Hidrológiai Közlöny 1948 (28. évfolyam)
ÉRTEKEZÉSEK - KASSAI FERENC: Paleogén szénbányászatunk, a karsztvíz és a védekezés módjai
48 ninnoLóaiAi KÖZLÖNY XXVIII. évf. i9JS. l—'i. Szám. 17. Dr. Ilajósy Ferenc: A i saj>t»dúk havi középértékei Magyarországon. — V.K., 1934. 18. Réthly Antal: Magyarország csapadékviszonyairól. •— IIK. XXII. évi.. 1942. 18/a. Réthly Antal: Adatok a budapesti csapadékmegfigyelések történetéhez. — HK. XX. évi.. 1940. 19. Dr. Berkes Zoltán és dr. Kakas József: A csapadék eloszlása Budapest területén. — UK. XX. évi., 1940. 20. Dr. E. v. Szádeczky-Kardoss: Uber Karstkohlenarten und die Frage ihrer Schwefelanreicherung. — A bánya- és kohómérnöki osztály közleményei, 1939. 21. Dr. Szádeczky-Kardoss Elemér: A magyar barnaszenek felhasználásának korszerűsítéséről. — M.Th., 1947. 22. Papp Ferenc dl'.: Dunántúl karsztvizei és a feltárás lehetősége Budapesten. — HK. XXI. évf. 1941. 23. Dr. Vadász Elemér: A dunántúl karsztvizei. — HK. XX. évf., 1940. 24. Dr. Szádeczky-Kardoss Elemér: A dunántúli Középhegység karsztvizének néhány problémájáról. — HK. XXI. évf., 1941. 25. Dr. Szádeczky-Kardoss Elemér: A Keszthelyi hegység és a Hévíz hidrológiájáról. — HK. XXI. évf., 1941. 26. Dr. Kertai György: Van-e káros hatásuk a szérihidrogénkutató f»'írásoknak a Magyar-Horvát medencében? — BKL., 1944. 27. Dr. Tomor János: Vízvizsgálati diagrammok és felhasználásuk az olajbányászatban. (Kézirat) 28. Faller Jenő: A Fejérmegyei Csór és Inota községek karsztforrásaink hidrogeológiai ismertetése. — BKL.. 1937. 29. Dr. Schréter Zoltán: Hidrogeológiai vizsgálatok a Balaton ÉK-i partján levő fürdőhelyek és községek vízellátása érdekében. — Földtani Intézet évi jelentései. 194(1. 30. Dr. Vigh Gyula és dr. Homsitzky Ferenc: Karszthidrológiai és hegyszerkezeti megfigyelések a Budai hegységben. —< Földtani Intézet évi jelentése 1933—35. évekről. — IV. k. 31. Dr. Horváth József: A Baross-aknai bányaüzem^átszervezése és fejlesztése. — Sopron, 1943. 32. Dr. Vitális Sándor: A békásmegyeri új artézi kút. — HK. XV. évf., 1935. 33. Dr. Vitális Sándor: Budapest székesfőváros vízellátásának problémái. — HK. XVII. évf., 1937. 34. Dr. Papp Ferenc: Die warmen Heilquellen von Budapest. — HK. XVII. évf.. 1937. 35. Jex Simon: A Pilis-Gerecse hegységben előforduló triászvizeknek közgazdasági jelentősége. — Mérnök és Építész Egylet közlönye. XXVII. évf.. 1913. 3fi. Vigh Ferenc: Az esztergomi szénmedence hidrológiai viszonvai és a vízveszélv elleni védekezés módozatai. — BKL., 1944. 37. Horusitsky Henrik: Tata és Tóváros hévforrásainak hidrogeológiája. — Földtani Intézet évkönyve, XXV. 37/a. Komlóssy Zsolt: A légnyomás és a Dunavízállás befolyása a Rudasfürdő Juventus és Attila forrásainak hozamára. — 11K. XXIII. évf.. 1943. 37/b. Lenkei Tibor: A tatai langyos források 1941. és 1942. évi hozam és hőmérséklet mérései. — HK. XXIII. évf.. 1943. 38. Taeger Henrik: A Vérteshegység földtani viszonyai. — Földtani Intézet évkönyve, XVII. 1909. 39. Csanádv László: Bányászatunk vlzveszélyessége és a vízveszély elleni óvóintézkedések. — BKL., 1928. 40. Dr. Vitális István: Magyarország szénelőfordulásai. — Sopron. 1939. 41. Tettamanti Jenő: Bányavízmentesltő telepek üzemstatisztikája és üzemellenőrzése. — BKL.. 1946—1947. 42. Albel Ferenc: Küzdelem a dorogi bányamezőben a triászvíz ellen. (Kézirat.) 43.'Dr. Mohi Rezső: A tatabányai I/a akna rendszeres bányamüvelésével kapcsolatban végzett kísérletek és megfigyelések. — Sopron. 1933. 44. Sie™ und Löhnberg: Ein neuer Weg der Karsthydrologischen Forschung durch Anwendung geoelektrischer Methoden. — Zeitschrift f. Geophysik, 1932. 45. Benda László dr.: Vasvármegye és Zalavidék artézi kútjai és mélyfúrásai. — HK. X. évf.. 1930. 4(1. LászlófÍV Woldemár: A Magyar Duna vízjárása. — V. K. XVI. éVf., 1934. 47. Dr. Schréter Zoltán: Az egri vízvezeték hévvizű artézi kútja. HK. XII. évi., 1932. 49. Kállai Géza: A triászvíz és a magyar energia kérdése. —. HK. III. évf., 1925. 50. Dudics Endre: Az agteleki barlang vizeiről. — HK. X. évf.. 1930. 51. Dv.Vitális István: Felszálló víz okozta veszély a mátraaljai lignitbányászatban. — Math, és Termtud. Értesítő. LX. évf.. 1941. 52. A. Tschebull: Der Bergbautrieb im Graner Kohlenrevier. — Öst. Zeitschrift, f. Berg- und Hüttenwesen. 1886. 53. Pauer Gyula: Az annavölgyi barnaszénbánya. — BKL.. 1905. 64. Varga Béla: Triászvíz és eocén homokbetörésekkel kapcsolatos feladatok. — BKL., 1947. 55. Binzinger Ferenc: Esztergom melegforrásai. — HK. XII. évf., 1932. 56. Rozlozsnik—Schréter—Telegdi Róth: Az esztergomvidéki szénterület bányaföldtani viszonyai. — Budapest, 1922. 57. Szenttornyai András: Az esztergomi szénmedence triász vizei. — HK. XVIII. évf.. 1938. 58. Dr. Schmidt E. Róbert: Geomechanikai tanulmányok. — BKL.. 1943. 59. Dr. Schmidt E. Róbert: A barlang, dolina, stb. — BKL.. 1944. 60. Csanády László: Bányászatunk vízveszélyessége és a vízveszélv elleni óvintézkedéseink. — BKL.. 1928. \ 61. Dr. Vitális Sándor: a) Budapest székesfőváros vízellátásának problémái, bt A karsztvíz szerepe Budapest székesfőváros Dunajobbparti részének vízellátásában. — HK. XVII. évf., 1936. 62. Schmidt Sándor: Az esztergomi szémnedenee Ismertetése. — BKL., 1920. 63. Dr. Svhmidl Sándor: Die Wasserfrage des Kohlenbergbaues im Graner Kohlenbecken Ungarns. — Berg-, u. Hüttenmännische Monatshefte. Bd. 87., 1 — 2 Helt. 64. Dr, Vitális István: Szénkészletünk, a vízveszély és a védekezés. — BKL., 1947. 64/a. Dr. vigh Gyula: A karszt\ízkuiatás kérdése a Budai hegységben. — HK. XX. évf., 1940. 65. Gedeon Tihamér: Hidrológiai megfigyelések a Vértes hegység délkeleti részéből. — HK. XI. évi.. 1931. 66»- Tihamér Gedeon: Hidrologische Beobachtungen aus dem südöstlichen teil des Vértesgebirge. — HK. XI. évf., 1931. 67. Dr. Schréter Zoltán: A korsztvízröl. — HK. XX. évi., 1940. 68. Dr. Schréter Zoltán: Az esztergomi barnaszénterület karsztvize. — HK. I. évf., 1921. 69. Dr. Vitális István: Fejtésreméltó tornai szén felkutatása a zircvidéki medencében. BKL., 1946. 70. Madas Józset: Aknamélyítés előcementálással karsztos mészkőben. BKL., 1943. 71. Dr. Vajk Raul: Adatok a Dunántúl tektonikájához a geofizikai mérések alapján. — F.K.. LXXII1. évf., 1943. 72. Schmidt Sándor: Az esztergom-szászvári köszénbánya R.T. Reimann altáró tervezete. — Budapest. 1915. 73. Schmidt Sándor: Bányáknak új víztelenítési módja az esztergomi medencében. — BKL.. 1929. 74. Dr. Vendl Miklós: Kőzet-, szén- és ércmeghatároző módszerek. — Sopron. 1935. 75. Karafiáth László: Talajszilárdítás. — Magyar Mérnök és Építészegylet kiadványai. 1942/V1. f. 76. Vendl—Takács—Földvári: A budapestkörnyéki löszről. — Math, és Termtud. Értesítő, LII. évf., 1934. 77. Dr. Schmidt Sándor: A hazai szénbányászat és a viz. — HK. XXII. évf.. 1942. 78. Pékár Dezső: Földalatti vetődések kimutatása Eötvös-ingával. — Math, és Termtud. Értesítő, XXXIX. évf., 1921. 79. Pékár Dezső: Földalatti üregek kimutatása Eötvös-ingával. — Math, és Termtud. Értesítő, LIII. évf., 1934. 80. Dr. Vendl Miklós: Elektromos triászvíz-kutatás Dorogon. — HK. XXI. évf., 1941. 81. Dr. M. Vendl: Elektrische Triaswasserschürfung in Dorog. — Bánya- és Kohómérnöki Osztály közleményei. 1941. 82. y. Pogány: Über Messungen der Bodenleitfähigkeit in Dorog. — Bánya- és Kohómérnöki Osztály közleményei. 1941. 83. Dr. Pogány Béla: Víz kútatására felhasználható geofizikai módszerekről. — HK. XXI. évf.. 1941. 84. Dr. Vitális István: A báró Eötvös Lóránd-féle torziós ingamérések és a szénkutatás. — Math, és Termtud. Értesítő. LIX. évf., 1940. 85. Dr. I. Vitális: Die Messungen mit der Eötvös'schen Drehwage und die Kohlenforschung. — Bánya- és Kohóniérnüki Osztály közleményei. 1940. 86. Thyssen-Borne",nisza István dr.: A szeizmikus reflexiós mérés jelentősége a szénbányászatban. — BKL., 1935. 87. Gerö—Pogány—Varga: Szeizmikus mérések Dorogon 1912ben. — Math, és Termtud. Értesítő, LXI. évf.. 1942. Hulladékpapirost és selejtpapírt eladni, illetőleg venni csak iparengedélyen kívül „Vásárlási igazolvány"-nyal is ellátott hulladékpapírkereskedőnek szabad.
