Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

7-8. szám - Értekezések - SZABADOS ANTAL dr.: A halak érzékszervei

tapintást érző sejtek lehetnek elsődleges érzék sejtek, szabad végükön az ingert felfogó érzék­szőröcskékkel; lehetnek másodlagos érzéksejtek, amelyeknek nincs érzékszőr-képletük és ame­lyeket egy-egy gangl'onsejt finom fonálszerű nyúlványai fonnak körül kosárszerűen. Lehet­nek még egészen szabad, hüvelynélküli ideg­elágazódások, amelyek] vagy egy mélyebben ülő érzősejtből ágaznalk szét a felülethez közel, vagy egyenesen a központi idegrendszerben ülő ideg­érzéksejtből vagy sejthez vezetik az ingert. Végül a különféle tapintóérzéksejtek különböző hám és kötőszöveti sejtelemek és képletek: így burkok, korongok, párnák segítségével a bennük 'evő idegvégződéssel együtt alkotják a jelleg­zetes alakú és különleges rendeltetésű tapintó­testecskéket, így pl. a GRANDRY, MEISSNER. VATER-PACCINI, HERBST, a b ideg-melrget érző RUFFIXI, KRAUSE, bizonyos halaknál még a LORENZ- és a SAVI-féle fájdalomérző végtestek. (8—9. ábra.) E végkészülékek a test­felület legkülönbözőbb részein a hám vagy a bőralatti kötőszövetbe beágyazva foglalnak he­lyet egymástól kisebb-nagyobb távolságban. A tapintás tulajdonképpen nyomás-érzés ós annál finomabb, minél sűrűbben helyezkednek el egy­más mellett az említett receptorok. A halak ajkai, bajusz ós szakáll, valamint egyéb tapintó­képletei rendkívül sok és igen érzékeny lilyen tapintótesttel rendelkeznek. De tapintószerv a halak különleges szerve, az oldal-szerv vagy oldalvonal is. (10—12. ábra.) Az alacsonyabb­rendű halaknál ez csak egy nyitott csatorna, de a fejlettebbeknél, így a csontos halaknál már zárt csőrendszer, amely a fej csontjaitól kezdve esetleg a test egész hosszában is elnyúlik. Ebben a csőben sok-sok ideg-végdomb, neuromast sora­kozik egymás mellett. Ezek is másodlagos érzék­sejtek, hasonlóak a már említett hallósejtekhez és a hámréteg mélyén ülnek. Szabad végükön kiálló finom érzókszőröcskéket az áramló víz elhajlítja és ez az inger tájékoztatja a halat a víz áramlásáról, sodrásáról, nyomásingadozásáról. A csőrendszer az ú. n. oldalvonalon, a pikkelye­ken levő nyílásokon át közlekedik a külső vízzel. Az érzéksejteket a X. agyidegpár, a vagus egyik oldalága idegzi be. Ezek a hal testén található egyéb nyomásérző idegvégződésekkel és testecs­kékkel alkotják együtt az ú. n. nyomás- és távol­ság-érző szervrendszert, amely a víz nyomásá­ról, a legkisebb rezzenéséről, elmozdulásáról, sodrásáról, áramlási irányáról és mélységéről fog fel tapintás; ingereket és így a különleges életelemnek, a víznek a legkisebb változását is érzékeli. . A felületi tapintást érző receptorokat támo­gatják az ezek között széltében elszórt hő-érző, ú. n. thermoreceptorok, mint a meleget érző KRAUSE, a hideget érző RUFFINI végtestek, valamint a halaknál talált SAVI- és LORENZ féle fájdalomérző ideg-végtestecskék és a sza­badon is végződő végpontok. Érdekes megemlí­teni, hogy egyedül a fájdalomérzés szerveinek nincs különleges, adaequát ingere az összes érzékszervek közül. A tapintás érzékszervét támogatja még az ú. n. hely-érző, lokalizációs érzék, amely tájé­koztatja az állatot a testfelületet érő inger helyéről. Hogy ez az érzék is kifejlődött az állatvilágban, mutatja az, hogy a hőérző és fáj­dalomérző receptorok száma korrelációban van Fig. 8. ábra. Érzéksejt. Sinneszelle. (HESSE-DOFLEIN.t n Priimar, b Securudár, c iidag-érzéks^jtek, Nerv-SmneszeUen. a, e, fi Fig. 9. ábra. Tapintótestek. Tastzellen. (ÜARI, FLEMMÍNG, 9CHEUNERT, HESSli.) « Gr&ndiry, b Váiter-Placeimi, c Hcrbat, d Moissuer, e Kriausc, f R u f fin i tapintó testlek. Tastkörper. egymással és az előbbiek gyakoriságával emel­kedik a nyomásérző receptorok száma, de csök­ken a hely-érző receptorok száma. Az említett végkészülékeknek gyakran kettős szerepük is lehet: tapintás és hő- vagy fájdalomérzékelés. 6° Az élettani beosztás szerinti hatodik ér­zékszer v-csoport a szervérző apparátus. Ezek is tulajdonképen tapintószervek, csakhogy neim a külvilágról fognak fel ingereket, mint az előbbi felületi bőr-érzékszervek, hanem az állat belső szerkezetéből, belső szerveinek az állapo­táról, helyezkedéséről, nyomásáról, fájdalmáról fognak fel ingereket és juttatják el az agy érző­központjaihoz. Ezeknek a szerveknek a műkö­dése igen nagy mértékben automatikus és ref­iektorikus, valamint főként a bőr-érzékszer­vekkel, de más, pl. mozgás-szervekkel, úszóhó­lyaggal stb. is szoros összefüggésben állanak. Ide tartozik mindaz az érzékszerv és végkészü­lék, amely az állatot önmagáról, állapotáról Vagy mozdulatairól, stb. tájékoztatja, ezért ne­vezzük proprioceptiv apparátusnak, vagy Fig. 10. ábra. Aima olda'.szerve. Seist&wrgan von A mm. (BOTTSCHLI.) n uldatuyílás, Seitenöffnung, b pikkely, Schuppe, c oldal csatorna. Scitenhanal, d oldalszerv, Seitcnorgan. e ideg. Ram lat, X, N>erv. Ram lat. X. .225

Next

/
Oldalképek
Tartalom