Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

1-2. szám - Értekezések - LÁNG SÁNDOR dr.: Geomorfológiai és hidrológiai tanulmányok Gömörben

nagyobb feltárása is van, majd Zsippel szemben is megtaláljuk, kavicsa itt 25—27 m-en látszott az útbevágásban, 5—6 m vályogtakaróval. E terrasz a Balog völgyében felfelé haladva, még Bátka táján is folytatódik. A terraszok legbelső kulisszáját képvistelő V. szint közvetlenül a Sutortól É és K felé terjeszkedő dombvidék lábánál húzódik. Ezt a terraszt emeli meg a legjobban a glaciális vályog, ennek a pereme a leglankásabb és a legjobban elmosódott. A hozzá tartozó, Dobra-erdő területéről említett szint a sutori völgytől K-re is folytatódik kb. 2 km széles övezetben. Vastag kavicstakarója a Sutor alatti' kavicsbányában és egyes, kisebb kibúvásokban 210 —215 m magasság körül jelenik meg. Ez a kavicsos szint ÉK felé emelkedik: az Iponok völgyben, az oligocén apoka-dombvidék szélén, 225 m körül van a vastag kavicslepel felső szintje a mintegy 10 m-es vályogtakar'ó alatt. Az említett völgy mentén lefelé haladva, fokozatosan alacsonyodik ismét a térszín. Így pl. a völgy alsóbb szakaszán levő radnóti csevicekútnál, az apokára (f. oligocén csillámos agyagként jelenik itt meg) 213—216 m közti szintben települ a közepes szemnagyságú kvarckavics, erre pedig szintén vagy 10 m-es vályog rakódott le. A lapos terraszhát nagyon kis eséssel, alig észrevehetően lejt DK felé, majd lankás lejtővel ereszkedik alá a 10 m-el alacsonyabb IV. terrasz szintjére. Kavicsa a D-i peremeken 210 m magasság körül bukkan elő, de a legtöbb helyen vastagon betakarja a vörösesbarna vályog. A terrasz felfelé a Balog völgyében tovább Követhető. Felszínéből ÉNy-on sokkal nagyobb reliefenergiával emelkedik ki az oligocén korú apokából álló dombvidék. (3. ábra.) Fig. 3. ábra. A Gömüri medence keresztmetszete Rimaszécs Ny-i szélénél Section transversale du iassin de Oömör au hord ouest de Rimaszécs. Ve fiatalkorú vetődés, a Rima aszimetrikns vülgyének okozója plissement de l'époque récente occaHonnant Vasymélrie de la valléé de Rima I óalluviális terrasz és jelenkori ártér lerrasse d'alluvion ancien et champs d'inoAMation actuel II, III, IV, V a Rima négy pleisztocén kavicsterrasza, felszíni (jégkori eredetű) vályogtakaróval és a fekii (oligocén anyagból álló) alaphegységgel qvatre terrasses de gravier de pleislocéne de la Rima, avec nappe d'argile séche superficielle (d'origine pleistocéne), et avec couchée de montagns de roches anciennes (consUtant en argile d'oligocéne). A Balog, Rima és Sajó zugában levő terraszvidék. Szintén hozzátartozik a Gömöri medence központi területéhez és kicsinyített mása a Balog alsó folyása és Rima közti terraszvidéknek. A folyók terraszai itt is ugyanolyan sorrendben következnek, mint az előbb említett területen. A rendellenesség csak az, hogy az ÉNy felé levő dombvidékről lejövő Csizi és Lucskos pataik konzekvens völgyei erősebben feldarabolták a térszínt és helyenként elpusztították a terraszokat, vagy ezek jelentős lealacsonyítását idézték elő. Továbbá erősebben érezhető ezten a tájon a Sajó—Rima egyesülése miatt a nagyobb— fokú feltöltődés és felkavicsolódás is (pl. a II. sz. terrasz Csiz környékén egészen az aljáig kavicsból van). Az erősebb pleisztocén és holocén felkavicsolódásra utal pl. az a Kulhaytól kbzölfc aknaszelvény (25, p. 50), amely iszerint a pleisztocénkori kavics vastagsága a csizi szőlőkben, a községtől É Ny-ra, a IV. terraszon 6.2 m (a kettős kavicsréteg közt 0.8 m agyaggal), továbbá az is, hogy Glosz A. a Csizi patak völgyében, a jódos-sós kutak régi szelvényében pleisztocén-rétegek vastagságát 9 m-re teszi (37, p. 10). Ezztel szemben előfordulhat a folyók egészen kismérvű holocén bevágódása is. így pl. a Sajó Lénártfalva felett kb. 2 m mély, még elég keskeny, terraszos völgyet vágott bele az alluviumba. A csekély bevágódás az agyagos holocén üledéket tárta fel. A völgybevágódást követő völgyszélesítés itt még nem tudott annyira kiterjeszkedni, mint pl. a Sajó—Hernád alsóbb szakaszán (30). A II. sz. terrasz, 5—6 m magassággal, Bátkán, Dulházán és Zsip táján is megvan, a Balog balpartján, majd Balogiványi—Cakó felől húzódik DK felé, nagyobb kiterjedésben. Jó feltárása Csiztől Ny-ra az országút bevágása, ahol 6 m-en van a kavics felszíne az ártér felett, vagyis kb. 168 m absz. m.-ban. A kissé zsákos strukturájú kavicson itt szintén csak kevés barna vályog van. Ez a terrasz K felé, a Csizi patak völgyétől megszakítva, tovább folytatódik Sajólénártfalváig. ahol a terrasz megkettőződése és széjjeldarabolódása is bekövetkezik. A község az alacsonyabb terraszrészre épült, míg a magasabb II. sz. terraszrésztet a vasúti átjáró kavicsgödrében van jól feltárva, ahonnan ÉNY felé emelkedve folytatódik s feltárások alapján, úgylátszik, erre a'veres vályog emeli meg jobban. Ennek takarója alól egy helyen már 13 m magasságban bukkant elő a terrasz kavicsa. A III. isz. terrasz Csiz környékén kissé lealacsonyodott a kanyargós völgyben ideérkező Csizi patak egykori oldaleróziós tevékenysége és a megkettőződés miatt, úgy hogy a terrasz valamivel alacsonyabb a szokottnál és a felületén levő vályogtakaró is kissé vékonyabb. Kavicsszintjének magassága itt 175 m (15 m az alluvium felett). Ellenben K felé, a Vörös oldal dűlőben már zavartalanul fejlődhetett ki 3—400 m széfes pásztában, 178—180 m-es kavicsszintel, mely 20—23 m-en van az ártér felett, rajta még 5—6 m élénkvörösszínű agyagréteg is fekszik. Terraszunk itt, a Sajó völgyéhez érkezve, megszakad, csak az Akasztóhegy (198 m) hanvai oldalán tűnik ismét elő, ahol szintén 180 m abszmagasság táján van a terraszkavics. A IV. sz. terrasz a Balog völgye felé, ahol a III. sz. nem is szerepel, közvetlenül az alluviumra, vagy a csak keskeny pásztájú II. terraszra hanyatlik alá. 3—4 m-es terraszkavicsrétJege 25—28 m-en van, rajta az 5—7 m glaciális veres vályoggal (csizi szőlőhegy, iványi és zádorházai legelő mély útjai és kis vízmosásai). A terraszkavics anyaga itt is 3—5 cm átlagos szemnagyságú mállottas kvarckavics. A terrasz a csizi temetőnél lankás lejtővel ereszkedik alá a 10—12 m-el alacsonyabb III. terraszra. A cakói savanyúvizes kút táján pedig már az idősebb (V. sz.) terraszfelszín következik. A Csízi-patak völgyétől K-re, a község temploma mtelletti 182 m-es kis III. sz. terraszhoz tartozó orrból lankásan, fokozatosan emelkedik ki a IV. terrasz vastag fakó, vagy veresszínű agyaggal borított, hullámos felszíne. Mállottas kavicsréteg É felé, 8