Hidrológiai Közlöny 1947 (27. évfolyam)

1-4. szám - dr. SCHUSTER FERENC: A Fertő-tó vízháztartása

22 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY XXVII. évf. 191,7. l—l,, szám. III. TÁBLÁZAT. TABELLE III. A szélsőséges jellegű évek és évsorozatok csapadéka. Die Niederschlagssummen der extremen Jahren oder Jahrfünften. Évek, vagy évötöd Jahr, oder Jahrflinft Évszám Jahreszahl Sopront csapadék Niederschlag in Sopron A soproni átlag százaléka In Prozenten der sop­roner Normalzahl A tóvidék átlagos csapadéka DurchschnittUcher Niederschlag im Seegebiet mm A soproni átlag százaléka In Prozenten der sop­roner Normalzahl mm Átlagos év Normaljahr Száraz évötöd Trockenes Jahrfünft Szélsőséges száraz esztendő Überaus trockenes Jahr Nedves évötöd Nasses Jahrfünft Szélsőséges nedves esztendő Überaus nasses Jahr 1901—1930 1895—1899 1898 1902—1906 1903 710 641 538 874 1091 100 90 76 123 154 622 560 473 765 958 Felszíni lefolyás. A Hanság-csatorna feladata lenne a Fertő-tó vizét teljesen levezetni, hiszen erre a célra épült. A csatorna a tó fenekén kezdődik és kelet­nyugati irányba húzódik, a Rábcába Rábcakapinál torkollik be. Éppen a Fertő területén húzódó csatorna­szakaszt az élénken hullámzó víz iszappal újra fel­töltötte, és így nem képes levezetni számbavehetö víz­mennyiséget. Vízállások. A Fertő-tó vízállásainak megfigyelé­sére még 1882-ben állított fel a Vízrajzi Osztály Nezsi­derben és Bozon mércéket. Ezek 1909-ig működtek. Adataik, sajnos, bár elég hosszú sorozatok, pontosabb számításokra nem alkalmasak. Ugyanis a part lapos volta, és a szélokozta denivellációk meghamisították a mérési eredményeket, nem csak a szél közvetlen hatásának ideje alatt, hanem azon kívül is, mert a bozi mércét csatornába állították. A csatorna több­ször eldugult és így a szabad víztükörrel nem mindig függött össze, továbbá maga a szélnyomástól kimoz­dított víztömeg felszíne sem tudja a szél szüntével rögtön a nyugalmi helyzetnek (elvileg a nivófelületnek) megfelelő magasságát elfoglalni. A nádasok számtalan nádszála mind megannyi gáttü, a látszólagosan nyu­godt víztükröt kibillent helyzetében visszatartja. Mind­ezek folytán mértek már pl. 85 cm vízszínmagasság­különbséget az északi és déli part között. Tájékozódás szempontjából megemlíthetjük, hogy a nezsideri mércén az 18S2—1909-ig tartó időszakban a maximális víz­állás 282 cm, legalacsonyabb vízállás 108 cm volt, tehát 174 cm vízszíningadozást észleltek. Középvízállásul 162 cm adódik. A két mércén kívül 1910—1936-ig észleltek víz­állásokat a pomogyi továbbá 1910 óta a fertöszéli zsi­lipnél. Mindkettő a Rábaszabályozó társulat felügyelete alatt állt. Észlelési sorozatuk hiánycs. A bécsi Hydro­graphisches Zentralbiiro Nezsider-ben (1930 óta), Buss­ton és Pátfalun (Podersdorf) felállított mércén észlelt vízállásokat. A hiányos vagy éppen megbízhatatlan mérceész­leléseket a Fertö-tó vízháztartásának a számításánál nem használhatjuk fel. A párolgás. Nagyságának megállapítására nézve még általánosságban sem jutott a tudomány megbíz­ható módszerre. Magán a Fertőn sem történtek erre­nézve eredményes mérések. A bécsi Hydrographisches Zentralbiiro ugyan kiszámította a párolgást, de már magából a vízháztartási egyenletből (940 mm, ill. dr. László ffy-n&k a Hajósi-féle korrekciók alapján vég­rehajtott helyesbítései után 902 mm). A feltételezés az volt, hogy a vízszint egy átlagos év kezdetén és végén azonos magasságú, a lefolyástalan tóban pedig a fel­színi hozzáfolyásnak egyensúlyban kell lennie a víz­veszteséggel, vagyis jelen esetben a párolgással. A talajvíz hozzáfolyását nem vették figyelembe. Képletben kifejezve, ha az 1.) egyenletben szereplő Q a = Lj — L a = 0, Cs + Q f=P (m s/év) 2.) Ha pedig a párolgás okozta víztömegveszteséget elosztjuk a tó felületével, akkor megkapjuk a párolgás értékét vízoszlopmagasságban, vagy P m : i év Cs m 3/év +- Q, m 3/év == 1 = p 11)n l é v F m 2 F ni 2 A mi értékeinkkel behelyettesítve: 304 millió m s/év: 337 millió m- = 902 mm/év. A párolgás ismeretében most már a száraz és nedves évötödökre, ill. a szélsőségesen száraz és nedves évekre a soproni csapadékadatok alapján a III. táb­lázat-ban kiszámított arányszámok segítségével meg­állapíthatjuk a vízfölösleget és a vízhiányt, amely a Fertö-tó vízállását a különböző jellegű években növelné vagy csökkentené. A párolgás értékét megtartjuk az átlagostól eltérő évek adatainak számításánál is. A kiszámított értékeket a IV. táblázat mutatja. IV. TÁBLÁZAT. — TABELLE IV. A Fertö-tó vízháztartása 902 mm párolgás feltétele­zésével, a 2.) képlet alapján. Der Wasserhaushalt de-s Neusiedlersees auf Grundé der Glcichung 2.) mii Voraussetzung einer Verduns­tung von 902 mm. Az év vagy évsor jellege Charakter des Jahres oder der Jahresreihc Csapadék a soproni középérték %-ában Niederschlag in °,o der Normalzahl v. Sopron Hozzáfolyás Zufluss Párolgás Verdunstung Vízhiány (—) ill. felesleg (+) Abgang (—) bzw. Überfluss (+) Az év vagy évsor jellege Charakter des Jahres oder der Jahresreihc Csapadék a soproni középérték %-ában Niederschlag in °,o der Normalzahl v. Sopron millió m 3 év Millio­nen víz­oszlop mm/év Wasser­söute mml Jahr Párolgás Verdunstung mm/év mm! Jahr millió m 3/év Millio­nen Csapadék a soproni középérték %-ában Niederschlag in °,o der Normalzahl v. Sopron m 3!Jahr víz­oszlop mm/év Wasser­söute mml Jahr mm tn'Jahr Átlagos év Normaljahr (1901-1930) 100 304 902 902 0 0 Száraz évötöd Trockenes Jahrfünft (1895-1899) 90 274 815 902 - 87 — 29.3 Különösen száraz év Überaus trockenes Jahr (1895) 76 231 685 902 —217 — 73.1 Nedves évötöd Nasses Jahrfünft (1902-1906) 123 375 1114 902 +212 + 71.4 Különösen nedv. év Überaus nasses Jahr (1903) 154 468 1386 902 +484 +163.0 Az utolsó két oszlopban találjuk az előálló víz­hiányt (—), amely száraz években apasztaná a tó víz­színét, ill. a vízfelesleget ( + ), amely a tó áradásának kifejezője, ill. ha a vízszínemelkedésnek elejét kívánjuk venni, megszabja a levezetendő vízmennyiséget. Ezzel a számítással azonban semmiképpen sem tudjuk megmagyarázni a Fertö-tó kiszáradását, mert hiszen egy száraz évötöd alatt is csak 5X87 = 435 mm-t apadna a tó vízszine. Valószínű, hogy a párolgás fönt figyelembe vett mértéke nem felel meg a valóságnak, és hogy a való­ságos érték a számítottnál nagyobb. Vizsgáljuk meg a 902 mm párolgás magasságát. Mint említettem, mérési adatok nem állanak rendel­kezésre, és ezért összehasonlításul a Balaton párol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom