Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

3-4. szám - Értekezések - PÁKOZDY VERONIKA, UNGÁR TIBOR és VÁRADI F. PÉTER: A Maros homokjának ásvány-kőzettani vizsgálata. (Szeged.)

Sztaurolit. Zömök, rövid oszlopok, melyek a nagy fényitörés miatt sötétek. Színük jellegzetesen bortvörös, jácintvörös. Pleokrodzimusuk közepes. Zárványokat igen gyakran tartalmaznak. Turmálin. Kis töredezett oszlopok, sötét színnel, eléggé ép oszlopos kifejlődésűek. A pleokroizmus, bár jellemző ezetkre az ásványokra, a vizsgált szemcséiken épen kicsinységük miiatt nem észlelhető. Előfordulásúik a Maros homokban eléggé ritka, ami érthető, biszien a iniagmatikus kőzeteknek is csak kisebb mennyiségben szereplő, járulékos alkatrészei. A 0.2 mim nagyságrendnél kisebb részletben szerepelnek. Elég erősen kettős törőe-k. Cirkon. Színtelen, így megjelenése feltűnik Fig. 7. ábra. a sötét részletben. Leggyakrabban izametrilkus szemcsék, néha rövtid, oszlopos kristályok. Erősen csillog, igen erősen fénytörő, így nagyon élesen határolt. Igen éles kettőstörési színek jellemzik. i . ! j A ibromoformos elválasztással nyert nehézásványfrakoiókról 0.2—0.1 és 1.0—0.05 nagyságrendben vettünk fel egy-egy mdkrofényképet, keresztezett ni'kolok között, áteső és ráeső fényben. A 7. sz. ábrán biotit és muszkovit szemet láthatunk. Mindkét csillámfajta izo metrikus, szélein lekopott. Különösen szembetűnő ez a biotitnál, melynek megjelenési formája eruptivtus kőzetekben teljesen ellenkező, hossza elnyúlt, a végein erősen hasadozott, kéveszerűen szétágazó. Az egész ásványt finom repedéseik szelik át, utat nyitva a mállásnak a szemecske belsejébe. A csillámszemek a 001, a bázlislapjuikkal feikszenek a tárgyasztalon, de jól kivehetők így is a bázis szerinti lemezes hasadási vonalak. A muszkovit szemben levegő zárványt is láthatunk. A 8. sz. ábrán az együttszereplő szemcsék viszonylagos nagyságáról, töredezettségéről, koptat ottságáról, általában külső alakjáról nyerhetünk képet. Felismerhető kagylós töréséről néhány gránátszemecske és idetévedt kvarc, az oszlopos Fig. 8. ábra. kifejlődésű amifibolok, az opaik ill. ráeső fényben fémesen csillogó ércszemcsék. Vizsgálataink eredményeit a következőkben összegezhetjük: A Maros-homok mind szemcseösszetétel, mind koptatottság, mind pedig ásványos összetétel szempontjából jellegzetes folyóvízi üledék. Szemcseösszetételben a 0-2—0.5 mm-es nagyság az uralkodó, viszont az ásványos összetétel szempontjából jellemző nehéz ásványok a 0.1—02 mm-es részben a leggyakoribbak. 89