Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

1-2. szám - Értekezések - LÁNG SÁNDOR dr.: Geomorfológiai és hidrológiai tanulmányok Gömörben

nagyobb feltárása is van, majd Zsippel szemben is megtaláljuk, kavicsa itt 25—27 m-en látszott az út­bevágásban, 5—6 m vályogtakaróval. E terrasz a Balog völgyében felfelé haladva, még Bátka táján is folytatódik. A terraszok legbelső kulisszáját képvistelő V. szint közvetlenül a Sutortól É és K felé terjeszkedő dombvidék lábánál húzódik. Ezt a terraszt emeli meg a legjobban a glaciális vályog, ennek a pereme a leglankásabb és a legjobban elmosódott. A hozzá tartozó, Dobra-erdő területéről említett szint a su­tori völgytől K-re is folytatódik kb. 2 km széles övezetben. Vastag kavicstakarója a Sutor alatti' kavicsbányában és egyes, kisebb kibúvásokban 210 —215 m magasság körül jelenik meg. Ez a kavicsos szint ÉK felé emelkedik: az Iponok völgyben, az oligocén apoka-dombvidék szélén, 225 m körül van a vastag kavicslepel felső szintje a mintegy 10 m-es vályogtakar'ó alatt. Az említett völgy mentén lefelé haladva, fokozatosan alacsonyodik ismét a térszín. Így pl. a völgy alsóbb szakaszán levő radnóti cse­vicekútnál, az apokára (f. oligocén csillámos agyag­ként jelenik itt meg) 213—216 m közti szintben te­lepül a közepes szemnagyságú kvarckavics, erre pedig szintén vagy 10 m-es vályog rakódott le. A lapos terraszhát nagyon kis eséssel, alig észre­vehetően lejt DK felé, majd lankás lejtővel ereszke­dik alá a 10 m-el alacsonyabb IV. terrasz szintjére. Kavicsa a D-i peremeken 210 m magasság körül bukkan elő, de a legtöbb helyen vastagon betakarja a vörösesbarna vályog. A terrasz felfelé a Balog völgyében tovább Követhető. Felszínéből ÉNy-on sokkal nagyobb reliefenergiával emelkedik ki az oli­gocén korú apokából álló dombvidék. (3. ábra.) Fig. 3. ábra. A Gömüri medence keresztmetszete Rimaszécs Ny-i szélénél Section transversale du iassin de Oömör au hord ouest de Rimaszécs. Ve fiatalkorú vetődés, a Rima aszimetrikns vülgyének okozója plissement de l'époque récente occaHonnant Vasymélrie de la valléé de Rima I óalluviális terrasz és jelenkori ártér lerrasse d'alluvion ancien et champs d'inoAMation actuel II, III, IV, V a Rima négy pleisztocén kavicsterrasza, felszíni (jégkori eredetű) vályogtakaróval és a fekii (oligocén anyagból álló) alap­hegységgel qvatre terrasses de gravier de pleislocéne de la Rima, avec nappe d'argile séche superficielle (d'origine pleistocéne), et avec couchée de montagns de roches anciennes (consUtant en argile d'oligocéne). A Balog, Rima és Sajó zugában levő terraszvidék. Szintén hozzátartozik a Gömöri medence köz­ponti területéhez és kicsinyített mása a Balog alsó folyása és Rima közti terraszvidéknek. A folyók terraszai itt is ugyanolyan sorrendben következnek, mint az előbb említett területen. A rendellenesség csak az, hogy az ÉNy felé levő dombvidékről lejövő Csizi és Lucskos pataik konzekvens völgyei erősebben feldarabolták a térszínt és helyenként elpusztítot­ták a terraszokat, vagy ezek jelentős lealacsonyítá­sát idézték elő. Továbbá erősebben érezhető ezten a tájon a Sajó—Rima egyesülése miatt a nagyobb— fokú feltöltődés és felkavicsolódás is (pl. a II. sz. terrasz Csiz környékén egészen az aljáig kavicsból van). Az erősebb pleisztocén és holocén felkavicso­lódásra utal pl. az a Kulhaytól kbzölfc aknaszelvény (25, p. 50), amely iszerint a pleisztocénkori kavics vastagsága a csizi szőlőkben, a községtől É Ny-ra, a IV. terraszon 6.2 m (a kettős kavicsréteg közt 0.8 m agyaggal), továbbá az is, hogy Glosz A. a Csizi patak völgyében, a jódos-sós kutak régi szelvényében pleisztocén-rétegek vastagságát 9 m-re teszi (37, p. 10). Ezztel szemben előfordulhat a folyók egészen kismérvű holocén bevágódása is. így pl. a Sajó Lé­nártfalva felett kb. 2 m mély, még elég keskeny, terraszos völgyet vágott bele az alluviumba. A cse­kély bevágódás az agyagos holocén üledéket tárta fel. A völgybevágódást követő völgyszélesítés itt még nem tudott annyira kiterjeszkedni, mint pl. a Sajó—Hernád alsóbb szakaszán (30). A II. sz. terrasz, 5—6 m magassággal, Bátkán, Dulházán és Zsip táján is megvan, a Balog balpart­ján, majd Balogiványi—Cakó felől húzódik DK felé, nagyobb kiterjedésben. Jó feltárása Csiztől Ny-ra az országút bevágása, ahol 6 m-en van a kavics fel­színe az ártér felett, vagyis kb. 168 m absz. m.-ban. A kissé zsákos strukturájú kavicson itt szintén csak kevés barna vályog van. Ez a terrasz K felé, a Csizi patak völgyétől megszakítva, tovább folytató­dik Sajólénártfalváig. ahol a terrasz megkettőző­dése és széjjeldarabolódása is bekövetkezik. A köz­ség az alacsonyabb terraszrészre épült, míg a ma­gasabb II. sz. terraszrésztet a vasúti átjáró kavics­gödrében van jól feltárva, ahonnan ÉNY felé emel­kedve folytatódik s feltárások alapján, úgylátszik, erre a'veres vályog emeli meg jobban. Ennek taka­rója alól egy helyen már 13 m magasságban buk­kant elő a terrasz kavicsa. A III. isz. terrasz Csiz környékén kissé lealacso­nyodott a kanyargós völgyben ideérkező Csizi patak egykori oldaleróziós tevékenysége és a megkettőző­dés miatt, úgy hogy a terrasz valamivel alacsonyabb a szokottnál és a felületén levő vályogtakaró is kissé vékonyabb. Kavicsszintjének magassága itt 175 m (15 m az alluvium felett). Ellenben K felé, a Vörös oldal dűlőben már zavartalanul fejlődhetett ki 3—400 m széfes pásztában, 178—180 m-es ka­vicsszintel, mely 20—23 m-en van az ártér felett, rajta még 5—6 m élénkvörösszínű agyagréteg is fekszik. Terraszunk itt, a Sajó völgyéhez érkezve, megszakad, csak az Akasztóhegy (198 m) hanvai oldalán tűnik ismét elő, ahol szintén 180 m absz­magasság táján van a terraszkavics. A IV. sz. terrasz a Balog völgye felé, ahol a III. sz. nem is szerepel, közvetlenül az alluviumra, vagy a csak keskeny pásztájú II. terraszra hanyatlik alá. 3—4 m-es terraszkavicsrétJege 25—28 m-en van, rajta az 5—7 m glaciális veres vályoggal (csizi szőlő­hegy, iványi és zádorházai legelő mély útjai és kis vízmosásai). A terraszkavics anyaga itt is 3—5 cm átlagos szemnagyságú mállottas kvarckavics. A ter­rasz a csizi temetőnél lankás lejtővel ereszkedik alá a 10—12 m-el alacsonyabb III. terraszra. A cakói savanyúvizes kút táján pedig már az idősebb (V. sz.) terraszfelszín következik. A Csízi-patak völgyétől K-re, a község tem­ploma mtelletti 182 m-es kis III. sz. terraszhoz tar­tozó orrból lankásan, fokozatosan emelkedik ki a IV. terrasz vastag fakó, vagy veresszínű agyaggal borí­tott, hullámos felszíne. Mállottas kavicsréteg É felé, 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom