Hidrológiai Közlöny 1947 (27. évfolyam)
1-4. szám - LINDNER KÁROLY: NÉHÁNY BUDAI GYÓGYFORRÁS ISZAPJÁNAK SZEMCSENAGYSÁG SZERINTI MEGOSZLÁSA ÉS JELENKORI ÜLEDÉKEI
26 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY XXVII. évf. 191,7. l—l,, szám. 1941. év júliusában a Császár-fürdő Szent Antal-, Szent János-, Török-, Zug-, Mária- és Nádor-forrásának, valamint a Rudas-fürdő Török-forrásának iszapiát vizsgáltam meg főleg szemcsenagyság szerinti megoszlás ra és jelenkori üledék re nézve, szem előtt tartva a forrásüregekbe idegen hordalékként odakerült ásványokat is. Az iszapokat különböző lyukméretű szitákkal és az Atterberg-féle iszapoló berendezéssel nagyság szerint szétválasztottam, maid mikroszkóppal meghatároztam az ásványszemeket. Amikor ez nem volt elegendő, kémiai módszerekhez folyamodtam. A vizsgálatok folyamán a faisúly szerinti szétválasztás is jó segítségnek bizonyult. Az iszap kémiai elemzését nem tartom lényegesnek, mert különböző ásványszemecskékből összetett rendszerről lévén szó, a főszempontnak annak kell lennie, hogy a szemcsék kémiai összetételéről, keletkezésének lefolyásáról és keletkezési helyéről kapjunk felvilágosítást. Ezt pedig csak úgy érhetjük el, hogy javarészt külön-külön vizsgáljuk meg a szemcséket, nem pedig egy átlagminta teljes analízisével. Különböző mintavételekből a legtökéletesebb mintavétel és elemzés ellenére sem kaphatjuk ugyanazt az eredményt, legfeljebb csak nagyjából hasonlót és emellett az egyes alkotórészek viszonyának nagymértékű eltolódásával is számolnunk kell. Ugyanis az iszap rendszerint 1 igen eltérő fajsúlyú ásványokból áll és ezek az ásványszemek a víz mozgása következtében nagyjából egymásfelett elhelyezkedő rétegekben foglalnak helyet és ez a jó átlagminta vételét igen megnehezíti. Ezekből következik, hogy az iszap telies kémiai elemzéséből nem sok következtetést tudunk levonni. Mintavételnél a megfelelő átlagminta vételére törekedtem, valamint arra, hogy a feldolgozás helyére gyorsan és lehetőleg eredeti állapotában kerüljön, ahol azután azonnal feldolgoztam. A mintákat jól záródó gumizáras üvegekben szállítottam. A Rudas-fürdő Török-forrásának iszapiából két mintát vettem, egyet a felső, egyet pedig az alsó rétegből, mert a sok dolomittörmelék miatt az átlagminta vétele nehéz. A forrásüledék túlnyomó része dolomitliszt és dolomit-törmelék és ennek következtében színe drapp árnyalatú világos szürke. A r a g on i t ot kimutattam. Az alsó mintában többet, mint a felsőben. A forrás'hőfoka kb. 42° C volt. A mikroszkópos vizsgálatot a 0.3—2.5 mm átmérőjű szitált résszel végeztem .Már kezdetben igen sok fénylő, tábláson kifejlődött víztiszta kristály tűnt 'fel. Ezeknek nagy része nem egyedül, hanem kristály-halmazban fordult elő. A vizsgálatok folyamán kitűnt, hogy jelenkori barit kiválás eredményei. Valamennyi kristály a bázislap szerint táblásán fejlődött ki, prizmalapokkal határolva. Igen érdekes adatokat kapunk, ha kiszámítjuk, hogy mennyi bárium, illetve mennyi báriumszulfát folyik át a Rudas-fürdő Török-forrásán. Egy év alatt körülbelül 41, 000.000 liter a forrás vízhozama. Ebben'a mennyiségben 32.800 g Ba++ ion van. Ha úgy vesszük, hogy minden Ba++SC>4 ionhoz van kötve, akkor 55.755 g BaSC>4 folyik egy esztendő alatt a forráson át (dr. PAPP F. vízhozam,mérései és EMSZT K. elemzési adatai alapján). Megjegyzendő, hogy LACROIX: „Mi'néralogie de la Francé" szerint a Vogézekben Plombiéres-nél, a Chadeaux-forrás iszapjában, valamint Luxenil forrásainak iszapjában is találtak jelenkori barit kiválást. ' Bariton kívül még más fénylő és víztiszta kristály is volt az iszapban, ezek egyrésze kalcit 1 (aragonit reakciót nem adtak), a másik része a nagy számban jelenlevő k v a r c - kristályok voltak. Ezek mellett az átlátszó kristályok mellett opak, fémes ásványszemcsék voltak megfigyelhetők. A 0.3—2.5 mm nagyságú szitált részben elég gyakran fordultak elő, a nagyobb átmérűjőek kőzött egyáltalán nem. A vesés, gumós kifeilődésű szemcsék alakia megközelítette a szabályos gömb-alakot. A legnagyobb szemcseátmérő 0.428 mm-nek adódott. Közelebbről megvizsgálva pirit (markazit) és I i m o n i t szemeknek bizonyultak, azonban a limonit szemeket szétvágva a legtöbb esetben még mindig volt bennük pirit mag is. Tehát a keletkezés sorrendie: először pirit vált ki a forrásból, 'aztán a körülmények változtával a felületről limonitosodás (hidrohematitosodás) kezdődött meg. Az egyik szemcsén különösen érdekes kiválási sorrendet lehetett megfigyelni. Ez a szemcse főtömegében pirit volt, ez elkezdett limonitosodni, majd a körülmények megváltozásával a limoniton ismét pirit kezdett kiválni. Átmérője 0.384 mm volt. Az iszap szemcsenagyság szerinti megoszlása (mintavétel 1941. VII. 1-én): RTi ffi 4P ?n ó • 3 átmérő % >4.5 mm *. . 69.3 3.0 — 4.5 mm 8.7 2.5 — 3.0 mm 5.7 0.3 — 2.5 mm 10.2 0.02— 0.3 mm 5.9 0.02 mm 0.2 A görbe lefutásából látszik (1. ábra), hogy a dolomit-törmelék a fínomiszap %-os mennyiségét visszaszorítja. Ugyanez okozza annak bizonytalan lefutását is. A Szent-Antal-forrás a Császár-fürdőben már egészen más forrásiszapot adott. Az iszap kékes-szürke és túlnyomórészben kis szemcsékből áll, de akad benne kavics is. A forrás hőfokának megfelelően a 1 CaCO.i egy része aragonit alakban vált ki. Az aragonit reakció azonban nem nagyon erős. Elvétve egy-egy szem' barit is akad az iszapban. A barit víztiszta és alakia a Rudas-fürdő Tőrök-forrásában találtakéhoz hasonlóan bázislap szerint táblás és prizmalapok vannak rajta. Gyakori a forrás üledékében a pirit, javarészt magában egyedül, de gyakran kvarc kristályokon található. Ezeken kívül még a dunahordalék teszi változatosabbá az üledéket. Legnagyobb mennyiségben természetesen kvarchomok található. A kvarcszemek között igen szép rózsakvarc szemek fordulnak elő. Csillámok közül megtalálható a muszkovit és a b i o t i t. Az egyik muszkovit lemezben levő r u t i I kristály érdemel még külön említést. Érces külsejű részek is megfigyelhetők, valószínűleg a Duna sodra által kimosott és a hordalékkal idekerült magnetit töredékek ezek. A még gyakrabban előforduló ásványok a piroxén, az amfiból és a gránát. A Szent-Antal-forrás iszapjának szemcsenagyság szerinti megoszlása (mintavétel 1941. VII. 3-án): 80 80 80 Sí 4(1 ?(1 Ó Szemcse élmeró, mm-ben átmérő % >4.5 mm 26.1 3.0 — 4.5 mm 6.9 2.5 — 3.0 mm 4.0 0.3 — 2.5 mm 38.6 0.02— 0.3 mm 18 2 0.02 mm 6.2 2. ábra.
