ivarmirigyek zavarainál, egyes — különösen ideges eredetű — szívbajoknál, vérkeringési zavaroknál, egyes gyomor- és bélbajoknál és neurózis eseteiben. Vitán felül álló eredmények mutathatók ki hüléses, rheumatikus és izületi betegségeknél, végül a krónikus kimerültségi és fáradtsági állapotok megszüntetésénél. Finnország és az északorosz vidékek népei ösztönösen érzik a szauna egészségvédelmi jelentőségét, ami alátámasztja azt a felfogást, hogy a szaunafürdőzést elsősorban profilaktikus értékűnek kell tekinteni. Irányelvek a szauna tervezésénél. A szaunafürdő tervezésénél alapul szolgál a fürdő tér nagyságának meghatározására, hogy minden fürdőzőre 2—2 Y

2 m

2 alapterületet kell számítani. A fürdőtér azonban 8—10 személyesnél nagyobbra ne méreteztessék, úgy, hogy a legnagyobb szaunafürdőtér, ha 10 személy egyszerre való fürdetésével számolunk, 20—25 m

2 legyen. Amennyiben a szauna fürdőterének egyidőben való igénybevétele a 10 és 20 személy között lesz, úgy két fürdőtér; 20 és 30 személy esetén már három fürdőtér szükséges. A fürdőtér magassága 2.50—2,90 méternél több ne legyen. A fürdőteret kellő világítású, barátságos hangulatú helyiséggé alakítsuk ki. Tekintve, hogy nálunk fagazdálkodási 343