Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

11-12. szám - Értekezések. - SCHULEK ELEMÉR dr, LASZLOVSZKY JÓZSEF dr, G. MOLNÁR LÁSZLÓ dr és ZAPP ERIKA dr: Brómtartalom meghatározása jodometriás eljárással

méretben dolgozunk, a metilvörösre semleges oldatban fél gramm bromidmentes bórsavat oldunk s a meghatározást ezzel az oldattal végezzük. Kémszereink jóságáról (bromid­inentességéről) mindenesetre üres kísérletben célszerű meggyőződnünk. A most vázolt bromid-meghatározó eljárást a jodidok, a vas, a mangán stb. ionok természe­tesen zavarják. Ilyen esetben vagy a zavaró ionokat kell eltávolítanunk, vagy a bromid-iont kell izolálnunk. Legkézenfekvőbb eljárás a bróm desztilláeióval való elkülönítése, amit nagyobb mennyiségű jodid esetében a jodid szintén desz­tilláeióval való eltávolítása előz meg. A bróm desztilláeió útján való elkülönítése nem új­keletű. Winkler Lajos'' az ásványvizek bróin­tartalmának meghatározására KMnOt-os desz­tillációt ajánl, kb. négyszer normál kénsavas közegből. Ha a klorid mennyisége 100 ml enként a 10 mg-ot meghaladja, a desztillációt meg kell ismételnük. A brómot kénessavoldatban vagy híg H-'Os-ben, esetleg NaOH-ban fogjuk fel, s argentometriásan, acidiimetriásan mérhetjük, vagy arzenites titrálást végzünk. A jodoinetriás mérést alig használhatjuk a permanganátos desztillációnál gyakran észlelhető ózon-képző­dés miatt. Megemlítendőnek tartjuk' végül, hogy Fr. L. Hahn' számításai szerint a bromid és klorid oxidációs-desztillációs elválasztása eleve kizárt a megfelelő oxidációs potenciálok értékeinek közelsége miatt. Mindezek alapján úgy véljük, hogy az általunk javasolt eljárás előnyösen használható, miután alapját a bróm­nak a klórtól eltérő reakciója képezi. A bromid oxidációs-desztillálósára a Winkler-féle eljá­rást alkalmazhatjuk. A brómot kénessavoldat­ban fogjuk fel. A többszörös desztilláeió termé­szetesen elmarad. Előnyösen desztillálhatunk előzetes klórral történő oxidáció után is. E mód­szer előnye, hogy a képződött klórbróm gyor­sabban forralható ki, mint az oxidációra hasz­nált klór. A jodidot salétromossavval színjóddá oxi­dáljuk s az oxidálószer feleslegével együtt forraljuk ki. Igen kis mennyiségű jodid külön eltávolításától eltekinthetünk, inert a felesleg­ben alkalmazott oxidálószer a jodidot a meg­adott viszonyok között át nem desztilláló jód­savvá oxidálja. Az alkalmazott kémszerek bromid-mentes­ségéről külön is meg kell emlékeznünk. Leg­lényegesebb, hogy klóros vizünk legyen bróm­mentes. Miután a sósav, tapasztalataink sze­rint, mindig tartalmaz szennyezésképpen bróm­hidrogénsavat, a klór fejlesztésére használt sósavat meg kell tisztítanunk. Evégből a leg­töményebb sósavat ugyanannyi vízbe öntve kb. 20%-osra hígítjuk, s üvegcsiszolattal csat­lakozó desztilláló készülékből kevés klóros víz­zel elegyítve desztilláljuk. A desztillátum első részletét, mely a szabad klórt és brómot tar­talmazza, elöntjüik s csak a szabad halogéntől mentes sósavat használjuk. Az ilyen módon tisztított sósavat használjuk klóros víz készí­tésére. Oxidáló szerül. KMnOí-ot alkalmazunk. Ezek előrebocsátása után a különböző gya­korlati feladatok megoldásánál követett eljárá­sokat, olyan formában közöljük, amint azok kísérleteink folyamán a leghasználhatóbbak­nak bizonyultak. Az eljárások leírása. Kémszerek: Klóros víz. A bevezetőbeu le­írt módon készült telített kló­ros vizet hűvös, sötét helyen tartjuk. Egy hétnél régibb klóros vizet ne használjunk. •5%-os KCN-oldat. Az analiti­kai. tisztaságú vegyszerből frissen készítjük. Szilárd H:\BÓ S. Az analitikai tisztaságú készítményt sósav­val gyengén megsavanyított vízből ismét átkristályosítjuk. 10%-os HCl. A bevezetőben leírt módon tisztított sósav ból hígítjuk. Szilárd KJ. Analitikai tiszta­ságú készítmény. 1%-os keményítőoldat. Bur­gonyakeményítőből készítjük az 1. alatt hivatkozott dolgo­zat előírása szerint. 0,01 n NazSiOz-oldat. 1 tft. izo­butilalkobollal tartósított ké szítmény. Különleges esetékben alkalmazott kémsze­rek: 0,1 n KMnOi-oldat. 0,1 n salétromossav. 0,70 g analitikai tisztaságú NaNOret 90 ml vízben oldunk s az olda­tot 10 ml n.HCl-val elegyít­jük. Az oldatot frissen készít jük. 0,01 n salétromossav. Tized annyi kémszerekkel azonos módon készül, mint a 0 1 n salétromossav. 50%-os HiSOi. :i térfogat vízbe hűtés közben 2 térfogat 98% -os analitikai tisztaságú kénsavat csurgatunk. Telített HiSOi-oldat. NaHSO* ból kénsavval fejlesztett SO* telitett vizes oldata. Szilárd KOH. Analitikai tisz-. taságú készítménv. 0,002, illetve 0 0005 n Na 2S-(h­oldat. A 0.01 n Na»S 20,-oldat­ból esetenként hígítjuk. Tengervíz é s á s v á n y vizek b r ó in­tartalmának meghatározása. A tengervíz és az ásványvizek brómtartal­uiának meghatározása céljából oxidációs-desz­tillációs elválasztást alkalmazunk. E célra igen alkalmasnak bizonyult a Sehulek és Vastagh 8 által szerkesztett desztilláló készülék, melynek 100, illetve 250 ml-es Kjeldahl-féle roncsoló­lombikból alakított desztilláló lombikja nor­mál csiszolattal csatlakozik a függőleges, golyóshűtővel ellátott feltéthez. A feltétbe farkascsappal e látott kis tölcsérke van for­rasztva, melyből desztillálás közben is folya­dék juttatható a desztilláló lombikba. Szedőül üvegdugós kis Erlenmeyer-lombi'kot, vagy egyes esetekben az 1. ábrán látható mintegy 50 ml-es hosszúnyakú, hengeres, színtelen üveg­ből készült üvegdugós edénykét használunk. .335

Next

/
Oldalképek
Tartalom