Hidrológiai Közlöny 1949 (29. évfolyam)

5-6. szám - Értekezések - VENKOVITS ISTVÁN: Adatok a dorogi mezozoós alaphegység szerkezetével kapcsolatos üregekhez és vízjáratokhoz

fal ásványos bevonatali a közle talppontja felett kb. 1.5 m magasságban megtörnek és 45"-os dőlési szöggel folytatódmak kelet felé. Az ásványos kéregnek ezt a szög változását minden biaominyal egy időrendileg idősebb folyamait idézte elő. Az előttünk álló jelenség lényege abiban áll, hogy a márgához hasonló, vörösbarna színű, 5—8 cm vastag kalcittal összeszövődött üledék boltozatosán észak-kelet felé enyhén hajló tengellyel helyezkedik el a vele teljesen konlkordáns csillogó fekete, ugyancsak többszörösen rétegzett mangános, kalcitos anyaggal. A kis feltárás ellenéire megállapítható, hogy ez a kémiai üledék egy hajdani üregen át jutott a hasadék e pontjára. Az anyag ilyen töménységben és kifejlődésben sehol netm található, ebből egy, a közel környékkel össze nem függő barlangi összeköttetést tételezünk fel. Hogy ez az anyag a mélységből, vagy a fiatalabb rétegeikből származik, azt az ásványtani vizsgálat fogja a továbbiakban eldönteni. A hasadékban dél felé haladva, kb. a függőleges kiterjedés közepe táján mindvégig jól járható szintet találunk. A leszakadt tábláik, mint e hasadékokban mindenütt, itt is .jelen vannak, jellemzőien kulisszaiszerűvé osztva a folyosót. A folyosó elején kötélfiiggeszkedéssel lehet lejutni JelmagyarázóSjjmöols: — AJtaro — Tvnnei — Ereszke — inciine s Altárószint Etevalion of lunneL rA Mélységbe vezető kürtő (hasadék) j Funnel (crevice) teoding to c/eeger coi/es Magosabb szint Higher Levei Fig. 2. ábra. X. akna XI. bányamezői hasadékbarlang alaprajza, hossz- és keresztmetszetei. Plan longitudinal and cross-sections of the crevice-shaped eave of no. X. Mine, no. XI. District. az alsó szintre, hol a karsztvíz megjelenése aiktadályozza a lefelé való haladást: Egy kötélre kötött nehezéket még 10 méterre lehetett a vízszint alá bocsátani, anélkül, hogy ennek vlisszaihúzása akadályba ütközött volna. Dél felé a közlekedés, ezen a vízszinten, ember számára az összeszűkülés miatt lehetetlenné vált. Az alagút szintjén dél felé kb. 4 métert haladva érjük el azt a pontot, hol fel lehet mászni a térképszelvény szerinti magasságokba. Aragonit-tűik ás borsókövek között érjük el a vízszintes és függőleges kiterjedés határát. A függőleges kiterjedés utolsó 15 métere a fal agyagossága miatt neim jáirlható be. Ez a hasadékhálózat legmagasabb pontja. Ebben a magasságban a falat már nem borítja kristályos kéreg. A hasadékot felfelé a komikusan összehajló falrészek zárják be. Az alagút szintjén dél felé tovább haladva érjük el a horizontális kiterjedés végét jelentő összeszűkülést. Ebben a szintben tovább menni nem lehet, de kötélfiiggeszkedés segítségével bejuthatunk a barlangi szivattyúház zsompjába. A déli szárny két falrészle.te között a legfiatalabb a ragon it bevonatokban mutatkozik különbség, sőt ez a különbség elég lényeges, mert tűs- és borsóköves aragönitkifejlődés áll egymással hosszú szakaszon szemben, de ez nem vezethető vissza a falrészek egymással szembeni elmozdulására, hanem a kelet felé dőlő nyugati fal természetes vezetője a szivárgó vizeknek, miáltal a tűs kristályok borsóiköves kérget kapnak. .162