Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)
11-12. szám - Értekezések. - SCHULEK ELEMÉR dr, LASZLOVSZKY JÓZSEF dr, G. MOLNÁR LÁSZLÓ dr és ZAPP ERIKA dr: Brómtartalom meghatározása jodometriás eljárással
A jodometriás hrómmeghatározas új eljárásait mutatják be érdekes gya korlati példákon alábbi tanulmányukban a Szerzők. Az eljárás kiindulását a fe'eslegben alkalmazott klóros víz hatására iképződő BrO'.-nalk a KCN-al vailó reakciója jelenti, amelynél a BrCN és & kloridion keletkezik. A BrCN jodometriás eljárással határozható meg. Az értékes brómmegha tarozás i eljárás az ötéves terv gyógyfürdnfejlesztési és IvóvizeQátási munkáinál hasan ásítható. U. I). C. 543.361.4.08:) Brómtartalom meghatározása jodometriás eljárással* (A tengervíz, ásványvizek és ivóvizek, sók, konyhasó, stassíurti sók, kereskedelmi jódsók, továbbá állati szervek és végül laboratóriumi levegő brómtartalmának meghatározása.) SCHULEK ELEMÉR DK, LASZLOVSZKY JÓZSEF DK. (I. MOLNÁR LASZLO DB ES ZAPP ERIKA DK Egyikünk (Schulek E.) korábbi dolgozatában 1 jodometriás eljárást hozott javaslatba igen kis mennyiségű bromidnak klorid mellett való mérésére. Úgy véljük, hasznos munkát végzünk, mikor jelen dolgozatunkban leírjuk, hogy konkrét analitikai feladatok megoldásában a javasolt eljárás hogyan, milyen feltételek mellett alkalmazható. A bromid-meghatározás kiterjedt irodalmát nem soroljuk fel. Ezt illetően Schulek hivatkozott dolgozatára utalunk, a meghatározás alapelvét azonban az eljárás könnyebb áttekinthe tősége végett röviden ismét összefoglaljuk. A szabad halogének köziil a bróm és klór a cianid-ionnal semleges, de savanyú és lúgos oldatban is halogéncianid képződése közben reagál. A jód savanyú közegben csak oxidálószerek hatására lép reakcióba a cianid-ionnal, mikor is szintén jódcianid keletkezik. A reakciókat a következő egyenletek érzékeltetik: CN' + Cl, = CICN + Cl' CN' + Bn - BrCN + Br' CN' +./, =JCN + J' A képződött halogéncianidok közül a BrCN és JCN halogénjeiről feltételezzük, hogy pozitív töltésűek. mert a jodiíHont színjóddá oxidáLiák: BrCN + 2J' = + CN' + Br' JCN +J' = ./•> + CN' fí. H. Clark és H. R. L. Streight- ugyanis e két halogéncianid elektromériáját különböző oldószerekben észlelt eltérő elektrokémiai viselkedésükből megállapították. Irodalmi adatok 3 szerint a klórciánnak elektromér formái nem ismeretesek. Schulek dolgozatában megemlíti, hogy a klórcián a jodiddal általában nem reagál; megadott körülmények között azonban — ha a klórcián előállítása savanyú közegben HCN-ból és klóros vízből történik — a jodidot színjóddá oxidálja. A klórcián e jódkiválasztó képessége azonban lassan megszűnik. E jelenségből következik, hogy a klórciánnak is vannak elektromér formái. Ha pedig a brómcián és jódcián halogénjei vizes oldatban, inkább pozitív tölté* Közlemény a Pázmány Péter Tudományegyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Intézetéből. síiek. úgy ez azt jelenti, hogy a Br + s—CN ^ BR-S — CN és J+8—CN^J-S—CN egyenletekben az egyensúly erősen baloldalra tolódott. A klórcián esetében: Cl+'—CN ~ Cl~«—CN a helyzet fordított. Az intézetünkben végzett kinetikai mérések szerint (Pungor Ernő*) a klórcián elektromériáját kifejező egyenletben az egyensúly a hőmérséklet és a hidrogénionkoncentráció függvénye. Ennek az utóbbi ténynek ismeretében a klórcián okozta esetleges jodid-oxidáció könnyen kikapcsolható. A bromid meghatározása szempontjából fontos még tudnunk azt is, hogy a feleslegben alkalmazott klóros víz hatására a bromidból BrCl képződik, mely KCN-dal mindig BrC.X és klorid-ion keletkezése küzben reagál a BrCl 4- CN' = BrCN + Cl' egyenlet szerint. (A BrCl-ról mint vegyületről, ennek elektroméria-viszonyairól későbbi dogozatban fogunk beszámolni.) Az elmondottak alapján a bromid-meghatározás lényege a következő. A metilvörösre semleges oldathoz (brómmentes!) klóros vizet öntünk, míg annak a kiváló brómtól barnás színe szalmasárgára (BrCl) változik. A BrCl brómeianiddá s a klórfelesleg klórcianiddá való átalakítása céljából az oldathoz frissen készített 5% ATCiV-oldatot öntünk, majd 2 perces várakozás után — ez idő a pozitív klórcián negatív klórciánná való átváltozásához tökéletesen elegendő a reakció-el egybe kevés káliumjodidot szórunk és sósavat öntünk. Húsz perc elteltével a kiváló jódot nátriumtioszulfátoldattal visszamérjük. A titrálást lassan végezzük. ügyelve, hogy az oldat színe titrálás közben állandóan sárga, illetve kék maradjon. A brómcián és jodidion között lezajló reakció ugyanis időreakció s így megeshet, hogy a tioszulfát kerül feleslegbe; ami mellékreakciókra vezethet. Indikátorunk 1%-os keményítőoldat. 5 Megjegyezzük még, hogy a brómcián lúgos közegben hidrolizál. Ha tehát 0.01 n vagy 0.1 n Jodometrische Verfahren zav Bent immun g des Bromgeháltes. Bestimmung des Bromgehaltes von MeA-eswasser, Trinkwassern, Salzen ' (Kochsalze. Salz© der Sfcassfurter SaMagierstátten, Jodsa r.ae des Haindels), von tierischen Organen uud von Laboratoriumsluft. Von E. Schulek, L. Laszlovszky, L. Ci. Molnár und Erika Zapp. (Auszug S. 381.) .334
