Hidrológiai Közlöny 1947 (27. évfolyam)

1-4. szám - TUDOMÁNYOS INTÉZETEINK KUTATÓ MUNKÁJA

28 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY XXVII. évf. 1947. 1—4. szám. felhasználhatóság szempontiából, de fontos minden bizonnyal azért is, mert ha kellő számú vizsgálat eredményét tudjuk majd összehasonlítani, ezekből olyan következtetéseket vonhatunk le, amelyekkel a források működésének pontosabb megismerésében még előbbre juthatunk. Végezetül köszönetemet fejezem ki VENDL ALADÁR dr. műegyetemi tanar úrnak, PAPP FERENC dr. műegyetemi magántanár, adjunktus úrnak, hogy munkámat, melyet M. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Ásvány és Földtani Intézetében végeztem, minden tekintetben elősegítették. TUDOMÁNYOS INTÉZETEINK KUTATÓ MUNKÁJA. A REUMA ÉS FÜRDÖKUTATÓ INTÉZET FORRÁSKUTATÓ OSZTÁLYÁNAK JELENTÉSE.

1 összeállította: dr. PAPP FERENC. (Rapport sur la situation actuelle des sources thermales (tiédes et chaudes) de Budapest. Par F. PAPP. Voir Revue Hydrologique XXVII. 5—8.) D. C. 351.49 (439.151) (047) Az elmúlt háború nemcsak az embereket, hanem azok alkotásait, sőt magát a természetet is próbára tette, és csak lassan bontakozik ki a veszteségek aránya. A helyrehozatal munkáia is ennek megfelelően hosszú időt, sok fáradságot kíván. A háború így mérhetetlen káraival próbára tette többek közt gyógyfürdőéletünket is. Számos fürdőnk romokban hever, sok forrásunk megrongálódott és a veszteségek aránya csak ma, — két küzdelmes és eredményes újjáépítési év után, — bontakozik ki teljes nagyságában. Alábbi összefoglalásunkban fürdő-életünk egy alapvető elemének, a gyógyvizet adó forrásoknak háborús kárait, veszteségeit és az elért új eredményeket vázoljuk a Forráskutató Osztály működésének tükrében. Mindenek előtt meg kell emlékeznünk három kiváló munkatársunk korai, szomorú h a I á I á ról. VALTINYI LÁSZLÓ oki. mérnök a Gellért-hegy körüli források geodéziai felmérésével

2 örökítette meg nevét. Mintaszerűen gondos mérései alapján ismertük meg a források pontos feltörési helyeit. Beszámolói alkalmával nem is gondoltunk arra, hogy lesz idő, amikor romok fedik majd el a források aknáit, s lesz 4 olyan fúrt forrás, melynek helyét tisztán e mérések alapján állapíthatjuk meg. VÁSÁRHELYI LÁSZLÓ oki. mérnök nem mint mérnök mozdította elő törekvéseinket, hanem mint művész. Színes fénykép-felvételei a forrásokról, a régi hévforrásnyomokról, kiváltak más hasonló munkák közül. Fényképeinél a beállítás, a színek és a fényhatások elérték a természet valóságának szépségét. A Forráskutató Osztály vidéki munkatásai közül határozott, nagy veszteséget jelent KOVÁCS MIKLÓS halászati felügyelő halála. Ö irányította és részben ö maga végezte a tatai langyos források hőmérséklet- és vízhozam-megfigyeléseit. A feladat fontosságának felismerése, a pontosság és megbízhatóság jellemezte minden kutató munkáját. A Forráskutató Osztály felszerelésében is súlyos károkat okozott a háború. A pontos időmérők, hőmérők egy része tönkrement. Megsemmisültek a plankton hálók, elpusztult néhány eredeti forrás iszap és számos forrásból kivált ásvány. A legsúlyosabb veszteség azonban e téren az, hogy a Gellért-, Rudas-, Lukács- és Császár-fürdő vízhozammérő készülékei használhatatlanná váltak. 1 A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT HIDROLÓGIAI SZAKOSZTÁLYÁnak 1947. évi január hó 29-i ülésén elhangzott előadás. - VALTINYI LÁSZLÓ: A Szent Gellért-hegy körüli fúrások geodéziai felmérése. Hidrológiai Közlöny, 1941. 139. a. A mérési adatok viszont a Forrásnyilvóntartó könyvben, a nyilvántartólapokon megtalálhatók és ez adatok feldolgozását összefoglaló ielentések és grafikonok is mind megmaradtak. 19 4 5-től, az ostromot követő időben kezdődtek meg újra a megfigyelések, s lassan, fokozatosan, jelenleg már a békés idők teljesítményét elérve, haladnak kutató munkáink. E megfigyelések és kutatások eredményeit foglaljuk össze az alábbiakban, vázolva először forrásaink jelenlegi helyzetét (1. ábra), maid ismertetve a Gellért-fürdői langyos források és a dunaparti szökevény források felderítését célzó munkánkat.

3 A Főváros területén fakadó langyos és meleg gyógyforrások, az emberi beavatkozások, a háború pusztítása, és az időjárás lassú, romboló hatása következtében megrongálódtak. Általában megállapítható, hogy a harci cselekmények inkább a fúrt forrásokat rongálták meg, az időjárás pedig a természetes forrásokat támadta meg. A háború folyamán megsérült: a Rudasfürdő Attila- és Juventus-forrása, a Szent Imre-fürdő Kénes-forrása, a Döbrentei-téri névtelen-forrás, a Margitszigeten levő III. sz.

( vagy más néven Csárda előtti forrás és Pesten, a Dagály-utca végén levő Béke-forrás. A Rudas-fürdő épülete és környéke heves harcok színhelye volt. A robbanások' okozta rázkódások a Juventus-forrás fürdőbe vezető üvegcsövét, az Attilaforrásnak pedig közvetlen a kút alatti csőrakatát rongálták meg. Az Attila-forrás aknájában már az ostrom előtt is állt a víz, úgy, hogy ennek a felső csőrakata már régebben sérült volt. Hasonló szomorú kép tűnik fel a Szent Imre fürdőnél. Az igen jól bevált Kénes forrás vize elapadt. Magát a kutat is csak nehezen lehetett megtalálni a romok és a törmelékek között. A kitűnő vizet adó fúrt kút csak ideiglenes kiképzésű volt, így nemcsak az ostrom, hanem az időjárás is megtámadta. A Döbrentei-téri parkban levő fúrt kút (névtelen forrás) helyén a nagyobb robbanások szinte eltüntették a forrás csövét. Ez a kút felszínreiövő vizet nem adott azelőtt sem,- vizét nem használták fel. Helyének, — geodéziai mérésekkel való, — felkutatása és szakszerű eltömése kívánatos lenne. Hasonlókép nem használják fel a várkerti fúrt kútnak, a Székesfővárosi Ásványvíz-üzem Hungária II., Árpád III. sz. fúrt kútjainak, valamint a 20 év óta csak pénzt emésztő és terhet jelentő Gellért-fürdői II. sz. 3 A források 1945—1947 közötti részletes hőmérséklet-, vízhozamés vízállás-méréseit és a légnyomásnak, továbbá a dunai vízállásoknak a források vízhozamára és vízállására való hatását a Hidro lógiai Közlöny legközelebbi száma ismerteti.