Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

9-10. szám - Értekezések - KATONA ISTVÁN: Mértékadó árvízszintek alakulása a Tiszán

maradt poroszlói széles hullámtér leszívóhatasa folytán, ez az érték csak 70 cm. Keisegtelen, hogy a Vízrajzi intézet által alapulvett feltételek nem állnak lenn, a begátolás nem teljes, és ezért a Vízrajzi Intézet szerinti érték szükségképpen magas. Azonban az 1940. évi árvízszint alakulásának részletes vizsgálata alapján a Benedek-féle értéket viszont túlzottan alacsonynak kell minősítenünk, hiszen a tiszakeszi mértékadó árvízszintemelkedés értékét elfogadva, az 1940. évi árvízszint alakulása szerint Tiszadorogmánál a nagy árvizek szintjének relatív emelkedése — mindig az 1932. évi árvízhez képest — 79 cm. Ezért a mértékadó árvízszintemelkedést Tiszadorogmánál kereken 80 cm-ben állapíthatjuk meg. (Megjegyezzük egyébként, hogy Tiszadorogmára vonatkozólag az 1940—41. évi árvizek szóródó tetőző vízállásai nem adtak használható összefüggéseket-) 4. Tiszafürednél viszont az a helyzet, hogy még a Benedek szerinti érték is túlzottnak mutatkozik. Az 1940. évi árvízszint tanulmányozása szerint az árvízszintamelkedós mértékét Tiszafürednél 40 om-re kell tennünk, és ezt a feltevésünket mérceösszefüggések megvizsgálásával is igazolhatjuk. Tiszafüredre vonatkozólag is megvizsgáltuk az 1940—41 évek három nagy árvizének a tokaji és a polgári telőzésekkel való összefüggését. Ezek szerint a tokaji mértékadó 856 cm vízálláshoz Tiszafürednél 787 om vízállás (5. ábra, B.) és az előbbiekben vizsgált és Polgárnál számított 753 cm-es mértékadó legnagyobb árvízszinthez Tiszafürednél 786 cm vízállás tartozik.* Ezek az 1932. óvi tetőző vízállásnál — 750 cm-nél — 37, ill. 36 cm-rel magasabb értékek. Biztonságból az árvízszintemelkedés mértékét kereken 40 cm-ben állapítottuk meg. 5. A volt borsodi nyiltártér alatti szakaszon a számított mértékadó árvízszintet, ill. a vízszintemelkedés értékét Benedek elgondolása alapján határoztuk meg. Itt első lépésünk volt a vízszintemelkedés mértékének meglhatározása a taskonyi vízmércénél. A nyiltártér, valamint az elgátolása utáni megmaradó hullámterek területének és átlagos, a mértékadó árvízszinthez tartozó vízoszlopmagasságának meghatározásával arra az eredményre jutót tűnik, hogy a begátolás után 199 millió m^rel kevesebb víz fog tárolódni, tehát ugyanannyival több lefolyásra kerülni az áradás tartama alatt, ami kilenc napra tehető. Az átlagosan lefolyásra kerülő árvízi többletmennyiség e szerint 2Ó6 m'/mp. A tetőzési többletet, tehát a többlet maximumát, ennek alapján 350 m

3/mp-re tehetjük. Ehhez a menynyiséghez a víztömeggörbe szerint, extrapoláció útján, 26 om vízszintemelkedés tartozik. (Benedek 40 cm-es eredményre jutott, azonban egyrészt nem a mai végleges mentesített területek adataira támaszkodott, másrészt csak becsült értékekkel számolt. Egyébként (nyilvánvaló, hogy amikor az árvízsz in temel kedós mértékét Tiszafürednél tesszük 40 cm-re, ugyanakkor Taskonynál lényegesen alacsonyabbnak kell lennie.) A Taskonyra elvégzett számítást Tiszabőre és Szolnokra vonatkozólag is megismételtük, tekintetbe véve az árhullám ellapulását, amire az 1932. és az 1940. évi árvizek nyujtot*) Az utóbbi összefüggésre vonatkozó ábrát helykimélés okából nem kö»öljük. .272 talk támpontot. Amennyiben helyesen tettük fel, . hogy Tiszabőn 14 nap alatt, Szolnokon pedig 16 nap alatt kerül lefolyásra az előbb említett árvízi többletmennyiség, Tiszabőn 22 om, Szolnokon 18 cm lesz az árvízszintemelkedés mér'éke, — az 1932. óvi árvízszinthez viszonyítva, valamint az 1932. évihez hasonló tömegű árvíz bekövetkezésével számolva. Vizsgálódásaink eredményét a következőkben foglalhatjuk össze: Vízmérce HaMepTejibHaa ipeüKa Az árvízszintemelkedés mér léke az-1932. évi | az 1940. évi •árvízszínt felett . rioBbrmeHHc ypoBim naBoana aaa ypoBeHb naBozjua c 1932 roAa c J940 roaa A számított árvízszint magassága m A. í. (V. O.) PacieiHMtt ypoBeiib naBOflKa naa y poBneM AflpiiaiH'iecKoro Mopa Tiszadob n 35 98.63 Polgár 30 i) 95.95 Tiszakeszi 45 47 94.25 Tiszadorogma 80 • 48 92.96 Tiszafüred 40 42 91.83 Taskony 26 35 90.95 Tiszabö 22 27 90.10 Szolnok 18 28 88.69 Az árvízszintvonalat a vízmórceállcimások között az 1940. óvi árvízszintvonallal nagyjából párhuzamosan állapítottuk meg, olyanképpen, hogy az 1940. óvi árvízszint feletti magasságokat a vízmórceállomások között egyenletesen változóknak tételeztük fel. A 6. sz. ábrán bemutatott hossz-szelvényen feltüntettük az 1932. évi ós az 1940. évi árvízszintvonalakat, továbbá a számított mértékadó árvízszintet. Feltüntettük összehasonlítás céljából a Benedek-iféle számított árvízszintvonalat is, melynek az előbb említetteken kívül lényeges eltérése az általunk meghatározott árvízszintvonaltól még az is, hogy — jobb híján, — nagyjából még az 1932. évi rögzített árvízszintvonialra támaszkodik. A volt borsodi nyiltártér elgátolása. után várható számított mértékadó árvízszint előadottak szerint törtónt megállapításának ismertetéséhez még egy megjegyzést kell fűznünk, mégpedig azt, amit a Vízrajzi Intézet s Benedek is hangsúlyozott, hogy t. i. a számított vízszintemelkedések csak az elgátolás után bizonyos ideig várhatók. Később, több nagy árvíz levonulása után a meder fejlődés fokozódni fog — ami a nagy árvíztömegek koncentráltabb levonulásának természetes következménye — ós így az árvízi meder nagyobb emésztőképessége folytán idővel bizonyos kis mértékben csökkenni fog a most megállapított mértékadó árvízszint is, — amennyiben persze nem számolunk az 1932. évinél nagyobbtömegű árvíz levonulásával. Korbély fogalmazása szerint az árhullámok kialakulása a csapadékok térbeli és időbeli eloszlásától függ. Amennyiben ennek az eloszlásnak eddig tapasztalt legkedvezőtlenebb alakulásait — statisztikai alapon, — mértékadónak elfogadjuk, az ezek nyomán kialakult legmagasabb árvízszinteket — merőben mete-