Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

11-12. szám - Kivonatok

k©t ne használjuk ki, annál inkább, minthogy ha egy telepi te üt új kút valamely meglévő kút vízhozamát károsan befolyásolná, ez a veszedelem fúrótechnikánk mai állása mellett elhárítható a fúrt kút betömhető és így a fúrás előtti vízháztartási állapot, amint azt Mazalán Pál megállapítja, helyreállítható. Üjabb kutak létesítésénél a legmesszebbmenő gondosságot kell tanúsítani is enuek a gondosságnak megfelelő módon ki kell terjednie a v.ze.k vegyvizsgálatára is. Ugyanis az egész kérdésnek ez a legkényesebb pontja, minthogy ia víztározó medence túlzott igénybevétele folytán megélénkülő vízmozgás okozója lehet a vizek kémiai összetételében beálló változásoknak. Nevezetesen megfelelő oldat csak a stagnáló vizekben keletkezhetCsak mellékesen jegyzem meg, hogy a források vegyi összetételében beálló változások részben arra is mutatnak, hogy vizeink nem juvenilis eredetűek, hanem a kőzetekben meglevő apriori juvenilis eredetű alkatrészeket oldják ki. Connection between the elevation of the niountains of Buda and the output of the thermal waters. (Report of the use of the thermal energy of these waters.) By T. Szalai. D. Sc. (liugsian text with fig. on. p. 347.) U. D. C. ->.>1.244 (439.151') Aeeording to the statement of the Institute for Rheuma and Thernial-Spring-Research's, the levei of the thermal springs of Buda has sunk during the last years- So in the Attila and Juventus springs the sinking of the water-level is about 60 cm in spite of a high water-level of the Danube. Therefore the Institute, basing 011 this observation, considers any further bovings as harmful. The cause of this phenomenon may be in connection with technical and meteorological facts, as it has been stated alsó in the past, when fluctuations of the water-produetion have been observed. Besides the just mentioned facts, we have to consider an other phenomenon. i. e. the level-changes we observed in the immediate surroundings of Budapest may alsó have a part in this question. During the recent levellings it has been established, that in coniparison with the levelűiig- of 10—12 years ago, positively directed d'slocations of 15 cm have been observed 011 the Rózsadomb. These facts indicate, that t.hose motions which have already begun in the Tertiary are still lasting. It is evident, that these dislocations must lead to the same results as the previous ones: the points where the springs erupt must change and these points must sink to lowér levels. This kind cf recent evolution confirms that the levei of the springs of Buda is sinking. As a consequence of this phenomenon the so'called -,fugitive-springs appear along the Danube. Therefore the above mentioned phenomenon is not alarming and cannot prevent the exploitation of the remarquable balneological and thermo-energetical values of the subsoil of Budapest. Evén if a new .382 well influences the water-output of an existing well unfavourably, this menaice can be easily eliminated by the moidern boring technics. The new well can be filled up and so the nydrological situation can be re-establisihed, as to the opinion of Mr. P. Mazalán. When boring- new wells, we have to proeeed with utrnost caution and these precautions have to be applioated alsó to the ehemical analyses of the waters- This is the most critical point of the whole question: if the water-reservoirs are used excessivelly this can provoke an aecelerated inovement of the water and at the same time a change of its cheimical structure, Preuisely, only stagnant waters can produce adequate solutions. A Magyar medeneerendszer artézi kútjai Sümeghy József dr. Az oslói nemzetközi Hidrológiai Kongresszuson bemutatott tanulmány. (Angolnyelvű szöveg, ábra a 351. oldalon. Artesian wells oü the Hungárián Plains. By J. Sümeghy, I). Se. — English , — , ...:, l. i'; ™ .... « Qr.1 \ A Magyar medencerendszerben a talajvízből táplálkozó ásott kutak vize kifogásolható. Ez az állapot kényszerítette rá a Magyar medencék lakosságát tiszta vizű' artézi kutak létesítésére. Általában véve, a Magyar medencék artézi kútjainak vízhozama, megcsappant. Ennek a jele,11ségnetk oka a helytelen vízgazdálkodással együttjáró hidrosztatikai nyomáscsökkenés és egyéb tényezők mellett, a Magyar medencék hegyszerkezetében is rejtőzködik. A Magyar medeneerendszer kialakulásával — hidrogeológiai nézőpontból — egyúttal olyan edényrendszer keletkezett, amelyben különböző felszínű és feiiékmagasságú medencerészek, edények érintkeznek egymással. Ebben az edényrendszerben az egyes edények NyK-i irányban úgy sorakoznak fel, hogy a Gráci öböl és a Bécsi Medence, illetve az Erdélyi Medence a központi helyzetű Nyugalmagyarotrszági, meg az Alföld medencéjéhez képast egy-egy emelettel magasabban fekszik. Az egyes medencéket elválasztó kristályos vonulatok csak felszínük szintjéig, míg a mezozóos mészkő-dolomit sorozatok alig jelentenek választófialakat a medencevizek érintkezésében, mozgásában. Ez pedig- azt is jelenti, hogy a magasabb helyzetű medencék vízmozgási lehetősége az alacsonyabbak felé a természetes csurgókon át biztosított. Ennek >a hidrogeológiailag egységes víztárolló edény/rendsizernek hordozója, vízzáró feneke a (kristályos kőzetekből felépített variszkusi vonulatoknak hullámos felszíne alagosőhálóziata pedig a variszkuszi partok közt kialakult ínezozoós részgeoszinlkliiiálisok soraVízfelvevő felületét mészkövek, dolomitok, laza homokkövek, kavicsok, homokok, löszök és eruptívus laza tufák szolgáltatják, amelyek a mintegy 400-000 km- kiterjedésű niedencerendszer felszínének kb- ötödrészét teszik ki. A vízfelvevő felületeket két nagy csoportba oszthatjuk. Első csoportjuk a karsztvizeket szolgáltató felületekHidrogeológiai rendszerünkben vizelő,sztó szerepük elsőrendű. A vízgyűjtő felületek második csoportjába ia medencékkel összefüggő és azok felé vízszállító magas emeletek harmadkori kép"ződmé. nyei s maguknak a medencerészeknek laza üledé-