Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

11-12. szám - Értekezések. - T. SZALAI, dr: Összefüggés a budai hegység emelkedése és a termális vizek hozama között.

4Jia wieayioinHX hctohhhkob . hctohhuk HO.vep 1 b Jieneó­hhx őaHax TejiepT, HaTypaJibHMft hctohhhk Haab npn Jieneő. őaaax Ccht IlMpe, hctohhhk Mathui npn Jien. őaHKx Pyaam h hctohhhk npit cojihiihx öaHJix EjwsaBeTa. H3 sthx rpa({)HKOB mojkho onpefleJiHTb, hto noBbimeHiie ypoBiia BOflH b JlyHae Be^eT 3a coöoK noBbiuieHHe npoii3BoaHTejib» hoctii hctohhhkob ii noHHaceime ypoBiia — noHHSKeaHe nipo» H3BOflHTejIbHOCTH. M3 ST0r0 BHflHo, hto He3Ha t!HTejibHbie npiipo/uibie jib­JieHiia MoryT HBjiaTbca BJiHHTeJibnott npiiHHHoíi ii3.MeHennfl. Hcho, 'ito npH HajiHiiiH npnpoflHHx aBjieHHft öojibinero MacuiTaöa hx BJiiiaiiHe He ociaHeica 6e3 nocjieacTBHtt 11 noBMiiieHue noBepxHOCTH 3eMJiH na HecKOJibKO cm-ob, ko­neino, noBjieHeT 3a coőoít HaMeneHae ypoBaa bo^h h npo° ÍI3BD4HTejIbH0CTH HCTOHHHKa. 3tH H3MGH6HHH 1 ypOBIieU BOabI HBJiaiOTCfl npHHHHOtt H3MeHeHHH BCeít BOflHOÜ CHCTeMbI, Ha OCHOBaHHH KOTOpOit MOryT nOfl'BHTCH IIOBbie HCTOHHHKH, MO­weT H3MeaHrcH cnocoö CMeniHBaHHa c TenjibiMH KapcroBHMii BO,iaMH a BCJi€4CTBne Toro xioaceT H3MGHHTCH h Te.vinepa" rypa hctohhhkob. B oiynae noBbimeiiHe TevinepaTypbi Boabi noBbiuiaeica h HineHUHa ncnapeHna. Bananne aaBJieHHa aT.viocifepbi b stom cjiynae yMeiibiuaeTCH. B npoTHBiio.w cjiynae BJiHHHHe aTMoeífiepHoro aaejieHiia noBbimaeTca. Bee H3MCHeHHfl flBJieHHÍi OflHOBpeMeiltlO OKaablBamT BJlHHHHg 11a noimjKenHe ypoBaa Bo riH, na npoii3B0flHTejiba0CTb HCTOIHHKa H aajKC Ha XIIMHieCKHit COCTaB B04W. Hto uacaeTca iipHiim H3MeHeHHfl XHMHHecKoro cocraBa Boabi, 3^ecb őojibuiyio pojn> Hrpaior npn imiiw TexHunecKaro xapaKrepa b cbh3h c npupoaHbi.uH HBJIEHHÍIMH. XiiMUHecKiiii eocTaB boah H3MenaeTCH no Meipe toto, iaK b neli iiaxoaa> mneca xapaKTepHbie cocraBiibie Macin Ha nyra b:j,ii.i k noBepxnocTH 3e.\uiH nocTeneiiHO TepaioTca h pacTBopaioTca b oKpyaiaioineit epefle. Oópamaio BHHMRHHe Ha to, hto H3MeiieHne xiiMHHecKoro cocTaBa bum HBJiaeTca caMHM cjiaöbt.u hj 7hktom Bonpoca. Tenepb c-KopocTb aBHaceHHa bo/ih b HCTOHHHitax yBejiHiii» BSIOT H TCM Ca.MblM yNteHMIiaeTCa KOJIHHeCTBO COCTaBHblX lacreS BbijiejiaiomHxca 113 bo/u>i npn eaaöOM TeneHHH 6jih3­kom k CTaniaiiHii. rio^TOMy íiipii oeymecTBJieHHii hobhx HCTOHHHKOB OHeHb B8VKH0 npOlMBO^HTb nOCTOaHHbltt KOH' TPOJIB XHMHHECKORO cocTasa bd/ih. KoHrpojib HeoöxoaiiMo npoH3BoaiiTb bo Bcex HanpaBJieiiHax 11 npn cTapwx hctoh­HHK8X. XHMH'ieCKHit npOíJíHJIb hctohhhkob I h III, Haxo* iiamiixc^ Ha oeTpoBe MapniT H3MeiiHJica. XnMiineCKHíi npo$HJib hx nofloöeH 1 iipo(|)HJiio HCTOHHiiKa ® vjiHiie Jlaraií. B ocraJibHbix öyaanemicKHx HCTOiHHKax nofloöHoe HiMe­HeHHe XHMHieciioro npoi)iHJia He Haő.HK)flaJiocb. 06 H3Me­HeHHax xH.MiriecKoro npo<J)HJin, TexHHiecKHii MaBiibiít co* BeTHHit BenrepcKoro riiapoJioniiecKoro OómecTBa K. IHapJio nipoieji JieKHino 25 aaa cero ro.ua, b KOTopoit noaaJi MaTe­pnan 110 OTOMy Bonpocy. Oöpamasj BHHMaHne Ha TO, ITO npoacnieanine H3MEHE­nna B xHMii'IECKO.M cocTase Haimix HCTOIHHKOB NOKAABIBAIOT Ha TO HTO HaiHH HCÍOHHHKH He lOBeiiaJlbHOTO IipOHCXOJKae­HHH, a TOJibKO pacTBopaioT B nopoadx cocraBiibie nacTii mBeHaJibHoro nponcxoiKfleHHa, fleaaa ,pe3B0Me Bcero CKa iaH" Horo MO/KEXI 3AKJNOINTB, HTO IBIMENEHIIA B npoHaBDAHteJib­HOCTH, B XHMIIHECKOM cocTaBe Boa ne anjiaioTca onacHUMH ao Tex nop noKa npHHHiioít HX ne HBJiaioTca npiriHHbi TexiiHHecKoro xapaiaepa 9TH inMeHeHHa ne aBJiaioica npH­.ViepaMH OTCTpaHIHBaKimiIMH OT OCYMECTBIIEHHH HOBHX nr­TOHHHKOB. Heo6xoaH.no, HTO6H Bee cKasanHoe aeücTBOBaJio yeno KOHBw.M cnoco6o.vi ii tiaiipaBHJio paöoTy B HanpaBJieHHii Hcn0Jib30BaiiHH neap 3e.MJin 11 HSEJieneHiia 113 Hea, nyTew ocymecTBJienna HOBHX HCTOHHHKOB, öojibinero KoauHecTBa ropaHHx TepMiinecKHx Boa. Ha OCHOBaHHH cKa3aHiioro oöpamaio BHII.vtaHHe Ha TO, HTO B3aw HMeioT He TOJibKO öaJiHeopratluiHecKHe CBOftcTBa, HO oöaaaaioT H TepMHHecKott sHepraeit na HTO yKa3biBajin B nocaeaiinx 40 roaax Miiorne y'ieHbie-UIa(|)ap3HK, CT. JIOUJI. BeneH, Bajiaat, Ilasaii-BaltHa. B Kjm;e xony YKA^ARB HA *ro, HTO jipn HeoőxoanMoti ocTopoatiiocTii cnOKOítno MOSKHO HaHaTb ocymecTBJieHiie HOBblX ÖypOBblX CKBASKHH-HCTOHHHKOB H eC^H, CBep.X 05KH' aaHiia, OHH OKaatj'T iieHtejiaTejibHoe BanaHHe Ha nponaBoaH­leabHocTb crapbix HCTOHHHKOB TO B.ccraa MoacHü, npH co BpeMeHHOÍt rexiniKe, onacHoc'Tb OTcTpaHHTb, noByio cKBa­ÍKHHy 3aÖHTb II B03CTaiI0BHTb IipeíKHHe BOaHbte yCJIOBHH, k3k 9to yTBepsKaaeT h II. Ma3aaan. , I HTEPATYPA: 1. ropyuiHUKiitt Boaa B Heapax seMJiH. — BoaHbifl 5KypHaji. XXII, 1 — 6. 1942 r. ByaaneuiT. 2. Kaiuuiaii (I>. Harna yrJienpoMbiuineHiiocTb B najieoreHy, KapCTOBbie BOabI H CnOCOÓH oöopoilbl. — BoaHblft JKypiiaa. — XXV111. 1—4. 1948 r. ByaaneuiT. 3. A. M. OBHHIIHHKOB. JIoK.iaabi A KA je MII 11 HAYKH CCCP. 1946 roaa, TOM LIII, HOMep 7. 4. HAJION M. 0 KOJieőaiiHH BOaw Topanux HCTOHHHKOB Byaanemra. — Boanhiit JKypnaJi. VII—IX, 1927—192». ByaaneuiT. t 5. UIpeTep 3. Cjieabi pa6oTH Topanux HCTOHHHKOB TPETH­ro|)iioiI h naeiicTOiieHOBOft anox. — Teoji. HHCTHTyr XIII. I. 1911. ByaaneuiT. 6. OaaeiíKHü E. HecnojibKo BonpocoB KapcTOBbix Boa 3a­aynaííCKHx rop. — BoaHuii JKypHaji. XXI. 1941. ByaaneuiT. 7. Caaan T. CBeaeHiia 0 BeHrepcKHx Tep.MiriecKiix Boaax 11 T. a. — TopHaa 11 METANAYPRHHECKAA NPOMBIMAEHHOÖTB LXXXI. 7. 1948 roaa. f Folytatás a 34ö. oldalról.) J. Smiselt (7) a pontytetüről ír rövid.cikket és a fényképét is adja ennek az ismert haMősködő­nek. V- Bemer (4) a Dactylogyrus gyaikoriságáról ír és ad érdekes táblázatot do'giozatában. Ez a szívóféreg a halaik kopoltyúján, anmak lélegző­hámján élősködik és tömeges fertőzés esetén nagy — főleg ivadék — halpusztulást okozhat. Hasvízkórsággal fertőzött pontyot mutat be, - fényképen is — ./. Bldska (3) cikkében. Beszá­mol e beteg hal mikroszkópos és bakteriológiai vizsgálatának eredményiről. Felhívja a figyel­met- hogy az ilyen járv'ányos betegségeknél ©sfik a beteg ha'.ialkmalk ia tógazdaságból való eltávolí­tásával lehet némileg 'a bajon segíteni, illetve annak elejét venni. Fr. Vo f (12, 13) újabb adatok­kal szolgál a balak fertőző vízkórságára vonat­kozóan. Megállapítja, hogy a Pseudomonas punc­tiataiascitae Sohaperelaus nevű baktérium, — ennek a betegségnek már előbb ismert kórokozója — hőre igen érzékeny. 60» C-on vízben is elpusztul. Fertőt­lenítőszerként ellene az 0.5%-os íörmalinoldat, — mely 10 perc alatt Ihlait —• és >az 1:200-as higítású meszes lúg, — mely 20 perc alatt ihat — jól bevált. Megállapítása szerint a tie'eltetőben fertőződnelk a balak, J• Blasha (1, 2) a basvízkór fertőzés utáni gerincferdülés eseteiről ad számot és szép képe­ket. Megállapítja, hogy ez a degenerálódás a pon­tydknak nem elsődleges, hanem ia hasvízkór utáni inásodiLagos megbetegedése. A kopoltyú megbete­gedései során a kopoltyú szövetei gyakran ron­csolódnak, nekrotizálódnak. Ezeknek a roncsoló­dásoknalk a regenerálódásáról ír Fr. Volf (11), míg a halaknak ia halászat során szerzett sérülé­seinek regenerálódósáról L. Moravec számol be (6). Az ezen a téren elért csehszlovák eredmények a miatgyar szakemberek ismeretét, rajtuk keresz tűi pedig- iaz egyetemes tudományt bővítik. * Irodalmi összefoglalást helyhiány miatt következő számunkban adunk. .350

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom