Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

5-6. szám - Értekezések - VENKOVITS ISTVÁN: Adatok a dorogi mezozoós alaphegység szerkezetével kapcsolatos üregekhez és vízjáratokhoz

Fig. 1. ábra. A dorogi kőszénbányászat által feltárt barlangok helyszínrajza. Caverns discovcred b.u coal mining operations a-t Dorog. kat megelőző folyamatban kell keresnünk a táblák leválásának okát, mert <a fiaitól elváló kéreg már köröskörül bevonatokkal van burkolva, így a későbbi leválás ideje jól rögzíthető. A jelenségek észlelésekor nem szabad kihagynunk azt a lehetőséget sem, hogy a roimboederes kalcitleválás előtti mozgást ós a leszakadásokat előidéző folyamatot más-más idősziaikra vezessük viasza. A minden felületet egyaránt bekérgező aragonit részben azt is bizonyítja, hogy ez a kiválás nem lehet nagyon régi, mert benne törések nem láthatók. A ritkán előforduló folytonossági m egszak ad ás ok apróbb ráakódtatásokra vezethetők viasza. A felsőtriász korú mészkő, melyben barlangunk is kialakult, igen erősen össze van törve. A barlanggá fejlődött hasadéikunkat farán toló mesterséges vágatban mindenhol látunk vetőket, töréseket, kisebb-nagyobib litoklázisoikat. Ezelknek az üregei csak szkalenoóderes, vagy romboéderes típusú kalcittal vannak kitöltve, a mangán, az okker ós az aragonit hiányzik, tehát látjulk, hogy a mészkőrög helyzete ezek képződésének idejéig azonos volt: a változás ez időszak után következett be. Átmenve a szállító közlón a déli ágba, mindjárt a ibarlangbejárat nyugati falában származási és ásványtani érdekességet láttatunk. A meredek .161