Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

7-8. szám - Értekezések - SZABADOS ANTAL dr.: A halak érzékszervei

mivel a viszonylagos elmozdulások érzéke'öi, — kinaesthetikus érzékszerveknek is. Ilyen érzékszerv a mély-érzékelés, az erő-értékelés, az egyensúly érzékelés, az egyes szerv és testrészhelyeződés és elmozdulás, valamint az izomtonus érzékelés. A mélyérzékelés szolgálatában állanak az izmokban, izületekben, szalagokban és inakban elszórt RUFFINI-féle vógfestek, és lemezes idegvégződések. Ezeknek az ingerületei tájékoztatnak az állatot e szerveik helyzetéről, anélkül, hogy arról szemmel kellene meggyőződnie. Ez teszi lehetővé az összerendezett mozduFig. 11. ábrí^ Ponty o'dalszerve. Seitenorgan des Karpfens. (CORI.) a pikkely, Scliuppe, b nyílás, öffnung, c csatorna, Kantai, d ol d a linzer v, Seitenorgan, e Idog X, Nerv X. o-i Fig. 13. ábra. A mia feji végérző lapjai az ideírj áratokkal. Kopf-Endge/iihlsblatter von Amia mit Nervengangen. (AIiLIS-BÜTTSCHLI.) a véglapok, EndbUdter, b Orbita, e c;iatornák, Kanale, d Rain. lat. X. latokat, az úszást, a járást, de a szemmozgást, embernél pl. a zongorázást a billentyűsorra való nézés nélkül sf.b. Mint ezekből is kitűnik, ezeknek az érzékszerveknek az ingerei főként a reflexes pályákon haladnak és értesüléseik kölcsönösen attevőanek egymásnak és más szerveknek' is a refiex-íveire és pályáira. A súly és ellenállás-becsülést és érzékelést szintén az egyik proprioceptiv érzékszerv, az cró-érzékelés végzi. Mi ezzel az érzékeléssel tudjuk beesülni a könnyebb vagy nehezebb súlyt és a hal ezzel győzi le a mozgó, áramló víz ellenállását, mert a megfelelő erőt alkalmazza a legyőzésére. Ide tartozik a balak különleges belső-tapintó szerve, az ú. n. vestibularis apparátus, amely a belső fülnek megfelelő helyen, az egyensúlyérző szervvel a félkörös ívjáratokkal szoros összefüggésben van. Ez az apparatus érzékeli az úszóhólyagnak a gerinccsatorna, és a. félkörös ívjáratok, tehát az egyensúlyozó-szerv folyadékára áttevődő nyomást és ingadozását. Ennek az érzékszervnek segítségével állítja be a 'hal úszóhólyagjának a bel. ő nyomását pontosan olyan fokúra, amilyen abban a vízmélységben szükséges a testfajsúly és a víznyomás különbségének a kiegyenlítésére, de egyben ezzel az érzékszervvel érzi is meg a hal a víz mélységét a víznyomás, a tes'ét és úsgóhőlyagját öszszenyomni igyekvő nyomóerő nagyságából. Ez az apparátus teszi át reflektorosan az izomtónus .226 és a mozgásszervek beállításához szükséges érzéseket és értesüléseket a mozgató pályákra is. A statikus vagy egyensúlyérző szerv nem az állat szerveinek egymáshoz való viszonyáról, hanem az egész testnek a térben való viszonyáról, helyeződósérői értesí'i az állatot. Ez az egyensúlyérző szerv a belsőfülnek a statikai részében foglal helyet. Részei a három síkban elhelyeződő félkörös ívjáratok, a tömlőeske, utriculus és az ívjáratok tágulataiban, ampulláiban. valamint a tömlőcskében és zsákocskában egyes idegcsomópontokon, a maculán tömörült, k'emelkedő neuroephithel sejtcsoportok, amelyeknek finom érzékszőröcskéin az említeti, mészrögöcskéik, az otho-, ill. statolithok fekszenek. Míg az ívjáratok tágulataiban az illető ívjárat síkjában történő elmozduláskor megmozduló belső folyadék a tágulat tetejéig érő kocsonyaszerű, ívalakú képletet, a kupulát mozdítja ki helyzetéből és így kelti az elmozdulásnak megfelelő érzést a hozzá vezető idegszálon át, addig az említett neuroephithel-foltok idegsejtjeire fekvő statolithek rezdülése és finom elmozdulása kelti az ideágazó nervus acusticus útján a rezgés és elmozdulással arányos ingert. Ennek az igen finom érzékszervnek az adaequát ingere tulajdonképpen tehát a földi nehézkedési erő. (4. ábra.) Mint láhatjuk, a halnál ez utóbbi, éspedig a bőr- és szerv-érzőszervek rendkívül fejlettek, a szárazföldi állatokóval szemben imég bővültek is az oldal-szervvel, valamint a hólyagnyomást érző szervvel, ós összefüggésük, együttműködésük egészen bonyolult, automatikus és reflektórikns mechanizmusuk az egész szervezetre kiható, rendkívüli fontosságú. Ezekkel az érzékszervekkel érzékeli a harcsa már a farkától félméterre is a közeledő másik halat, mire villámgyors fordulattal és tátott szájjal tör rá, hogy zsákmányul ejtse. Ezzel tapintja ki a pisztráng ós sok más vándorló rokona a 6—8 méter magasból alárohanó vízesések sebességét, erejét, sodrását, hogy rendkívüli erőkifejtéssel, farokúszójának igen szapora mozgásával legyőzze azt és tovább hatoljon ikrázó helyére, a forrás közelébe. Hasonlóképpen ezeknek az érzékszerveknek a harmonikus együttműködése teszi lehetővé a halnak a három kiterjedésű vizi térség különböző mélységeibe való leereszkedést, helyzetváltoztatást, biztos, gyors, fordulatos mozgást és még a sö'ét mélységekben is a pontos tájékozódást. Minthogy a hal a vizi életében főként ezekre az érzékszervekre támaszkodik, ezekkel a szervekkel szerzi be elsősorban a külvilágról értesüléseit, míg a többi érzékszerve vagy alacsonyabb fejlettségű, hatásfokú vagy kisebb jelentőségű, ezért a halat nem sorolhatjuk egészen sem a DOFLEIN által felállított „szagló-állatok", még kevésbbé a „látó-állatok" csoportjába, hanem célszerűnek látszik részükre egy új csoport, éspedig a ,.t a p i n t ó - á 11 a t o k" csoportjának a felvétele. Az érzékszerveknek a halak életében elfoglalt szerepéről és jelentőségéről már sokat írtak és vitáztak. A még nem ismert működések kiderítése még sok emberöltő elmélyedő kutatását és gondos megfigyeléseit fogja igénybevenni. Ezek a kutatások és gondos megfigyelések bizonyára mind fényesebb világot fognak vetni a hal-világ titokzatos életére. (Irodalmi összefoglalás a 231. oldalon.)