Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

1-2. szám - Értekezések

módszert. De nemcsak ők, hanem a Magyar-Szovjet Barátság Hónapja alkalmából ugyancsak személyes példamutatásokkal jártak elől az új módszerek átadásában Iván Panyin elvtárs, sztahanovista mozdonyvezető. Natalja Dubjaga, a sztahánovista szövőnő, Zsuraljev sztahanovista acélöntő és a tudomány és művészet többi érdemes képviselői, élükön Bárdin professzorral, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnökével. Ezek az emberek mutatták meg, hogyan kell megdönteni a régi technikai normákat és hogyan kell szocialista társadalomban megvalósítani azt a magasabb termelékenységet, melynek segítségével gazdasági téren is megszilárdítható a győzelem a kapitalista rendszer felett. A Szovjetunió nemcsak a technika és a művészet, hanem a tudományok minden egyes területén utat mutat nekünk és új utakon jár. így a hidrológiai tudományok területén is. Épp a Magyar-Szovjet Barátság hónapjának keretében számos előadás hangzott el tudósaink és professzoraink részéről, akik ismertették a Szovjetunió élenjáró helyzetét a tudományoknak ezen a területén is. Nemrég a Davidov-féle terv hívta fel az egész világ figyelmét a Szovjetunió vízgazdálkodási kérdéseire ,és járta be az egész világsajtót a hatalmas, nagyméretű terv elgondolása. Azonban a Szovjetunióban nemcsak ez az egyedüli terv, amely a szocialista tudományokra támaszkodva, felhasználva a dialektikus materializmus tanításait, új diadalra viszi a szovjet tudományokat. A Szovjetunió a hidrológiai tudományok alapvető szemlélete, a dialektikus szemlélet, a kérdéseknek fejlődésükben és ellentéteikben való vizsgálata, maga a Davidov-terv is az ellentétek egy nagyszerű zseniális megoldása, amikor is Közép-Ázsia déli részeinek vízszegény vidékét Szibéria északi vízbő területeivel kapcsolja össze és észak vízbőscgét délre, a vízszegény területekre irányítja. E merész gondolat megvalósításakor felhasználja a fejlődésnek azt a törvényét, hogy a föld történetének előző korszakaiban ez a két terület egy összefüggő vízrendszerhez tartozott. A terv méreteiben a világ eddigi vízépítményei mindegyikének többszöröse. A Davidov-terv Szibéria nyugati részének vízügyi problémáit van hivatva megoldani. A Szovjetunió európai részének vízi kérdéseit a nagy Volga-terv oldja meg. Ez hasonló elgondolásokon alapszik, mint a Davidov-terv, méreteiben kisebb, de így is nagyobb, mint az eddigi vízgazdálkodási tervek bármelyike. A Volgát egy hatalmas nagy folyamrendszerré egészítik ki. melyből öt világtengerre nyílik meg a kijárat és az egész vízrendszer központi kikötőjévé Moszkvát teszi meg. A terv során 13 hatalmas nagy erőmű épül meg a Szovjetunió európai részének nyugati felén. Ezek a tervek olyan hatalmas perspektívát nyitnak meg előttünk, melyekből a magyar hidrológusok és vízi mérnökök igen nagy távlatokat és biztatást kapnak. Előttünk áll, mini megvalósítandó feladat, a Tisza csatornázása, mellyel a ma igen gyakran aszály sújtotta Tiszántúlon virágzó öntözéses gazdálkodás kiépítését tesszük lehetővé és a Tiszántúl egyik jellegzetes területét, a Hortobágyot tesszük a magasfokú öntözéses kultúra súlypontjának. A Tiszával kapcsolatban lehetőségek fognak nyílni a nagy folyamgátak építésével hazai tapasztalatok szerzésére és megnyílik a lehetősége annak, hegy a jövőben a Duna vízierejének felhasználására, mint komoly hajtóerőre számíthassunk. A Duna vízierejének felhasználásával elektromos energiát termelhetünk alumíniumiparunk számára és ezzel fontos hazai nyersanyagot igen olcsón dolgozhatunk fel. Ezekre a biztató perspektívákra a múltban gondolni sem lehetett, mert a kapitalizmusban a profit szabta meg az új létesítmények építését, szemben a szocialista társadalom gazdaságpolitikájával melyben a nemzetgazdaság érdekei szabják meg vízi építkezéseink fejlesztésének irányát. Ezen nagy létesítmények tervezése körül igen sók részletkérdést kell megoldanunk, melyekben szintén útmutatást és tapasztalatokat kaphatunk a Szovjetuniótól» ilyen például a szivárgási kérdések tisztázása, a modellkísérletek jelentősége. Tanulmányozzuk tehát következetesen a Szovjetunió tudományát és tapasztalatait ezen a területen is, mert az a segítség, melyet a Szovjetunió számunkra biztosít és megad, igen fontosak és még fontosabbá válnak <1 jövőben a vízépítés és hidrelógia területén. FEKETE ANDRÁS