Hidrológiai Közlöny 1947 (27. évfolyam)

1-4. szám - LINDNER KÁROLY: NÉHÁNY BUDAI GYÓGYFORRÁS ISZAPJÁNAK SZEMCSENAGYSÁG SZERINTI MEGOSZLÁSA ÉS JELENKORI ÜLEDÉKEI

XXVII. évi. 19/,7. 1—!,. szám. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 27 Az iszapban található kavics |2. ábra) csökkenti az iszap + homok %-os mennyiségét. A Császár-fürdő Szent-János-for.rásának iszapia hasonló a Szent-Antal-forráséhoz; nemcsak színben, hanem szemcsenagyságra nézve is. Ennél fogva az iszap színe ugyancsak kékes-szürke. A Duna hordalékát szintén meg lehet találni benne. Az a r a g o n i t reakció erősebb volt, mint a Szent-Antal-forrásé. Természetesen a kalcit is megtalálható mellette. Pirit (markazit), vesés, gumós kifeilődésű, szép számban van magában és kvarcszemekre rakódottan. Baritot nem találtam. A k v a r c kristályok legnagyobbrészt a dunai homokból kerültek az iszapba, köztük rózsakvarc is található. Ugyancsak a homokkal került ide a p iroxén, az amfiból, a csillámok és a gránát. Az iszap szemcsenagyság szerinti megoszlása (mintavétel 1941. VII. 3-án): átmérő % 4.5 mm 35.8 3.0 — 4.5 mm 2.4 2.5 — 3.0 mm . 1.3 0.3 — 2.5 mm 17.6 0.02— 0.3 mm 27.3 0.02 mm 15.6 3. ábra. A görbe (3. ábra) lefutása maidnem azonos a SzentAntal-forráséval, de a kavics kevesebb benne, ami az iszap + homok %-ot növeli. A Török-forrás iszapia a Császár-fürdőben egészen eltérő jellegű, mint az előbb említetteké. Langyos forrás, ennélfogva az iszapja nem tartalmaz aragonitot. Az iszap színe sárga. Élő állati szervezetek is találhatók benne. Kalcit kiválás van az üledékben, azonban az iszap legnagyobbrészt budai m á r g á ból, valamint dunai homokból áll, és ebből a kvarcot, a piroxént, az amfiból t, a gránát ot és a c s i I I á m ot találjuk *neg. Mintavétel ennél a forrásnál különösen nehézkes, mert a víz nagy sodra miatt csak kevés anyagot lehet egyszerre kiemelni. Az iszap szemcsenagyság szerinti megoszlása (mintavétel 1941. VII. 3-án): átmérő % >4.5 mm 3.9 3.0 — 4.5 mm 3.0 2.5 — 3.0 mm 2.8 0.3 — 2.5 mm 30.7 0.02— 0.3 mm 54.8 0.02 mm 4.8 4. ábra. A görbe (4. ábra) a következő forrás iszapgörbéjével összehasonlítva ad értékes eredményt. Az utóbbi forráséhoz hasonló minden tekintetben a Császár-fürdő Zug-forrásának iszapia, amelynek nagyobb része a budai márgából került ki. Színe sárga, ugyanazok az alkotórészek vannak benne és a nagyság szerinti százalékos összetétele is hasonló. Az iszap szemcsenagyság szerinti megoszlása (mintavétel 1941. VII. 17-én): átmérő % 4.5 mm 9.8 3.0 — 4.5 mm 0.5 2.5 — 3.0 mm 0.4 0.3 — 2.5 mm 42.3 0.3 mm 48.0 Szemcse átméró, mm-ben Már egyéb módon, mint pl. festési módszerrel is kimutatták a két utóbbi forrás összefüggését, ami itt a görbék (4. ós 5. ábra) hasonlóságában is kifejezésre jut. Az utoljára maradt két forrást együtt veszem, mert sokban egyeznek, valamint mert javarészt ugyanazok az ásványrészek vannak bennük, mint a Szent-Antal és Szent-János-forrás iszapjában. Ez a két forrás a Császárfürdő Mária- és Nádor-forrása. Iszapiuk színe palaszürke. Megtalálható a pirit (markazit), kalcit, aragonit mint jelenkori üledék. Barit nincs bennük. A Duna hordalékából a kvarc, a piroxén, az amfiból, a csillámok és a gránát. A Nádorforrás külön megemlítendő érdekessége, hogy az aragonit kicsiny, körülbelül mákszem nagyságú gömbökben vált ki. A Nádor-forrás iszapja erősebb aragonit reakciót adott, mint a Mária-forrásé. A Mária-forrás iszapjában sok rozsdás vasdarab volt, melyek a forrásaknán áthúzódó vascsövekből kerültek bele. A két forrás iszapia szemcsenagyságra nézve (mintavétel 1941. VII. 17-én): Mária forrás Nádor forrás átmérő % % 4.5 mm 6.2 0.2 3.0 — 4.5 mm 0.3 0.2 2.5 — 3.0 mm 0.3 0.2 0.3 — 2.5 mm 7.8 38J3 0.3 mm 85.4 61.1 6. ábra. 7. ábra. Iszapgörbéik hasonlósága 16. és 7. ábra) igen szembetűnő és megközelíti az ideális szemcseösszetételű iszapot. Megemlítem még, hogy az egyes forrásiszapokbon talált érdekesebb ásványszemcsékből mikroszkópi készítményt tettem el. Ha a százalékos összetételt grafikusan ábrázoljuk, kitűnik, hogy az egyéb szempontból sok hasonlóságot mutató források szemcseösszetétele is hasonló. Ugyanilyen hasonlóság, illetve azonosság mutatkozik az ásványi összetételre nézve is. Ezekből a tényekből azt a végső következtetést vonhatjuk le, hogy minden valószínűség szerint ugyanazon vízgyűjtő rétegből erednek, és útjuk közben is ugyanazokat a kőzeteket érintik. Az iszapokkal való foglalkozás igen fontos a gyógyászati fln 60 60 ín Szemcse 2 Szemcse atmero. mm-Den