Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)
1-2. szám - Értekezések - MUSZAKALY LÁSZLÓ: Felszíni vizek lassú és gyors szűrése
!Kénért szerint léteznek tisztító baktériumok, melyek nem csak az ülepíte nél, hanem a szűrésnél is fontos szerepet játszanak és szerint? ezek aerob baktériumok, amelyeknek élet fel tételeit a víz levegőztetésével] javítanunk kell. Ezek létezését bizonyítja az, hogy kb. 10° C alatt a szűrők nem működnek kielégítően, valamint azt is, liogy előzetes klóradagol ns. azaz sterilizálás hatására a szűrés szinte csak azokra a szemcsékre korlátozódik, melyek nem férnek keresztül a homokszemcsék közötti hézagokon. Igazolja ínég Diénert elméletét az AL(HO.,) 3üdagolásával végzett kísérlet is. Az Alr(SO«)»-at a szűrőhatás fokozására adagolták a szűrő előtt a tisztítandó vízbe. Összehasonlítva azonban az AUÍSOíla ielenléte nélkül működő szűrővel, azt tapasztalták, hogy rendes üzem mellett nagyjából cgyfo imán működtek, ollenben erőltetett üzemnél koli . bacillusok jelentek meg az AU<SOj)-j-al kezelt szűrőnél. IDiénert szerint ugyanis az AI 2(S0 4)í gyenge fertőtlenítőszer, ami akadályozza az érzékeny tisztító baktériumok megtelepedését, de átengedi a coli bacillusckat, melyei- rr'/ékeuyek- Ü ;ab' au kutatják a tisztító baktériumok életfeltételeií és foglalkoznak azzal, hogy mesterségesen tenyésszék őket a szűrőkön. Ugyancsak foglalkoznak azzal is. hogy "^-nevezett bakteriofágokat is telepítsenek a szűrőkre, melyeknek nagy sze repült lehet a r. rtöz > baktériumok elleni" küzdelemben. A szűrök biológiai hártyájának kérdését legújabban 1945-ben Waut'er világította meg h Francia Tudományos Akadémia ülésén, ő a párisi vízművek kezelésében lévő Ivry-SmSeine szűrőberendezéseit vizsgálta meg 3Í nappal az üzembehelyezés után. Megállapította hogy a biológiai hártya: 1. egy felső 10—15 cm vastag, laza -zö vetű és 2. egy alsó 3—5 mm vastag tömött szövetű, az alatta lévő homokhoz szorosan csatlakozó rétegből .'Itt. A felső réteg hálós szerkezetét egymásba fonódott diatóma-szálak alakították, oxigén buborékokat zárva körül, és szerves és szervetlen részeket halmozva össze a háló részeiben. Az alsó réteg barna, kérges, nemezes szerkezetét rendszertelen hálóban elhelyezkedő, mikron naffvsá'í rendű szerves és szervetlen részecskék képezték. Wautiéi• tanulmányában nemcsak a diatóniák fontos szerepére mutatott rá. hanem megállapította, hogy a hártyában a baktériumok sora hemzseg. A hártya ismeretében megmagyarázhatjuk a tisztítás fizikai, kémiai és bakteriológiai jelenségeit. A lebegő részek az elkérgesedett homok hézagaiban maradnak vissza. A szerves részek oxidálódnak. Az oldott anyagot a homokszemcséket körülvevő vízhártya nyeli el. A tisztító baktériumok a kevésbbé ellenálló, fertőzést okozó baktériumokat vonják ki a vízből. A szűrés gyakorlati végrehajtásánál a szűrés folyamatát megosztják. Az elavult telepek korszerű átépítésénél a tervezés alapelve: hogy a tisztítandó víz először kavicsszűrőn, majd előszűrőn és" csak legvégül folyik át a tulajdonképpeni szűrőn, amivel elkerüljük az utóbbi eltömődését. A kavicsszűrőn a víz sebessége 40—100 m/nap. A szűrőrétegek vastagsága 50—fiO cm. Nyer^vh^ Koagulélá_ Meghajtó motor 1 Második keveredés 7ső keveredés 1. áibva. Ac'fplator. A lassú szűrés nagy felügyeletet igényel. A .•zűrés hatására a homok eltömődik és így egyre nagyobb víznyomás tudja csak a kellő vízmenynyiséget átpréselni. A víz emelkedése esaik a medencék faláig terjedhet, azt tehát naponkint ellenőrizni kell. Ellenőrizni kell továbbá a szűrőhomok állapotát is mintavétellel és laboratóriumi vizsgálat útján. A szűrt vizet naponta vizsgálják. Megállapítják a víz sebssségét, a súrlódási veszteséget, a homok felszínének állapotát. a homok hézagainak eltömődését, a víz zavarosságát. koli tartalmát, ízét, színét, szagát, átlátszóságát és opalizálását. A francia előírások szerint 100 cm' vízben nem szabad kóli hacillusnak előfordulni és más szennyezésére mutató hacillus sem lehet benne. Nálunk ugyanezek a feltételek 25 cm 3 vízre vonatkoznak. 1 m-es vízrétegnek még átlátszónak kell lennie, színe és szaga nem lehet. Opalizálása kisebb legyen, mint 100 cm" desztillált vízé, melyben 10 csepp l:1000-es alkoholos mastix oldat van. Figyelemmel kell lenni az időszakos veszélyekre is. Ilyenek többek között a jégképződés, a tavaszi víz és az algák megjelenése. A mel g idő beálltával az alga veszély jelent komoly gondot. Ugyanis nemcsak, hogy ellepik az egész szűrőt, hanem kiszűrhetetlen olajos színt is adnak a víznek. 0,2 mgr/1 CuSOi adagolása után élő algák nem találhatók, ellenben iszap alak-' jában lerakódnak az elpusztult algák és kellemetlen rothadó ízt adnak a víznek- Franciaországban mechanikusan távolítják el az algáS hi r! <íp Crm tra ct íí ca r* i < > v r12
