Hidrológiai Közlöny 1947 (27. évfolyam)
1-4. szám - LINDNER KÁROLY: NÉHÁNY BUDAI GYÓGYFORRÁS ISZAPJÁNAK SZEMCSENAGYSÁG SZERINTI MEGOSZLÁSA ÉS JELENKORI ÜLEDÉKEI
XXVII. évi. 19/,7. 1—!,. szám. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 25 /lGrőohul-Bartoletfiféle terv. 1925. Karolyi terue. 1933. J/Sárkány-foge/Jé/e terv. ézemefvénuek a Jertőlo őzaőaAiozdsi terveiből ' L NtZ&lDER reoEur SOPRON JELMAGYARAZÓ FERTŐ TÖLTÉS. KÉTOLDALI TÖLTÉS I SZIVATTYÚTELEP. -- BELVÍZCSATORNA m ÁRAPASZTÓ CSAT. ROSSZABB TERÜLETEK HATÓRA. ORSZÁGHATÁR. JELMAGYARAZO: — TÖLTÉS ® SZIVATTYÚTELEP —főgyöjtő-csat. ÖVCSATORNA. '////.HALASTÓ. 4. ábra. A Károlyi-féle terv 12 kielégíti azt a követelményt, hogy a vízfelületet csökkentő gát a taliajvízszín-rétegvonalakkal párhuzamos legyen, de a déli végén túlságosan rövidre szabja a tó területét és sok talajvizet ok nélkül lecsapol, magasba szivattyúz és elvezet. A Sárkány-Vogel-terv r j megtartaná az egész északi tórészt és a déli részt akarja kiszárítani. A tervet osztrák részről már engedélyezték is. Lecsapoló- és övárok-rendszere megfelelő. Egy kismérvű módosítás 1 2 Károlyi Sándor: A Fertö-tó. — Vízügyi Közlemények, 1933/2. szám. 1 3 Hofeneder, C.: Regulierung des Neusiedlersees. — Wiener Landw. Zeitung, 1933. lényegesen emelné a terv értékét. Ha ugyanis a keleti part övcsatornáját valamivel jobban keletre kanyarítanék, kisebb méretű, de nagyobb esésű csatornával előbb lehetne a talajvizet a megmaradó tórészbe vezetni. Számításaink szerint pedig a megmaradó tórészt kb. 12 kra--el csökkenteni kellene még, hogy a viznyereség és vízveszteség az elérhető optimális egyensúlyt megtalálja. E helyen köszönöm meg Majsai Lajos műszaki főfelügyelő úrnak és többi munkatársamnak előadásom és dolgozatom ábráinak gondos munkát igénylő kidolgozására fordított önzetlen fáradozását. NÉHÁNY BUDAI GYÓGYFORRÁS ISZAPJÁNAK SZEMCSENAGYSÁG SZERINTI MEGOSZLÁSA ÉS JELENKORI ÜLEDÉKEI. 1 Irta: LINDNER KÁROLY. (Petrographical Analysis of Muds of somé Hungárián Thermal Springs. By K. LINDNER. Extract onder Revue p. 36.1 D. C. 553.7 : 552.067 Az iszapképződés gyógyforrásaink működésében ha nem is a legfontosabb tényező, de gyakran megszabia a forrás jellegét és ezenkívül hatással van magára a forrásvíz kémiai összetételére is. A forrásüregben, vagy aknában található iszap lehet: 1. a forrásvíz által távolabbról odasodort iszap, 2. a forrásvíz kémiai egyensúlyára ható külső körülmények következtében helyben keletkezett iszap (forrásüledék), és 3. a forrásüreg, vagy akna altalajából, esetleg falából belejutott, nem a forrás közvetlen működéséből keletkezett iszap, vagy ennél nagyobb szemcseátmérőjű ásványszemek. Az első iszapfajta főleg arra a kőzetrétegre ad felvilágosítást, amelyen a forrásvíz útjának leghosszabb részén halad át, illetve amelyik könnyebben elmálló részecskéket tartalmaz (pl. főleg dolomittörmeléket (dolomitlisztet) tartalmaz a Rudasfürdő Török-forrásának iszapja). A másodsorban említett iszap1A MAGYARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT HIDROLÓGIAI SZAKOSZTÁLYÁnak 1947. évi április hó 30-i ülésén elhangzott előadás. fajta a forrásvízre ható levegő (oxigén), a nyomáscsökkenés, a víz hosszabb-rövidebb ideig tartó stagnálása, s eközben a már jelenlevő ásványok oldódása, valamint a hőmérséklet csökkenése folytán keletkezik és ezzel a forrásvíz kémiai egyensúlyának megváltozására hívja fel-a figyelmet (pl. mésztufa, kalcit, aragonit, barit, pirit, markazit, limonit, stb.). A harmadik fajta iszap csak mint a forrást kísérő, de jellegét ritkán befolyásoló ásványszemhalmaz érdemel említést. Ami az iszapszemek nagyságát illeti, igen nagy eltérések lehetnek. Itt szem előtt kell tartanunk azt, hogy a szemcsék magában a forrásüregben, vagy a forrásvíz útjában sodortatván sem állandó nagyságúak, illetve alakúak. A szemcsék javarésze a súrlódás következtében, amit a víz sodra jelentékenyen befolyásolhat, kopik, töredezik és ezt a kisebbedést az oldódás fokozhatja. Az ásványszemek másik része pedig az újabb és újabb rétegek rákristályosodása következtében növekszik. Ezek clőrebocsájtása után rátérek a -vizsgált iszapok ismertetésére.