Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)
9-10. szám - Értekezések - KATONA ISTVÁN: Mértékadó árvízszintek alakulása a Tiszán
500 km IlaBoaitoBbie ypoBHH «oa peKH THCH Ha yiacTice Meacny ceaaMH THcaAoő a CojibHOK. Árvízszintek a Tiszán TLszadob és Szolnak között. orológiai szempontból — mértékadónak tekinthetjük. De csak meteorológiai szempontból. A várható legnagyobb 1 árvízszint meghatározásánál, — ha az eddig tapasztalt legveszélyesebb csapadékeloszlás bekövetkezésével számolunk, az időjárási okoktól függetlenül, a Tiszán két másik, egymással ellentétes hatású tényezőt kell figyelembe vennünk. Mindkét tényező a Tisza szabályozás következménye. Az egyik tényező kedvező, de hatása csekélyebb mértékű, és ez a meder állandó mélyülése, ami főleg a kisvízszinteknek a szabályozási (főleg átvágási) munkák megkezdése óta tapasztalható, állandóan csökkenő irányzatában jut kifejezésre.* A meder mélyülése természetesen, jóval kisebb mértékben az árvízszintet is csökkenti, mégpedig annál kisebb mértékben, minél nagyobb a hullámtéri mederfelület aránya az árvízi mederben a tulajdonkópeni mederszelvényhez képest. * A Tisza medermélyülését a kisvízszintek süllyedése kapcs.in Honti Oyula mutatta ki a Hidrológiai Társasáéban 191J. május hj 11-ón tartott előadásában. Az árvízszintet befolyásoló másik, de kedvezőtlen hatású tényező: az árvízi meder szűkítése. Minden további öblözet kikapcsolása # és betoltésezóse az árvízszint hirtelen emelkedésével jár, mint az imént a borsodi ártér példáján láthattuk. Az időjárási viszonyok azonossága t Mértékadó árvízszint PyKOBMfimwS ypoBeHb naBaanoB • T , ldi_ 1860 , 35 ű BpCMfl PHC. 7. ábra. TeopeiHiecKH ycTaHOBJieHHHe ro.iembie KOJieŐaHHH pyKOBOflamiix ypoBHefl naBOAKOB Ha BoaouepHoö peöice HiisKHeil THCH 3a ncpHoa epeneHH OT Haiajia nponijioro CTOJieTHH ao Hauinx jmea. Elméletileg várható mértékadó árvízszintek évi idősora a innlt század elejétől napjainkig valamely a -ótiszai vízmércén. (Az ábrán bejelölt magasság nein a mértékadó árvízszint, hanem annak eanelkedése.) .273
