Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

1-2. szám - Kivonatok

CHATEAU-THIERRY PONTOISEf P1ERRELAYE UJLNAY- S/BOIS TREMBLAY-LES' SONESSES MEAUX TRIEÚ SENNEVILLIERS :nilmoíüjnl MONTRETOUT-W/ VERSAILLES OPARIS' M0NTS0URI5 ISIMAUR DREUX PROVINS MELUN FONTAINEBLEÁU ÖSCf LUNAIN NEMOURS MANTES « Sources de l'AVRt VERNEU1-SUR-AVRE * JELMAGYARAZAT­Ellenőrző laboratórium • Csirátlanitó felepek • Források Szúró lelepek Fúrások Tározó medencék Szúró földek Tisztító felepek Gyűjtök LEGENDE-­Laboratoires de contröle Posles de javellisa!ion Sources Hü Elab/issemenls Ollranls • Forages • Réservoirs Champs d'épandages s Slafions d'épuration — Collecleurs O Poste gí 1 de l'Esquinemare_ Sources du L0IN6 Sources de la DHUI5 PARGNY-LA-DHUIS * Sources de la VQULZIE • VALS D'YONNE Sources de laVANNE Fig. 1. ábra. A párisi vízvizsgáló Intézet szervezete. Organisation du, service de contröle d, .i eaux de la vilié de Paris. A 3. osztály feladatköre a párisi vízcsőhálózat műszaki ellenőrzése, a hálózati hibák és szennyezési veszélyek korai felismerése, naponkénti nagyszámú vizsgálat révén. Ez egyúttal az adminisztrációs osztály is, amely a nyilván­tartást, könyvelést, kartotékkezelést, statisztikai kimuta­tásokat, terveket, stlb. vezeti és kezeli. Vezetője mérnök. A 4. osztály a központi általános laboratórium fizi­kai, kémiai és bakteriológiai vizsgálatok céljaira, a 2. és 3. osztály részére és általában más intézmények, közsé­gek, vagy magánfelek céljaira is. A párisi egyetem és kollé­giumok önálló vízvezeték rendszerét is ez az osztály el­lenőrzi. Idetartozik az egészségügyi miniszter 1937-es ren deleto alapján a rendszeres ásványvíz felügyelet egy része is, félévenkénti ellenőrzés keretében, 24 megyére szóló illetékességgel. 1938-ban pl. 795 különféle vízvizsgálat volt más hatóság, vagy magánfél kívánságára. Az 5. osztályt a helyszíni vizsgálatokra és ellenőrzé­sek ellátására szervezték meg, főleg a párisi folyóvizet szolguílató üzemek szűrési és sterilizálási berendezésének és működésének ellenőrzésére. Végül a 6. osztály hatásköre: a) A folyóvizek (Seine, Marne, Oise, Ourq) párisi szakaszának általános és kh negyed évenkénti ellenőrző vizsgálata, b) A szennyvízel­vezetés, gyűjtés és tisztítás felügyelete, c) Különböző vá­rosi és egyéb intézmény használati (nem ivó) vizének felügyelete. Az intézet sokoldalú ellenőrző feladatkörét tehát ig;n korszerű alapossággal végzi Hidrológiai, fizikai, kémiai, bakteriológiai és közegészségügyi megfigyeléseket, ill mé­réseket folytatnak. Az összes párisi és körzeti vízmű, nyers és fogyasz­tásra kész (szűrt, ill. sterilizált) vizét naponkint vizsgál­ják kémiailag ós bakteriológiailag, az üzemi helyi labora­tóriumban. Hetenkint egyszer részletesebb kémiai és bakt. elemzés készül. Az egyes források, forráscsoportok, kutak és folyó­vizek rendszeres, ellenőrző megfigyelése, havonkénti idő­közökben nagy alapossággal történik. A vizsgálat kiter­jed: a környezet és víznyerő terület közegészségügyi vizs­gálatára, a geológiai helyszíni viszonyokra, a talajvízmoz­gás kolonimetnikus megfigyelésére, a foglalás felülvizsgá­latára, meteorológiai adatokra, csapadék-viszonyokra, stb. Megmérik ugyanakkor a vízhozamot, hőmérsékletet, ve zetőképességet, pH-t. Részletes kémiai és igen alapos bakterológiaii analízis is készül. A megfigyelési adatokat és analíziseket kartoték­rendszerű nyilvántartásban kezelik. Kétféle nyilvántartást vezetnek; 1. a községekről (topográfiai és közegészség­ügyi adatokkal) és 2,. az egyes forrásokról és kutakról. A közegészségügyi megfigyeléseket a párhuzamosan mű­ködő közegészségügyi ellenőrző intézet szerveivel együtt­dolgozva végzik. A párisi vízvizsgáló intézet működésiének közegész­ségügyi eredményét és fontosságát statisztikai összefog­lalás mutatja. Ebből kitűnik, hogy 1900-tól a rendszeres ellenőrzés és vele kapcsolatosan a klórozás kiterjesztése következtében az ivóvízzel összefüggésbe hozható halálo­zási arányszám 100.000 lélekre számítva 13.6-ről (190Í1 lecsökkent 0.9-re (1938). Az évkönyvben megjelent tudományos dolgozatok oíme és témája. 1. Le Strat: A hálózati vízcsövek fertőtlenítése a hasz­nálatba helyezés eiött. A fertőtlenítés fontosságát fejti ki és kritikai ismertetést ad a különböző szerekről és alkal­mazásukról. 2. Le Strat: A vezetőképesség meghatározási módszer újszerű alkalmazása kémiai módszerrel történő vízhozam mérésnél és áramlás-mérésnél. 3. Guillerd et Wandelnbulcke: Tanulmány a Pecq-t vízmű vizének jodid ion tartalmáról, az ebből eredő rend­ellenességekről. 4. Szűrt vizek zavarosságának vizsgálata; a külön­böző vizsgálati módszerek összehasonlítása és az egysé­gek átszámítása. 5. Guillerd: A klór-szükséglet kísérleti megállapítása a víz, különösen folyóvíz sterilizálásánál. 6. Besombes: A Loire folyó Cosne szigeténél levő „petit Loire" ágának tanulmányozása. 7. Besombes: Változások a Loire folyó medrében. Ta­nulmány homokrétegek elmozdulásának megfigyeléséről. 8. Guillerd: A vizek isoagresszivitási görbéiről. Az agresszivitás fokának grafikus kiértékelése a pH értékből és a lugosságból. Dr. Ajtai Miklósné, dr. Radics Ilona. 59

Next

/
Oldalképek
Tartalom