Hidrológiai Közlöny 1947 (27. évfolyam)
1-4. szám - dr. SCHUSTER FERENC: A Fertő-tó vízháztartása
XXVII. évi. 19/,7. 1—!,. szám. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 21 mi tani, a A V-nek pedig, a tó víztömegét egy év folyamán végeredményben változatlannak tekintve, O értéket tulajdonítunk, a megoldandó egyenletnek a következő alakot adhatjuk: C s + Q /+Q ű PL f-L a 0 1) Hogy egyenletünket megoldhassuk, tagjait egyenkint kell meghatároznunk. A tagok értéke a csapadék-, lefolyási, a felszínalatti talajrétegzödési és a hőmérsékleti viszonyoktól függ. A felszíni lefolyási és a mindkétirányú, függőleges és vízszintes felszínalatti vízmozgás lehetőségére vagy lehetetlenségére a tómedence és a tókörnyék felszíni formái, és a felszínalatti rétegek kőzetviszonyai derítenek fényt. A tó medencéje, — a 70-es években dr. Moser Ignác 2 által végzett kutatások, valamint a dr. Szontagh Tamás 3 által vezetett vizsgálatok alapján, — mindenhol zártnak tekinthető. A fenék anyaga, — majdnem mindenütt, — 50 cm-es iszapréteg alatt vízzáró márgás agyag. Csak keleten találunk vízvezető homok-, és kavicsrétegeket. A Fertő medrét a következő tájegységek határolják: Eszterháza és Pomogy között a Hanság medencéje a szomszédja a Fertőének. A kettőt alacsony terepemelkedés választja el. Dr. László Gábor 4 felvételei alapján pontosan tudjuk, hogy a Hanság felszínének tőzeg- és láprétegei, továbbá alluviális, homokos agyagrétegei alatt diluviális vízvezetörétegek fekszenek. A Hanságon keresztülhúzódik a Hanság-csatorna vagy Egyescsatorna. Az ezen át történő elfolyás lényegtelen. A Fertözug a Hanságtól északra határolja a Fertőt. Ez a táj jobbszárnya annak a hatalmas, Európában a legnagyobb diluviáli? hordalékkúpnak, amelyet a Duna épített és amelynek 001 030 FERTÖZUG. ö.sz.furt kút. Terep: tn*9 Humusz. Szürkés-sárga homokos agyag. Zöldes-sárga agyag némi kavtcscsaJ. 2. ábra. rótól megvédett része. A kavics ugyan vízáteresztő, de rétegének alsó határa nem ér le a tó felszínéig és így a/ pannóniai képződmények, amelyek vízzáróak, lezárják erről az oldalról a tómedret. A Lajta hegység északnyugaton nyúlik el a Fertő partja mentén. Alapközete palagneisz és csillámpala. Erre támaszkodnak a mediterrán, szarmata és a hegység tófelöli oldalán a vízzáró pannóniai rétegek. A Vulka folyócska a Lajta hegyság és a tőle délre fekvő Fertőmelléki dombsor között önti a vizét á Fertőbe. A Fertőmelléki dombsor magva az ősi Variszkuszi hegység kristályos kőzeteiből áll és ezt lajtamészkő és szarmata-mészkő fedi. Egyik sem bocsájtja át a vizet. Végül a déli partot megint messze délre nyúló pontuszi tábla alkotja Ezt is, — ezen a helyen az Ikva-völgyéböl ideterülö, — kavicsréteg védte meg a lepusztulástól. Összefoglalva a fentieket, kitűnik, hogy a tóból felszíni lefolyás nincs, sem földalatti elfolyás nem lehetséges, sőt a keleti oldalon éppen hozzáfolyásra kell gyanakodnunk. A csapadék és a felszíni hozzáíolyás. A csapadékot először Swarowsky vette számba. 5 A Fertőre és környékére eső csapadék adatait a Hajósy által az 1901/30 évekre szerkesztett csapadéktérképről veszszük. 8 A végzett számítások alapján az átlagos csapadékmagassáy 622 mm-re adódott. A. vízgyűjtőterület egyes részterületein a csapadék a II. táblázat szerint oszlik meg. II. TÁBLÁZAT. — TABELLE II. A Fertőt tápláló vízmennyiségek. Der Zufluss in den Nensiedlersee. csúcsa Pozsonynál fekszik. A Fertözug felszínalatti rétegeiről az osztrákok által végrehajtott 12 fúrásból álló 11 km hosszú szelvény ad felvilágosítást (2. ábra). A fúrók a felszíntől számítva 10 m mélyre hatoltak le; általában 3.5 m mélységben már elérték a vízvezető réteget és lejebb már ebben haladtak tovább. A vízvezető kőzet finomabb homok, közepes szemnagyságú kavics, de lentebb leginkább durva kavics. Meg kell jegyeznünk, hogy a Fertözug felszíne lefolyástalan és a területén található sok apró tó a Fertővel hidrológiailag nem függ össze. Mindegyiknek vízzáró „héjja" van, tehát mindegyik külön egység. A Pándorfalvi-plató északról határolja, a Fertőt. Ez a plató a pannóniai rétegeknek pliocén kavicstaka- Dr. Moser, I.: Der abgetrocknete Boden des Neusiedlersees. — Jahrbuch der le. u. k. geolog. Reichsanstalt. Wien. 1886. 3 Dr. Szontagh Tamás: A Fertö-tó geológiai és mezőgazdasági viszonyainak tanulmányozására kiküldött bizottság jelentése. — Kiadta a Földmüvelésügyi Minisztérium, Budapest, 1903. 4 Kövér Fidél József: A Hansáci földrajza. — Föld és ember. 1930. Részvízgyüjtö terület Die einzelnen Teileinzugsgebiete Csapadék Niederschlag Lefolyás Abfluss A tóba jut Zufluss Jn aeniSee neve Name területe millió neve Name Oberflüche mm o/o mm millionen neve Name km 2 m 3 Vulka Wulka 433 619 28 173 75.0 Dombvidék Hügelland 169 633 20 127 21.4 Fertőzug Seewinkel 363 636 0 0 0.0 Tófelület Seeflache 337 615 100 615 202.2 Összesen Zusammen 1.302 622* 303.6 *) Az átlagos 622 mm-ben a teljesen lefolyástalan ferlózugi területet figyelmen kívül hagytuk. In der Durchschnittszahl sind die ebenen Gebiete wegen der Abflusslosigkeit ausser acht gelassen. Az itt kapott értékek azonban csak átlagos években helyesek. Éppen a tónak szélsőséges vízállásai miatt az átlagostól eltérő csapadékú évek vagy évsorozatok vízhozamát is számításba kell venni, olymódon hogy az azalatt lehullott csapadékot a normális esztendő százalékában fejezzük ki. A soproni csapadékállomás adataival való egybevetés alapján a fertövidéki átlagos csapadék a különféle jellegű években, ill. évsorozatokban (évötödökben), a III. táblázat szerint alakul. 5 Swarowsky, .4.; Die hydrographischen Verháltnisse Burgcnlandes. — 1920. ű' Hajósy Ferenc: A csapadékok havi középértéke Magyarországon. — Vízügyi Közlemények 1934/2. sz.
