Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

3-4. szám - Értekezések - SARLÓ KÁROLY dr.: Újabb adatok a Margitszigeti hőforrások kémiai összetételéhez

KÉMIA Budapes területén fakadó gyógy- és ásványvízforrások rendszeres és állandó kémiai és fizikai vizsgálataiból mutat be egy részt az alábbi tanulmány. A Margitszigeti gyógyforrások vizének kémiai jellegében bekövetkezett váltoaás nagy feladatot ró a változás okainak megállapításában és megszüntetésében a hidrológusokra. U. D. C. 551.496.4 (439.151 Margitsziget): 543.3. Újabb adatok a margitszigeti hőforrások kémiai összetételéhez* SARLÓ KAROLY DR. A Margitszigetnek három, mesterséges úton fakasztott forrása van; ezek így következnek egymásután (1. ábra): Az I. számú, ú. n. Zsi gm ondy-féle artézi fúrás (Margit-forrás) a legrégibb; 1866 december és 1867 márciusa közt létesült a sziget északi végében, a gyógyfürdőtől kissé északnyiugatra, a Duna jobbpartjától mintegy 60 m távolságban. Mélysége 118 .m, hőfoka akikor 43.2 C° volt. 92 m-ig facsővel bélelték és erősen kénes vize még 1942-ben is a szikla alatti aranyhalas tóiba ömlött. Mostani vízhozama 180 m

s/óra. A forrás most a Palatínus strandfürdőt és 1930 óta a fedettuszodát táplálja. Szénsavval telítve', mint „Palatinus-víz" közliismert volt. A II. számú fúrást (Magda-forrás) a sziget déli végén, a budai parttól mintegy 100 m távolságban, 1935 augusztusától 1936 márciusáig próbafúrásként mélyítették. 1937. ós 1938-ban — az akna ás a Dunába vezető csatorna építése miatt — a fúrást lezárták és a osőrakatot itt is fával bélelték, aminek következtében az eredeti 210 m

s/óra vízhozam kereken a felére esett vissza, ami később műszaki hiba miatt még tovább, óránkint 35 m'-re csökkent. Ennek az évnek elején a fúrást műszakilag rendbehozták és a csövezés utáni hozama — óránkint 92 m

3-rel — most is változatlanul meg van. Mélysége 310.75 m, kónesvizónek hőfoka 69 C°. Vizét a Nemzeti Sportuszoda^ továbbá a szigeten levő ásványvízüzem a palackok mosására ós télen az üzamhelyiiségek fűtésére használja, végül ugyancsak fűtésre használja a vizet a Fővárosi Kertészet is az üvegházakban. A III. számú fúrást (másnéven ,,Csárdaudvari forrás") 1941 áprilisában, a sziget északi végében, az I. számúval osaiknem szemben és attól mintegy 120 ,m távolságiban, a sziget Pestre néző partjától körülbelül 40 méternyire telepítették. A rendes kútfúrásként indult munka május Végóig tartott, ezután októberiig szünetelt, majd 1942. májusában végleg befejeződött. Az első feltörő vizel 107 m mélységben 43 C°-kal 1941. május első napjaiban kapták meg ós 134—141 m mélységben még egy erős feltörés volt 41 C°-os vízzel. Melegebb víz után toválbb fúrtak, de 502 m-íben már csak 31 C°-o,s vizet kaptak. A fúrást ezért 502—236 m közt agyaggal tömték el, a csövezetet kihúzták és 236 m-ben az agyag tetejére ólomgolyót tettek. 107—117, valamint 134—139 m közt 10 m hosszúságban a rakatot felhasogatták és így ebiből a mélységből óránkint kereken 500 m

3 42 C° meleg vízhez jutottak. A csövezet bélelve nincs, de belső'falának védelme céljából a Jendrassiik-féle eljárással többször is nulliferezték. A fúrás vizét a Nagyszálló fűtésére ós a' szálloda fürdőszobáinak melegvízzel való ellátására használják fel. Hasonló illetve csaknem azonos kémiai és fizikai tulajdonságai miatt foglalkoznom kell imég a * A Magyar Hidrológiai Társaság 1949 május hó 25-i ülésén elhangzott előadás. — Közlemény az Országos Balneológiai Kutató Intézetne^ — a Székesfővárosi Vegyészeti Intézet kötelékében működő — Chémiai Osztályáról. 90