Hidrológiai Közlöny 1948 (28. évfolyam)
ÉRTEKEZÉSEK - KASSAI FERENC: Paleogén szénbányászatunk, a karsztvíz és a védekezés módjai
XX VH). évi. Hu,?,. I -!,. szám. ItWROLÓai AI KÖZLÖNY nyolult matematikailag is esetleg csak kevésbbé megközelíthető — térbeli felülettel bír. Olyan helyeken, ahol a geológiai, tektonikai, topográfiai, stb. viszonyok nyugodtak, az egységes víztömeg felülete törvényszerűségként követi a törés nélküli magasabb rendű parabolikus pályát, illetve a magasabb rendű paraboloidíkus felületet. 8. ábra. A tokodi közvetlen megcsapolás hatása. Effect of direct tapping at Tokod. 9. ábra. Helyszínrajz a 7. ábrán bemutatott metszetekről. Ground plan to sections in fia. 7. Dr. Vendel Miklós professzor hívta fel figyelmünket az erózióbázistól távolodva parabolikusan emelkedő víz. szintek mélyebb értelmezésére. Hasonlítsuk össze a különböző megcsapolási parabolákat. Feltűnik, hogy a parabolikus pályának a + 130 és + 180 m t. sz. f. magasságok közti szakasza csaknem azonos lefutást mutat. Eltérés ugyan van, de a szóródások csak a + 130 m alatt, illetve a + 180 m fölött szembetünöek. Megközelítő parabolát szerkesztettünk a közölt parabolák alapján. Akár vízszintes (távolság km-ben), akár függőleges (t. sz. f. magasság m-ben) irányban vesszük a közepest, mindkettő azonos eredményt ad. Ez az ellenőrzés szem. pontjából érthető is. E megközelítő-parabola segítségével, ha ismerjük az erózióbázist, bizonyos határok között előre meg lehet állapítani, hogy az erózióbázistól meghatározott távolságra milyen magasan várható a karsztvíztükör valószínű magassága. Az esetek igen nagy többségében kielégíti e megközelítő parabola a megkívánt feltételeket (10. ábra): Dq ez a parabola egyúttal a vizmozgásra is jellemző. Feltehető joggal, hogy meredek emelkedés esetén nagyobb lesz az áramló víz sebessége. A meredek emelkedés a nagyobb csapadékú területeken van. Az áramlási sebességre ma még számszerű értéket számításaink szerint nem adhatunk. A megcsapolásra vonatkozó fenti megállapításainkat összefoglalva mondhatjuk, hogy ez a jelenség egyike a legjelentősebbeknek a karsztvíztükör kialakításánál. A megcsapolást az erózióbázisok alakítják ki. Ilyen erózióbázis a Dunántúlon a Balaton, a Bakony hegység keleti, Fejérmegyei nyúlványa, a Duna és a tatai völgy. Az erózióbázisok parabola alakú vízszinteket formálnak. A különböző erózióbázisok hatására létrejövő parabolák hasonlók, belőlük közelítő parabolák szerkeszthetők, amelyek segítségével bármely ponton előre is meghatározható az erózióbázis hatása a kai azt vízszintre. A csapadék és az erózióbázisok szerepének vázolása után áttérhetünk a Dunántúl, illetve a Magyar Középhegység karsztvízmennyiségének becslésére. d) A Középhegység becsült karszt vízmennyisége. A stag^náló-övben" tárolt vízmennyiséget jelenlegi ismereteink alapján még hozzávetőlegesen sem becsülhetjük. A Magyar Középhegység területén a mészkövekre (triász jura — kréta eocén) hulló csapadéknak a karsztosdott részekbe szivárgó része oly nagy víztömeget képvisel, hogy az bőven elegendő ahhoz, hogy mind a természetes, mind pedig a mesterséges úton eltávozott, illetve eltávolított vízmennyiséget pótolja. (64-a.,107.) A járatrendszerek és barlangok szabálytalan kialakulása — eltekintve a tektonikailag preformált irányoktól — olyan, hogy kis területen belül is az üregek megütésekor igen változatos a vízhozam, még azonos hidrosztatikai nyomás mellett is. A térképen (3. ábra) feltüntettük a sávozott részen a triász — jura — kréta és az eocén mészkő területeket, amelyeknél a mészkő külszíni előfordulásban ismeretes. E területek összesen 2100 km--t tesznek ki. A Pilis-, Vértes- és a Gerecsehegységben egészen a móri árokig a mészkőkibúvások területe 565 km 2. Ez utóbbi területen a 30 évi átlagos csapadékmennyiség 600—700 mm és ha feltételezzük, hogy a lehullott csapadéknak csak 50%-a szivárog a mélybe és táplálja a karsztvizet, akkor is percenként 322 m' 1, illetve másodpercenként 5.36 m : l vízmennyiséggel számolhatunk, mint állandó utánpótlással. A Bakony-hegységben a mészkőkibúvások területe 1535 km-, s minthogy e terület zöme a 700—800 mm, illetve a 800 mm-en felüli csapadékú területre esik, a csapadéknagyság és gyakoriság tekintetbevételével számoljunk 400 mm-es mélybe szivárgó csapadékmenynyiséggel. Ekkora utánpótlásnak 1168 m 3/p, illetve 19.46 m^/sec vízmennyiséget kapunk. Az egész Magyar Középhegység mezozoós mészkőből álló területe a nagyobb mélységbeni előfordulások • i A stagnáló karsztvíz létrejöttéhez egyensúlyi állapot szükséges. A természetben az egyes jelenségek egyensúlyi helyzet létrejöttének céljából alakulnak ki. A stagnáló karsztvíz éppen egy egyensúlyi állapot miatt keletkezett, és nem kellett szükségképpen régmúlt geológiai időkben kialakulnia. A régmúlt geológiai időkben az adottságiok miatt egy másik szinten alakult ki a stagnáló-vlz szintje a karsztvíznél is. Csak szekuláris változása van a karsztvíz stagnáló szintjének és ezért tartanók inkább helyesebbnek a staifnálú-öv elnevezés használatát, njert ez a nem újabb keletű hidrológiai kifejezés véleményünk szerint teljes mértékben fedi az qskarsztvlz fogalmát. (fíi.,51.) 10. ábra. Közelítő parabola a karsztvízszint emelkedésének becsléséhez. Approximative parabola for estimatino the rise of the Karst Water Table. az 1025. szeptemoer is I vizszirt Tokooon Water levels at Tokoa on Sept&noer 15. W25 Az 1026. szeptanrfier. ft-i vízszint Tokodon Water levels at rohua on SeptemDer. 15, IQ2t ZALAEGCnSzEG
