Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

7-8. szám - Értekezések - Pécsi Márton dr.: Völgyfejlődéstörténeti és taraszmoforlógiai megfigyelések a Dunavölgy balpartján Budapest és Baja között

Homokmégyen pl. a Kalocsai-útnál ásott 6 m-es kútban 0.4 m fekete termőtalaj alatt 1.5 m ázott lösz található, ez alatt pedig 4 m vastag folyami homok iszaperekkel megszakítva található. A Halom községbe menő út mellett a vályogvető-gödrökben 2 m vastag ázott lösz található, ennek alsóbb része átmosott jellegű, jól láthatók benne az összehordott löszcsigahéj-darabok. Ezek néhol vízszintes ereket alkotnak. Á kalocsai kutakban 3 m mélyen találnak folyami homokot. A terraszszerű kiemelkedést szépen lehet szemlélni, ha Vörös-mocsár széles tőzeges és áradmányos térszínéből Alsómégy—Homokmégy felé haladunk. Itt a II. sz. terrasz elég erőteljesen kb. 4—5 m-es szintkülönbséggel lejt az I. sz. terrasz szintjére. E széles, nagy kiterjedésű II. sz. terraszsziget több helyen kisebb erekkel és fokokkal össze van darabolva, de ezek eléggé kisméretűek és az a következtetés vonható le, hogy ezekben az óholocénben már csak árvíz idején járt a Duna vize. Ezt a II. sz. terraszszintet Kalocsától É-ia (egészen Dunapatajig) akkumulációval feltöltött, de erózióval (óholocénben) letarolt térszín határolja nagy darabon. Ez az eset áll fenn Kalocsától D-re Bátya-Fajsz és Dusnok felé is. Tehát iVy-ról is erodált térszín határolja, if-ről pedig a Vörösmocsár völgye választja el a Kecel—Bajai »magasparU<-tói, mellyel e »magaspart« kiképződése előtt (az óholocén) még összeköttetésben állt. Ennek testéről a K felé is kitérő óholocén Duna oldalága fűrészelte le és tette terraszszigetté. Szakmártól É-ra érdekes övzátonyos vidéken át lassan egy szintén erózióval letarolt térszínbe simul. E terraszok egyeznek a Duna jobbpartján dr. Bulla Béla által leírt Tolna—Mözs—Fadd környéki II. sz. terraszokkal. És hasonlítanak is, csak méretükben nagyobbak, az Őcsény—Decs és a sárpilisi II. sz. terraszhátakhoz. A kecel—bajai »magaspart«. A kecel—bajai »magaspart« is lösszel és futóhomokkal megemelt II. sz. terrasz. Ha a Duna— Tiszaközi hátság Ny-i peremén látható feltárásokat tanulmányozzuk Kecel—Baja szakaszon, arra a megállapításra jutunk, hogy a legfelső homoktakaró alatt lösz van, a lösz alatt pedig egészen folyami homoknak vehető vízszintesen települt és erősen rétegzett durvább, majd finomabb homokot találunk. A homokrétegben iszapos homok, majd egészen csillámos erek, sőt apró kavicserek is találhatók (2. ábra). Ezt az egész képződményt úgy lehet felfogni és megmagyarázni, hogy az újpleisztocénban alsószakaszjellegű Duna lassú partszéli hordaléka lehet, ahova csak finomabb hordalékok, iszap-homok, csillám, esetleg néha árvíz esetén apró kavics került, melyet a hullámok is sodorhattak a partra. Magassága alapján is beleillik a homok felső határa a II. sz. terrasz szintjébe, kb. 102—103 m-re a tszf. (2. ábra). Hajóson azonban már magasabban van a folyami homokszint felső határa. A Hild majornál levő feltárásnál pedig kb. 110 m tszf. magasan van a durva folyami homok felső határa és itt mintegy 10—11 m vastagon lehet észlelni a homok vastagságát (3. ábra). © © Fig. 3. ábra. 1. Barna homok, termőföld. — Sable brun, humus. 2. Fakósárga lösz. — Loess jaunátre. 3. Lösz, csigákkal. — Loess avec des escargots. 3a,) 3b,) Halványvörös zóna. •— Une couche á peine rouge. 4. Felváltva sárgás-szürke homok és iszapos homok. — Sable jaune-gris et sable limoneux alternant. 5. Felváltva vörös és sárga homok. — Sable rouge et jaune alternant. 6. Szürke folyami homok durva erekkel. — Sable fluvial gris avec de grosses veines. 7. Réteges sárga homok. — Sable jaune stratifié. 8. Szürke rétegzett vékony durva erekkel. — Sable gris stratifié avec de grosses veines. 9. Szürke folyami homok. — Sable gris (fluvial), couvert de loess. 10. Szürke, erősen csillf-mos homok. — Sable gris, fortement micacé. © © © © © © D 118 m tszf: -I 0 18 m 110 mtszf 10 m Ny K Nemesnádudvartól É-ra kb. 107—108 m tszf. van a terraszfelszín (4. ábra), D-re pedig kb. 110 m tszf. magasan van a felsőpleisztocén homok felső határa, itt erős összecementezett réteg van, amire a kemény fakósárga egyetlen halvány vörösbarna zónával megosztott nem vályogos, hanem vashidroxidos lösz települ. Ez alatt a homok is igen erősen vörös és vízszintesen rétegzett. A homok még mindig éles, de már nem olyan nagyszemű, mint fentebb (5. ábra). Sükösdön már ismét lejjebb van a felsőpleisztocén homokszint felső határa, kb. 105 in tszf. (Ennek az az érdekessége, hogy itt a szürkés színű, elég Fig. 4. ábra. Nemesnádudvartól É-ra levő feltárás. — Ouverture au Nord de Nemesnádudvar. 1. Kötött homok, •— Sable consolidé. 2. Lösz. — Loess. 3. Barnás homok. -— Sable brunátre. 4. Lösz. — Loess. 5. Szürke homok. — Sable gris. 6. Sárga homok. — Sablejaune. 7. Szürke folyami homok, durva erekkel. •— Sable fluvial gris avec des grosses veines. 8. Szürke homok, benne vörös zónák és csillámos erek, tetején kavicserek. —• Sable gris avec des couches et veines rouges et des veines sablonneuses sur la surface. 9. Homok és lösz törmelékkel borítva. — Sable et loess couvert de débris. E-ENy D-DK 110 m tszf! © I ISI tt SS \\\\\\\\\\\ J © © 10 m .264