Hidrológiai Közlöny 1948 (28. évfolyam)

BEVEZETŐ. - A víz élete karszt-hegységeinkben. Vie des eaux dans nos montagnes karstiques

XXVIII. évfolyam 1948. 1 A. szám HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY REVUE KYDROLOGIQUE • HYDÄOLOGICAL JOURNAL • RIVISTA IDROLOGICÁ • ZEITSCHRIFT FÜR HYDROLOGIE BOflHblH 2KYPHAJI A VÍZ ÉLETE KARSZT-HEC-YSÉGEINKBEN. Karszt-hegységeink felszínén és belsejében csodálatos munkát végeznek a leszivárgó és feltörő vizek. A hideg vizek a felszínen egymásután sorakozó, vagy egyedülálló lefolyástalan mélyedéseket (dolinákat, töböröket, poljékat) alakítana-k, víznyelő tölcséreket, szakadékszerű völgyeket vájnak ki. Ugyanezek a vizek a hegységek belsejében végtelen sok vízjáratra tagozódó hálózatot létesítenek, festői barlangok sorát oldják ki a kőzetből és számtalan helyen gyöngyöző források alakjában törnek qIő a felszínre. A hévizek a hasadékok, a törések, a repedések, az érctelérek, c különböző kőzetek találkozási vonala, vagy a kőzetek gyűrődése mentén törnek fel. Bővítik a meglévő nyílásokat és az ép kőzetbe hatolva függőlegesen egymásfölé fűződő, gömbalakú barlangüregek gazdag rendszerét valósítják meg a hegység felszínéig. A hideg vizek oldttoak és vájnak, a hévizek oldanak, vájnak és porlasztanak. Az oldásnál kémiai, a vajasnál fizikai, a porlasztásnál egyidejűleg kémiai és fizikai erők végzik munkájukat. A legösszetettebb folyamatnál, a porlasztásnál,. a hévízből kiváló aragonit a hévíz feltörésének szünetelésekor térfogatnagyobbodós közben alakul át kalcittá, s ezzel szétfeszíti a hajszálrepedéseket és szétporiasztja a kőzetet. A hideg- és a hévizek egyaránt kiterjedt, hatolmas víztározó rendszereket vájnak ki. A karsztosodé hegységek felszíne alott a járathálózatok, a barlangtavak kisebb-nagyobb kiterjedésű, elszigetelt vagy összefüggő, ezerágú tározómedencéket képeznek. A víz tehát a hegységek belsejében hasadékokat, repedéseket, üregeket vájva mozog előre, amíg felszínre nem tör, '/agy amíg bele nem olvad a tározó medencékbe. Mindezek a jelenségek nemcsak o természet . nagyszerű törvényszerűségeinek felismerése szempontjából érdekelnek bennünket, hanem talán még inkább az emberi élet szempontjából. A mélyen tórozott víz betörd bányákba: veszélyezteti a bányászok életét, de csökkenti a termelést is. Ugyanezzel a vízzel ipartelepeket és lakótelepeket láthatnánk el és betegeket gyógyíthatnánk. A felszínre 'örő víz nagy területeket vizenyősíthet ei hátráltathatja a mezőgazdasági termelést, holott összegyűjtve, tervszerűen továbbvezetve és felhasználva a haladóst szolgálhatná. Hegységeink vizeinek nogy hasznát láthatná az ipar, a bányászat, o mezőgozdcság és a közegészségügy. A felsorakoztatott meggondolások alapján gyűjtöttük egybe ebben a számunkban lelkes, önüetlen és fáradhatatlan kutatóinknak vizi tanulmányait. Kutatóink bemutatják ezekben a tanulmányokban .a hideg, q langyos és a hévizek életjelenségeit .karszt-hegységeinkben, ismertetik a Dunántúl átlagos karsztvízfelületet megadó első karsztvíztérképet, vitát indítanak az egyes víztározó terek összefüggéseinek tisztázására és vázolják a víz elle-ni védekezést eljárások fejlesztését célzó vizsgálatok légújobb eredményeit. Reméljük, hogy ezeknek a tanulmányoknak közreadásával nagy lépésekkel vihetjük előbbre d természet megismerését, szolgáljuk ctolgos népünk javát és jobban biztosíthatjuk a nehéz munkát végző bányász' életét. A »Szerkesztő. VIE DES EAUX DANS NOS MONTAGNES KARSTIQUES. / ' . f

u;

4'f Sur la superficie et á l'intérieur de nos montcgnes karstiques un travail incessant et admirable est fait par les eaux qu'y s'infiltrent ou" jaillissent. —

" Les eaux f r o i d e s, cheminant sur la superficie provoquenf la. naissance de depressions- solitaires ou se succédant les unes í'UX autres sons écoulement (dolines, poljes, etc.l, creusent des gouffres et des gorges. Au-dessous de la surface les mémes eaux formen! des résaux trés ramifiés de golen.es souterraines, creusent dans les roches, par dissolution, toute une série de. grottes pittoresques, et jaillissent ä maints e'ndroits, en forme des sources bouijlonantes. Les eaux thermales émergent par diacloses, par failles, par filons d'incrustation, au contact de terrains différents, par plissement de terrains, ou dans les roches fissurés. Elles cherchent á élargir les griífons existants, péhétrent dans fes roches intoctes ou elles creusent un Systeme de cavernes plus ou moins sphériques, se trouv.ant: les unes au-dessus des autres, jusqu'ö ce qu'elles réaparaissent á ciel ouvert. L'effet de-s eoux froides se manifeste dens la dissolution et le creusement des roches, tandis que les eaux chaudes agissent en les dissolvant; creusant et les effritant. Au cours de la dissolution, ce sont les agents chimiques, dans le creusement l'effet physique et dans l'effritement les deux fecteurs qui jouent un róle prépondérant. Quant á l'effritement, processus le plus compliqüé, l'aragonite se precipi- tant des eaux thermale-s se> transforme, en temps de l'arrét de l'émergence, en calcite, processus ayant pour conséquance l'accroisserrtent de. volume, de sorté qu'il fend les roches ou détruit leurs fissures. Toutes les eaux froides aussi bien que les eaux thermales en creusant les roches, créent de vaste-s systémes d'emmagasinement. Les galeries et les lacs scuterrains torment au-dessous de la surface des mor.tagnes soumises á une karstification, des bassin d'accumulation isolés ou*fortemént ramifiés. Les eaux cheminent, done, á- l'intérieur des montagnes en creusant des fentes, fissures et cavernes, jusqu'á ce qu'elles arrivent á la superficie ou bien débouchent dans les bassins de rétention. Tous ces phénoménes nous intéressent non seulement au point de vue de la reconnaissance des lois magnifiques de la nature, mais encore, et peüt étre encore plus, de la vie h u m a i n e. Les eaux emmagasinées dans des niveaux profonds du sol pénétrent dans les mines, mettant en danger la via des mineurs et diminuant la production au lie-u d'étre utilisées pour I alimentation des agglomérations, des usines industrielles ou pour la guérison des malades. Si les eaux arrivées á la superficie créent des marais, elles entravent la production agricole au lieu de la faciliter et la promouvoir. L'utilisation judicieuse des eaux que nos montcignes re'nferment contribuerait avantageusement á donner une impulsion á l'industrie, ( agriculture, l'e xpioitation miniére et á l'omélioraticn de la sanlé publique. C'est sur la base de ces reflexions que nous avons recueilli, dar.s ce numéro de notre Revue, les etudes hydrologiques de nos investigateurs inlassables et enthousiastes fournissant des apercus sur le régime des eaux thermales et froides des montagnes ä caractére karstique de la Hongrie occidental Les auteurs ont dressé simultanémení la premiére carte représentant la nappe des eaux karstiques. lis provoquent une discussion pour éclaircir les relations de' divers bassins et ils esquissent les résultats des recherches ayant pour but de perfectionner les procédés de défense contre les eaux menacantes. Nous espérons qu'en publiant ces études nous contribueror.s lárgement á reconnoitre to nature, á promouvoir le bien-étre de notre peuple laborieux et á assurer, d'une maniére efficace, la vie du mineur. • Le Rédacteur.