Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

9-10. szám - Értekezések - Kiss Tibor dr.: Népgyógyfürdők építése vidéki gyógyforrásaink kihasználására

okok miatt a teljesen fából készített szaunafürdő nem lesz kivitelezhető és téglából kell a szauna főfalát megépíteni, ezért a fürdőteret lássuk el faburkolattal, ha a mennyezet vasbeton vagy tégla, úgy a mennyezetet is. Az öltözőhelyiség méretezésénél személyenként kb. 2 m

2 alapterületet kell számításba venni, de itt egy helyiség, megfelelő méretezés mellett bármely számú fürdőzőre alkalmas lesz. Az öltözőhelyiség jó világításáról, szellőzéséről és könnyen tisztántartható kiképzéséről gondoskodni a tervező fontos feladata. Á szaunafürdő és öltöző közé egy kis helyiséget kell beiktatni, amely megakadályozza, hogy a szaunafürdő forró és gőzős levegője az öltözőbe jusson és ott páralecsapódást és nedvességet okozzon. Ezt az előteret kisebb elrendezéseknél zuhanyozók számára is célszerű kiképezni, figyelmeztetvén a szaunafürdőzőket, hogy nedves testtel a szaunába belépni nem szabad és a zuhanyozás csak a szaunából távozók részére van megengedve. A szaunafürdőknél 8—10 személyre egy langyos (kb. 25 C°) és egy meleg (kb. 38 C°) zuhany felszerelése kívánatos, de előre kevert vízzel ellátva, hogy a zuhanyozó személy leforrázását és a felesleges vízpazarlást elkerüljük. A szaunafürdő előterének nagyságát az egyszerre fürdőzők maximális befogadóképességéhez idomítva, személyenként kb. 0,7 m

2-ben állapíthatjuk meg, számítva arra, hogy — különösen kisebb elrendezéseknél — az előtérből történik a szaunakályha fűtése. Ajánlatos a szaunakályha fűtése céljából az előtérbe megfelelő »fűtőfülkét« kiképezni ; ugyanígy kívánatos egy kis tüzelőszerraktárt is létesíteni 2—3 m

2 alapterülettel, ahol az 1—2 napi fűtőanyag tárolható. Minthogy a szaunafürdőt egyazon időben csak egyneműek használják, egy (8—10 személyes) szaunafürdőnél egy WC létesítése elegendő. Nagyobb szaunafürdők tervezésénél minden 8—10 személyre kell egy WC-t és egy pissoirt létesíteni. Szaunatípusok. Az S 1. jelű kis szauna 216 m

2 beépítést igényel és azt a funkcióknak megfelelő elrendezéssel tervezzük meg. E szauna előteret, öltözőt, zuhanyozót, fürdőteret és WC-t tartalmaz. Ez a kis szauna egyidőben 8—10 fürdőzőt képes ellátni és ha egy fürdőzés átlagos idejét — a vetkőzést és öltözködést is beleszámítva — kb. 1 órá-flQ •p-n • ban állapítjuk meg, napi 10 órás üzemidő alapulvétele mellett, 80—100 ember fürdetését teszi lehetővé. Kis helységekben, falvakban és kisebb gyári üzemekben volna jelentősége. Az SK 1. jelű, káddal kombinált szaunafürdő (737 m

2 beépítés) azon a meggondoláson alapul, hogy a szaunát, amíg azt dolgozóink megismerik és megkedvelik, kádfürdőzéssel is összekötnők, illetőleg : a szaunafürdő használatát az egyébként is Szükséges tisztasági fürdőzéssel kapcsolnánk össze. A megtervezett típus ezért a szauna fürdőterén kívül nagyobb zuhanyozót, három kádfürdőt, pihenőhelyiséget, öltözőt, előteret és WC-csoportot, valamint egy kis tornácot tartalmaz. Ez a fürdőtípus — körmosdós mosdóhelyiséggel ellátva — gyárüzemi fürdőnek is használható. Ha egy szaunázó fürdőidejét 45 percre, a csak zuhanyozóét 15 percre, a kádfürdőzőét 45 percre feltételezzük, 45 perc alatt 10 szaunázó, 18 zuhanyozó és 3 kádfürdőző, összesen 31 személy tud megfürdeni, ami egy órára átszámítva, kb. 40 személyt jelent. Napi 4 óra fürdőidőt számítva, 6 hétköznapon (reggel és este) kb. 960—1000 ember fürdőzését képes ez a fürdőtípus lebonyolítani. A szaunafürdő szerkezeti megoldása. Falazat. Mint említettük, a finn- és orosz szaunafürdők fából készültek, de a mi hazai viszonyaink mellett ~téglaépítkezést kell választanunk. A kőfalazat nem megfelelő, mert a jó hőszigetelő kőanyagok puhák és higroszkópikusak és az állandó víz és gőz hatására csakhamar tönkremennek ; a rossz hőszigetelő kövek pedig a külső hideg és belső forró levegő kellő elszigetelését nem biztosítják. A fürdőtér falait legalább 51 cm vastagra kell tervezni és mint már említettük, belső falburkolattal ellátni. A falburkolat és téglafal között egy 3 cm vastag légtér maradjon, hogy az átnedvesedett faburkolat mindkét oldali száradása biztosítva legyen és hogy a nedvesség a falba át ne jusson. A faburkolat a fal hőszigetelését is lényegesen javítja. A faburkolatot legcélszerűbb tetőléc-alá téttel a falra erősíteni. Gondoskodni kell a födém kellő hőszigeteléséről is; ha a mennyezet a tetőszerkezettel egybeépített, borított gerendafödém, akkor az alsó zsaluzás 24 mm-nél, a felső pedig 36 mm vastagságnál kevesebb ne legyen. Ezenfelül pedig legalább 15 cm salakfeltöltést és padlásburkoló téglát is alkalmazzunk. 9. ábra. A) Kis szauna (S 1.) — Fig. 9. A) La petite „sauna" (S 1.) 1. Tornác. 2. Váró-előtér. 3. Öltöző. 4. Zuhanyozó. 5. Fürdőtér. 11. W. C. 1. Terrasse. 2. Vestibule. 3, Cabinet de toilelte. 4. Douchc. 5. L'espace de bain. 11. Water-elosel. B) Káddal kombinált szaunafürdö (SK 1.). B) „Sauna" combinée avec des baignoires (SK 1.). 1. Tornác. 2. Váró-elötér. 3. Öltöző. 4. Zuhanyozó. 5. Fürdőtér. 6. Gépház, ő 7. Pihenő. 8. Három kádfülke. 9. Pénztár. 10. Iroda. 11. W. C. felöltözöttek és levetkőzöttek számára. 12. Iroda. 1. Terrasse, 2. Veitibul

1. 3. CiV.mt le tilIü'.

1. 4. Djujhe. 5. L':spac: de bain. 6. Salle des machines. 7. Rcposoir. 6. 3 Cabinets pour des baignoires. 9. Guiahn. 10. B i--'tiu 11. Wate.'-closet pou* des habilléa et pour des désbabillés- 12. Magagin. 344