Hidrológiai Közlöny 1947 (27. évfolyam)

1-4. szám - dr. LÁSZLÓFFY WOLDEMÁR.: A JEGES ÁRVIZEKRŐL

XXVII. évf. lí)t,~. 1—/,. Szám. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 9 A vízvizsgálatok ió használhatósága mellett még egy utolsó esetet említek. A MAORT Lovászi-i olajmezőiével" szomszédos vállalat lefúrt egy kutat, béléscsövezte, maid 1551—1563 m-ben perforált. A várt tiszta olajtermelés helyett a telies lyukürtartalom kidugattyúzása után is vízbeáramlást kaptak. Az a gyanú merült fel, hogy béléscsősérülés történt, ahol víz törhet a kútba. Ezért megtöltötték a kutat sósvízzel és elektromos ellenállás méréseket végeztettek. Hogy erősebb legyen a hozzáfolyás, időnként a lyukban lévő folyadék egy részét kiemelték. Az ábra a különböző időpontokban készített, túlmagasított 5 ellenállásgörbét mutatja be (7. ábra). A sósvíz jó'vezető, ezért remélhető volt, hogy az édesebb víz hozzáfolyása helyén a műszer ellenállás anomáliát fog jelezni. A mérések kb. egy hétig tartottak, amikor az ellenállás görbék látszólag 1403 m-ben viszonylag édesebb víz beáramlására valló kilengéseket mutattak. A teljesség kedvéért meg kell említeni: későbbi kútvizsgálatok eldöntötték, hogy a béléscső mégsem volt eltörve. A kút további dugattyúzással teljesen kitisztult és vízmentesen olaját termelt. A fentebb ismertetett vízdiagrammokkal, ha a vállalatnak vízvizsgálati profil állt volna rendelkezésére, azonnal ki lehetett volna deríteni, hogy Lovászi víz, vagy magasabb víz tört-e be, vagy pedig esetleg öblítővízzsák okozta-e a rendellenességeket? Beszámolóm végére érve úgy érzem, a teljesség kedvéért az olaivíz keletkezésének kérdésével is foglalkoznom kellett volna. Az előirányzott hely azonban betelt, amellett, hogy ez a kérdés még koránt sincs tisztázva, bár igen sok adatom van már ezzel kapcsolatban. Az idevonatkozó vizsgálatok még folynak. Ezek hivatottak eldönteni, melyik elméleti elgondolás áll közelebb a valósághoz, az, amely a dehidráció, a foszilis víz alapián áll, vagy az, amely az olajrétegvíz Általános jellegű vizsgálódásainkat vonatkoztassuk egy eszményi vízfolyásra, amelynek esése a forrástól a torkolat felé egyenletesen csökken és vízgyűjtőterülete egységes éghajlatú. Tételezzük fel továbbá, hogy a tél hőmérsékleti viszonyai a hosszúidejű átlagnak megfelelően alakulnak. A jeges árvizek törvényszerűségeinek megismerése végett foglalkoznunk kell: 1. a jégképzödéssel, 2. a jégzajlással, 3. a folyók beállásával és If. a jég megindulásával. Lássuk ezeket a körülményeket közelebbről. 1. A jégképzó'dés. A folyóvizek hőmérséklete egy-egy átfolyási szelvény minden pontján azonos. A nullafokos hőmérséklet elérése után a vízrészecskék további lehűlése már jégképzödéssel jár. A jég részben a mederfenéken (fenékjég),' részben a folyóvízben lebegő apró hordalékszemcsék körül kristályosodik ki (kásajég), vagy a partok közelében lévő csendesebb helyeken a víz felszínén keletkezik (hártyajég, parti- vagy karaj-jég). Mivel a jég fajsúlya kisebb a vízénél, a fenékjég laza gomolyai épúgy mint a kásajég-szemek, a víz színére emelkednek, táblákká állnak össze és követik a víz sodrását. 1 A Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának 1947. évi március hő 26-i ülésén elhangzott előadás. nagyrészét organogén eredetűnek tartja. A kérdés tisztázására vonatkozó vizsgálatok több irányban folyamatban vannak, de nemcsak a vízösszetétel vonalán, hanem az olai eredetének, migrációs irányának, anyakőzetének felkutatására vonatkozó vizsgálatok irányában is. Remélhető, hogy a több szempontból megindított kutatás eredményei lehetővé teszik a határozott állásfoglalást. Befejezésül köszönetet mondok a MAORT vezérigazgatójának, dr. PAPP SIMON professzor úrnak, hogy a vállalat adatainak közlését engedélyezte és munkámat a legmesszebbmenően támogatta. IRODALOM. 1. W. E. Wraither and F. H. Lahee: PROBLEMS OF PETROLEUM GEOLOGY. — Thomas Murby and Co., London, 1934. 2. Lester Charles Uren: PETROLEUM PRODUCTION ENGINEERING. — Mc. Graw-Hill Book Co., New York—London, 1939. 3. Wilburn F. Cloud: PETROLEUM PRODUCTION. — University Of Oklahoma Press, Norman, 1937. 4. Dr. H. Hlauschek: AUFGABEN U. ARBEITSWEISEN DER OLGEOLOGIE. — 1928. 5. Dr. Szádeczky-Kardoss Elemér: A NAGYALFOLDI ARTÉZI VIZEK FŰTÍPUSAI ÉS AZOK SZINTJELZŐ ÉRTÉKE. — B. Kh. L., 1941. VIII. 15. 6. Dr. K. Krejci—Gráf: GRUNDFRAGEN DER OLGEOLOGIE. — 1930. 7. Georges Macovei: LES GISEMENTS DE PÉTROLE. — Mosson et Cie., Paris. 1938. 8. Dr. Barnabás Kálmán: A LOVÁSZI OLAJMEZÖ VIZESEDÉSI TÉRKÉPEI. (Váll. jelentés.) 9. Dr. Kertai György: VAN-E KAROS HATÁSA A SZÉNH1DROGÉNKUTATÖ FÚRÁSOKNAK A MAGYAR—HORVÁT MEDENCÉBEN? — B. Kh. L., 1944. I. 15. 10. Dr. Tomor János: VÍZVIZSGÁLATI DIAGRAMMOK ÉS FELHASZNÁLÁSUK. — 194Ó. április. [Váll. jelentés.) D. C. 627.51:551 482.215.3 Amint látjuik, a jégképződéshez két tényező szükséges: a) a víz túlhülése és b) kristályosodási középpontul szolgáló finom iszapszemek jelenléte. a) Mozgás közben a viz mechanikai munkája hővé alakul. Minél sebesebb a folyás, annál több hő fejlődik. Törvényként mondhatjuk ki tehát, hogy a nagyesésü, sebesvizü folyószakaszokon nehezebben képződik a jég, mint a csendesmozgású síksági szakaszokon. b) A vízben lebegő hordalék mennyisége, vagyis a mederben mozgó víz és iszap keverék töménysége számos tényezötöl függ. A mi szempontunkból azt kell kiemelnünk, hogy a hideg idő beálltával a felszíni lefolyás fokozatosan csökken és a vízfolyásokat mindinkább a talajvizek táplálják. Ezek tiszta, szűrt vizek. A csapadék hó alakjában hullik le, s a hótakaró még a porképzödést is csökkenti. A felszínről tehát mind kevesebb lebegő hordalék kerül a folyóvízbe. Tartós fagy idején a vízfolyások hozama, és ennek következtében elragadó-erejük csökken. A durvábbszemü fenékhordalék felaprózódásának üteme tehát mérséklődik. Mind kevesebb lebegő hordalék kerül a mederbe, sőt a vízben már bennelévö iszapszemecskék száma is csökken, hiszen körülöttük indult meg a jégképződés: befagytak a jégbe. Az elmondottakat bizonyítja az a közismert tény, hogy télen a folyóvíz tisztább, átlátszósága növekszik. Törvény: azonos hőmérsékleti X A JEGES ÁRVIZEKRŐL.

1 Irta: dr. LÁSZLÓFFY WOLDEMÁR. (Icy Flooils. By W. LÁSZLÖFFY, D. Enff. Extract under Revue p. 37.)