Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)
11-12. szám - Kivonatok
kei tartoznak- A vízfelvevés, szállítás és elosztás tekintetében egymást kiegészítő két terület közül a vezérszerep a karsztnak jut. Behálózza, átjárja, ugyanakkor átitatja a medence vízvezető rétege:t. Ezzel szemben a medencerésziek töltelékanyagának alsó szinttáji rétegei csak egy-egy rés Zg eos z ink 1 i n á 1 i s területére szorítkoznak és csak lokális vízvezető szerepük lehet. A Medence töltelékben csak a pannónai emelet rétegösszlete terjed ki az egyes medencerészek egész területére, és medence belseji vízelosztó fontosabb szerepe csaik ennek lehetne , ha a mintegy 1500 m vastag képződinénysorozatának kb. fele vastagságát kitevő alsó alemelete nem túlnyomóan irnpermeáh lis kőzetekből állana. A felsőpannóniai alumelet lazább összetételű, homokokat bővebben tartalmazó rétegsora az, amelynek vízfelvevő, vízszállító és gyüjvőszerepe a medencerészekben elsősorban jöhet tekintetbe. De ez a rétegösszlet jöhet elsősorban tekintetbe az artézi kút vizek Szolgáltatásánál is. Nemcsak azért, mert vizük.imár hidrosztatikai nyomás alatt is állhat, de főftg azért, mert ennek vízbőségét, vízeloszlását és víznyomását a Vele széles területen szoros kapcsolatú karsztvízövek is biztosíthatják. A felsőpannon bázisa kb. összes ik a mez-uzoós közép- és szigethegységek karbónátsorozatának bázisával, illetve a karsztvizek középhegységi kristályos Ikőzetű zárórétegével. Ez a szintvonal a. Magyar medencék artézi kútvizeinek is kb. alsó határa, mert amelyik kút e szintnél mélyebbről táplálkozik, az már rendesen a tektonikai síkok mentén felszálló, a medencebázisból származó melegvizét hozza felTalálunk azonban a magyar medencékben olyan területeket is, ahol a vizek eredete a klaszszi.kus artézi .ku'iak elmélettel is megmagyarázható. Ezek a területek a felsőpliocén és pleisztocén üledékekkel feltöltött fiókmedencék, üstök és előmélyedések. Ezeken kívül, vannak még olyan kisterjedelmű részek is, ahol a kutak magasabb fekvésű vízgyüjtőfelületről nyerik vizüket, s így hidrosztatikai nyomásúak, s megnyitva, a közlekedőedényeik törvénye értelmében vizük a térszín fölé emelkedik, de csak ott, ahol a vízgyűjtő rétegfejek a felszínre kerülnek. A levaiitei-pleisztooén fiókmedencék, töbörök. üstök, előmélyedések feltöltésében több durva és laza anyagot szállító törmelékkúp és törmeléklejtő is résztvesz. A vízgyűjtő felületek és a levantei ple'sztocéii depressziók térszíne közti magasságkülönbség s a homokos, kavicsos rétegek folytonossága biztosíték arra, hogy a szintkülönbségnek megfelelő nyomáskülönbség hatását az úton fellépő súrlódás le ne ronthassaA levantei pleisztocén depressziók vízibőségét azonban nemcsak a törmelékkúpok biztosítják. A depressziókat közrefogó, de magasabban maradt táblákat is befedi a vizet ugyancsak jól vezető, pleisztocén rétegsor. Ezeknek a tábláknak pleisztocén rétegsora a depressziók felé lejit, s ilymódon vizük is a levantei töbörökbe folyik. Ez a magyarázata annak a jelenségnek, hogy a központi medencék egyes részein, majdnem minden homokos réteg bővizű artézi kutakat táplál. Csak a levantei pleisztocén depressziókban sok a felgyülemlett víz. A. medencetöltelékek szerkezeti mozgásokkal egymástól elválasztott egységei, a táblák és a fi ók medencék, vízvezetés és víztárolás szempontjából is sok tekintetben önállóak. A vízvezető rétegek a tektonikai egységekhez kötöttek. Hosszkiterjedésükben azokat túl nem léphetik s mindegyik egységnek önálló a rétegsora, de némileg önálló a vízhálózata is. -A tektonikai egységek mozgó vizek útján fennálló közösségéhez a fővezető erők a törési vonalaik. Ezeken át történik a medoncetöltelék vizeinek körforgása. A tektonikai adottságokhoz igazodó vízcirkuláció termékei a tektonikai síkokon, törési vonalakon felszálló thormális, illetve profundális vizeink is. Ezért kevertek a medencék vizei s eziért problematikus az a feltevés is, amely szerint artézi vizeink hidrológiai lag nagyrészt teljesen elkülönített rétegekből származnak, hogy azok összetétele visszatükrözi bezáró rétegeik egykori szediinentáló közegeinek összetételét. Legfeljebb csak teljesen elkülönült lencsékben maradhatnak vissza , fosszilis" dehidrációs termékek, mert a medencék vizeinek körforgásában a vízkicserélődés és keveredés állandó folyamat, amit nem kis mértékben gyorsítanak az artézi és hővízű kutakkal felszabadított vizekA Magyar medencerendszer artézi kútjait — mélységük szerint — három csoportba oszthatjuk: Első csoportjuk a 25—100 m mély artézi kutaké. A törmelékkúpok felszí n közeli rétegsorába telepített artézi kutak csoportja ez. A legtöbb artézi kút a 150—250 m mélység közt húzódó honiokos rétegeket csapolja meg. Ezek a pleisztocén-levantei fiókmedencék kútjai. A harmadik csoport a 250—450 m mély artézi kutaké, amelyek általában már a felsőpannóniai rétegekből táplálkoznak. Oorrclations existant entre les hauteurs d'eau du Damibe et le débit des bains thermaux de St. Imre Par J. Czirákjj (Texte liongi'Ois, l'igures et tableaux ]>. 3ö4.) U. D. C. 5.31.497 : 551.482.211.2(282.243.7) : 518.272,1 L'auteur se propose de démontrer, moyennant le calcul des corrélations, les rapports observés, il y a déjá longtemps, entre les niveaux d'eau du Danube et le Idébit des sources thermales de Budapest. En se basant sur ses propres données d'observation il détermine les facteurs ayant exercé une influenee sur les coefficients de corrélation. Aprés avoir donné un apercu des sources thermales des bains St. Imre ainsi que de résultats de ses calcus- il démontre, tout en tirant des conclusiona, quo le niveau d'eau du Danube n'est qu'un seul facteur jouant un rőle dans le débit des souroes. Pour ce qui est de l'effet exe>r é par les autres facteurs (précipitations et pression atmosphériques) sur le débit les études sont encore en cours. A la fin de l'article, ou trouve une bibliographie détaillée jae rapportant au probléme trailé. Formation des terrasses Par S. Láng. d e i" • és se. (Texte hongrois et figure p. SfiD.) U. I). C. 551.434 Sur la base de ses études de quinze anuécs, l'auteur en résume les résültats et traite les théoíies relatiives a la forma ion tectouique et climatique des terrasses tout en s'occupant du remplis.388
