Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

1-2. szám - Értekezések - LÁNG SÁNDOR dr.: Geomorfológiai és hidrológiai tanulmányok Gömörben

dik K felé s magassága viszonylagosan növekedik: Dobóca mlögött pl. már 20—22 m (192 m absz. magasságú), felszínén 3—4 m-es jégkori vályoggal. A mállottas alapanyagú, rozsdás, 4—5 cm átlagos szemnagyságú kvarckavics a terrasz oldalán mindenütt kibújik. A terrasz térszíne ezen a tájon már maturusabb, — normális lejtővel emelkedik ki. A IV. terrasz szintén kulisszaszerűen, a III. sz. mögött húzódik végig Ny-K irányban. Mivel a megelőző terraszokénál sokkal vastagabb a rajta levő vályogtakaró, térszíne még inkább maturusabb és még szelídebb lejtővtel emelkedik ki. Elhatárolása ezek miatt esetleg már ntehézségekkel is járhat, mint pl. Rimapálfalától DK-re és D-re, ahol, úgy látszik, jobban lealacsonyodva, szinte a III. terraszba megy át. Utóbbi helyen, az országút elágazásában levő szelvényben, a 24—25 m-en levő terraszkavics (203 m absz. m.) kb. 3 m vastag. Fedüje legfelül 1—1.5 m fakó, alatta 2—2.5 m-es vörös, majd 2 m-es barnás agyag. Ez a tierraszrészlet, helyzeténél fogva, közelebb van a délebbre nagy szélességben kifejlődött III. sz. terraszhoz. Azonban ezen a helyen, ahol a Rima völgye K felé kezd kanyarodni és fejlődése folyamán egyúttal még a D-i irányban való elcsúszása is valószínű, még az ugyanazon terrasz magassági viszonyainak jelentősebb változásával is számolnunk kell. Morfológiai leírásának teljtessége kedvéért meg kell még említeni erről azt, hogy a Rima völgyére (Ny felé) meredek lejtővel tekint alá, míg D felé, a Pálfala alatti országútelágazástól D-re 3—400 m-re kezdődő lankás tejtővel hanyatlik alá a valódi értelemben vett III. sz. terraszra. A lejtőszög itt csak néhány fok s a magasságkülönbség csak 13—14 m K felé, a Dobra-puszta tájára, innen pedig a Dobra-erdő területére húzódik, ahol már félreérthetetlenül és világosan különül el az előtte levő III. és a mögötte 'elterjedő, nagyon széles V. terrasztól. A IV. sz. terrasznak a Gernyő-pusztától É-ra levő része a Dobra-erdő D-i szélén húzódik Ny-K irányban. Kevés kavicsot itt csak Gernyő-pusztától É-ra kb. % km-re, az erdő szélén, mintegy 205— 208 m t. sz. f. m.-ban sikerült találni, míg a terrasz vastag vályoggal megemelt felszíne 215 m magasság körül van, s 10—13 m-re emlelkiedik a III. sz. terrasz kiadós vályoggal megemelt térszíne fölé. A IV. terraszt befelé a még szenilisebb külsejű V. sz. szint váltja fel a Dobra- és a Gernyő-erdő területén. Ezt a sutori völgy osztja ketté. A terrasz Sutor puszta feletti felszínének magassága a Rima alluviuma felett (Dobóca) 55—60 m. Kavicsrétege csak a sutori és Iponok völgy mentén levő feltárásokban látszik, ahol 50—60 ?w-en található meg. Vastagsága ennek elég jelentős, néhol még az 5 m-t Í3 megahaladhatja. Az V. sz. terrasz térszínétől É felé, már a Sutor, Bellény községek mögött kezdődő 300 m magasságú oligocén apokából álló dombok élénk reliefű térszíne következik. Hogy a Rima és Balog alsó folyása közti terraszvidék egyes terraszai kulisszaszerűen sorakoznak tegymás mögött és karélyosan fogják közre az említett dombvidék feldarabolt tönkfelszínét, az Rimaszécs felől is nagyon jól látszik. A két folyó torkolatvidékén a Rima alluviuma 2 km, a Balogé 1 km széles síkság. Ebből "emelkednek ki sorra egymás után az egyes terraszoik. olymódon, hogy a legidősebb már 5—6 km-re befelé, az említett dombvidék lábánál található meg. Tehát a terraszok elhelyezkedése nagyjából hasonló a Feled—Pálfala közti kapuban látottakhoz. (2. ábra.) Rimaszécs környékén, a Rima—Balog folyók völgyének zúgában, a II. sz. terrasz, melynek peremére Rimaszécs is települt, úgyszólván tagolatlanul húzódik végig a Rima mentén, majd elkeskenyedve, a Balog völgyébe kanyarodik be, ahol Radnótig még jól nyomozható. Utóbbi hely környékén már jobban ellepte a vályog. Egyébként Rimaszécs körüli feltárásaiban 8 m viszonylagos magasságú a kavicsszintje, mely 2—3 m vastag és az oligocén apokán nyugszik. 3—5 cm közepes szemnagyságú, csak kissé mállottas, .kvarcból s alárendelten kristályos palából álló kavics van ezen. A terraszon 1—3 m-es vályog fekszik. Ennek felső 2 dm-e világos, kifakult. A Balog jobbpartján, a vasúti hídtól É-ra kb. 5—600 m-re e terrasz megkettőződött. Alacsonyabbik része 3 m-es, ahol az oligocén apokán csak 1—1.5 m-es kavics és felette 1 m vályog fekszik. A III. terrasz is még elég nagy kiterjedésű. Gernyő-pusztától K felé haladva, Kacagó-pusztán húzódik át és ez is felkanyarodik a Balog völgyébe, ahol Iványival szemben már a IV. terraszhoz csatlakozik. Kavicsa ennek is mindenütt látszik a meredek tterraszperem oldalain, a kavics felső szintjének magassága pedig Gernyő-puszta körül 190—192 m a t. sz. f. Az előbb emiített helytől ÉK felé 6—700 m-re, az egyik feltárásban a kavics felett pár dm fehéres, % m rozsdapettyes vagy 'egészen rozsdás, majd pár dm szürkepetyes vagy tisztán szürke s végül legfelül 2—3 m barna agyag fedi a terraszt. Kacagópusztánál hiányzik a III. sz. terrasz, amennyiben az itteni harangláb dombjának kavicsszintje (kissé zsákos szerkezetű, rozsdás kavics) 192—195 m-en van meg. A kis domb, mivel közel 30 m. a kaviics3zintje, inkább már egy lealacsonyodó, szigetszerű IV. sz. terraszhoz hasonló. A III. terrasz megjelenése annál típusosabb a tárgyalt terraszvidék balcgvölgvi szélén, Zádorházával szemben, ahol 18—21 m-en van a terrasz kavicsszintje a Balog alluviuma felett. (185 m absz. m.) De ez a részlet ÉNy felé egyre jobban emelkedik és mind vastagabb rajta a vályogtakaró is A IV. terrasz Dobra-erdőnél levő keskeny csíkja a Leánymező-puszta területén szélesül ki. Alig magasabb 10 m-el a III. terrasznál és így nehezen is különíthető el tőle, ha a glaciális vályog is nagy vastagságban jelenik itt meg és még lankásabbá teszi a kettő közti szintkülönbséggel előálló amúgy is kicsiny lejtőt. Leánymező-pusztán 210 m-en van a felszíne, de kavicsrétege a kb. 10 m vastag glaciális vályog alatt van, 198-—20# m magasságban. A leánymezői IV. terrasz a K-re levő 209 m-es háromsz. pont környékéről, amely 204—209 m-es fennsíkjával még szintén IV. terrasz, fokozatosan KÉK felé fordul. Hozzá tehet valószínűleg számítani a Kacagópuszta haranglábas dombját is, amely 200 m-es magasságával szigetszerűen kissé kijjebb emelkedik a Leánymező és Kacagópuszta körüli III. terrasz 192—196 nves felszínéből. A IV. terrasz Leánymező-puszitától ÉK-re osztatlanul húzódik a Balog völgyéig. Itt D felől a III. terrasz szintjéből, K-en pedig a Balog völgysíkjából emelkedik közvetlenül ki. összesen 38—40 m magasságra. A vályog 5—6 m vastagon takarja, kavicsszintje pedig pl. a Cakótól DNy-ra vezető mezei út mentén és egy közeli kavicsgödörben 28—33 m-en, míg északabbra, a Radnót alatt torkolló völgy két oldalán 28—30 m magasságban található (szürke, közepes szemnagyságú kvarckavics). A kavicsleptel legalább 5 m vastag. A terrasz pereme tovább folytatódik ÉNy felé, a radnóti apokabánya tájára, ahol 7