Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)
9-10. szám - Külföldi Szemle - GAZ WODA I TECHNIKA SANITARNA. Folyóiratismertetés. Ismerteti: LÁSZLÓFFY WOLDEMÁR dr.
A fúrásból vett minták vízáteresztőképesiége, amit Galli L• határozott meg: Szürke iszapos pannóniai agyagnál (I. sz. fúrás, 600—650 cm): k = 5X10~ r > — 4X10 — 5 cm/sec. Szürke homokos pannóniai agyagnál (VIII•zámú fúrás, 420—510 cm): k - 5X10 — 4 — 7X10-~ 4 cm/sec. Tőzegnél (II. sz. fúrás. 450—500 cm) nem lehetett megállapítani a természetes vízáteresztőképességet. A vizsgálati hengerbe ugyanis már a természetesnél tömörebb állapotban jut be a tőzeg. a vizsgálat során pedig még meg is duzzad, ami a vízáteresztőképességet nagyon lecsökkenti. A tőzegnek hasonló összetömörítése a természetben is megoldható lenne döngölt töltés létesítésével. A tónak vízzáró gáttal való körülvétele tehát szádfalazás vagy talajcsere nélkül is keresztülvihető lenne. A tőzeg nyomás alóli kitérését tekintetbe véve megállapítható, hogy a körgát semmiesetre sem telepíthető közvetlenül a partszegélyre és laza tőzegágyat is kell hagyni a tó körül az iszap utánpótlásának biztosítására. 2. A hévízi tónak és egész környékének megoldatlan feladata a vízlevezetés. A csekély esésű mesterséges csatornákban lanyhán folyik a víz, hordalékát lerakja. Árvizek esetén a csatornák a hatalmas vízmennyiséget nem tudják magukbafogadni. A különben is alig lejtős terület lecsapolását a malmok kedvéért létesített magasvezetésű csatornák még nehézkesebbé teszik. Hévíz környékének vízlevezetési kérdéseit hosszabb időre, a fürdő fejlődése követelményeinek megfelelően rendezni, az egész vízhálózat gyökeres átépítésével lehetneIRODALOM. 1. Cholnoky Jenő: A Balaton hidrográfi'áíia. — Balaton Tud. Hamuim. Ered. I. köt. 2. rósz. 1918, 2. Darnay (Dornyay) Béla: Az ő-tu-víz h'drotPrmáMs mfi(ködésének nyomai Keszthely környékén. — Dunántúli Tud. Gyűjt. 5. köt. 1. fűz. 31—35. Péos. 1947. 3. Jordán Károly: A Hévíz-tó fenekének fölmérése. — Balaton Tud. Tanulni. Ered. II. köt. 2. rész. II. szakasz, függ. 77—7!1. 1908. 4. Lóezy Lajos id.: Lábjegyzett Jordán Károly idézett mun'kájához. 5. Lovassii Sándor: A keszthelyi Hévíz tropikus líinrlérHózsái. — Balaton Tud. Taeulm. Ered. II. bőt. 2. rész II. szakasz fiigg. 1—76. 1908. 6. Moll Ktíro'n: A hévízfürdői ló hőmérsékleti viszonyairól. - H. K. XXI. 3-14. 19411. . 7. Szádeczky—Kardoss Elemér: A keszthelvi hcgv ég és a Hévíz hidrológiájáról. — II. K. XXT. 1 •>—28. 1941. 8. Szádeczky—Kardoss Elemér: A Dunántúli K''v" ('>hp.~ypég karsztvizének néhány problémájáról. — H. K. XXI. 67— 92. 1941. 9. IVeszelszkii Gyula: A Hévíz-tó kémiai vbsá'ntáTtnk előzetes eredményei. — Balaton Tud. Tanúim. Ered. II. köt. 2. réez. IT. szakasz függeléke. TI. függelék. 80-82. 908. 10. Weszdszku Gyula: A keszthelyi Hévíz-itó t^mékeiiPik kémiai vizsgálata. — Balaton Tud. Tanulim. Ered. I. köt. 6. rész. függeléke. 1—20. 1911. 11. Windisch fíikárd• .Telmnltiés a hévízi vtÍ7.s""' ;l«itn\-ró]. — Balaton Tud. Tan uhu Ered. I. köt. 6. rész függelékének melléklete. 21—27. 1911. •QlDSlsJSEOSSBllIZlQH Gaz, Woda i Technika Sanitarna. A lengyel gáz-, víz- és egészségügyi technikusok szövetségének pompás Ihavi folyóirata immár 23. évfolyamát jegyzi- Noha a lengyel nyelvben járatlan külföldi olvasót csalk az orosz-, francia- és angolmyelvű tartalomjegyzék segíti a változatos anyag áttekintésében, néhány szám átlapozása meggyőzhet róla, hogy a lengyelek ezen a szűk területen szervezettség tekintetében előttünk járnak. A szövetség anyagi és erkölcsi alapjait a városi gázművek biztosítják, ami Lengyelország "Zénbeli gazdagságát tekintve, könnyen érthető. (194K végén 171 gázmű működött 307 millió m 3 együttes évi termeléssel, nálunk 1938-ban 10 üzem 128 millió m 3 gázt termelt.) Az előmondottaJknaik megfelelően a városi gázműveket érintő kérdések állanak a lap központjában. De világos, hogy ahol az ipari fejlőtlés megteremtette a gázművek létesítésének gazdiasági alapjait, ott vízművek is vannak(a központi vízmű szempontjából figyelembejövő 702 helység közül számszerint 361-ben) és így bőven akad a folyóiratnak megtárgyalni való ivóvíz-problémáia is- Külön állandó rovatot kaptak a városi köztisztasági vállalatok és értékes cikkeket találunk a fűtés és az egészségügyi technika további területeiről is- . A folyóirat állandó rovatai — a már említetteken kíviil — szövetségi és egyéb hírek, hivatalos közlemények és rendeletek, könyvismertetések és végül lapszemle. A f. évi 1—6- szám cikkei közül a következőkre hívjuk fel a Hidrológiai Közlöny olvasóinak figyelmét: Just, J-: A poliomyelitis és a víztisztítás jelenleg hiasznállates módszerei. Skibniewski, L.: A szennyvizek mezőgazdasági hasznosításának vegyészeti kérdései. Wolski, Z.: O'Connor inonograimmja vízvezetéki hálózatoknak a Cross-módszer-szerinti méret ezéséhez. Chramlec. W.: Különleges vízellátásra van szüksége a kohóműveknek? Maryniarczyk, R.: Felsőszilézia koliőműveinek vízellátásaWier?bicki. J-: A mezőgazdaságban hasznosítható szennyvizek előzetes derítésének előnyei. Badzink. M-: Lodz város víz- és csatornaműveinek úráiépí+é?e a 6 éves terv keretében. Liebfeld, J.: Vízmű- és csatornázási tervek és tanulmányok. Rudolf, S-: A felszíni vizek elszennyeződés elleni védettének kérdése Lengyelországban. WierzbícH. J.: A rnezős-azdasáarban hasznosítandó szennyvizek tisztításának hibái és előnyeiA júniusi szám már teljes egészében a lemsryel víz-, gáz- és egé?zsé"nigyi technikusok f- évi :iüli"s 3—5-én Lodzlban tartott 26. nagygyűlésére készült dolgozatokat tartalmazza. A nasryryűlést amelyet évről-évre megrendeznek, ezúttal is rendkívül komoly előkészítő munka előzte mea:. (Már a januári számban iwhirdeHék- és :a beszámolók h<>í»Vnté cén r lk hntáridaig ii^rc- 1' p 1--'rrtok beküldését május 1 volt.) Bizonyos, hogy a kongresszusok rendkívül értékes segítői a tapasztalatcserének és ezért a tengyeHek nemcsak belföldi, bnnem nemvetkö'i viszonvla+lban is kiveszik bellőlük a részüket. Egy külföldi mikrobiológiai kongresszuson kívül a cseh szakkörökkel való szoros együttműködéséről és a vároisi mérnökök londoni kongresszusán vaíló részvételükről szóló 'beszámolók is tanúskodnak erről. A lengyel példa mind belföldi, mint nemzetközi viszonylatban megszívlelésre méltó. A kitűnő varsói lap főszerkesztőbe PiotroivsTci Ignác professzor és Janczrwszki Henrii: mérnök. Lászlóffy W nl dem ér dr. .294
