Hidrológiai Közlöny 1947 (27. évfolyam)

9-12. szám - ÉRTEKEZÉSEK - NAGY BERTALAN: Adatok a budapesti északi hévforráscsoport ismeretéhez

134 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY XXVII. évf. 13.',7. 9—12. szám. Budakalász i/isbörisiem PünJaisiI ítin/n Békásmegyer Csillaghegy llornai ÍTu do y 'Pesrhidegíuk ó/ilítfiil Ar/niil tnrrás AZ ÓBUDAI HÉVFORRÁSOK ES V A HEGYSZERKEZET KAPCSOLATA 8 Oiászáh fíirdö vetődés 1.-2. Mátyáshegyi Fel téré sokból F '2 Adatok a budapesti északi hévforráscsoport ismeretéhez.* Irta: Nagy Bertalan. (Mountain's structure and points of overflow the Northern Thermal spriiiKs of Budapest. By B. Nagy. — Extract p. 147.) C. 551.497(439.151) Az erősen összetöredezett Budai Hegység fötörés­vonalainak fontos szerepe van a felszíni formák ki­alakításában. Az ÉÉNy—DDK-i irányú vetörendszerek alakítják ki a solymári és a pomázi völgyeket. Scha­farzik szerint ez a törésvonal a pesti oldalon is nyo­mozható. Ezeket a fővetödési irányokat csaknem merő­legesen, ÉÉK-- DDNy-i irányú vetődések keresztezik. A feltárásokban mért közetrés irányok grafikus ábrá­zolása a két vetődés rendszer fontosságára utal. (1. sz. ábra.) Ez a két törésirány nemcsak a felszíni formák ki­alakításában, hanem a budapesti melegforrások fel­törési helyének a meghatározásában is fontos tényező. A mélyből fölfelé törekvő meleg víz azon az úton igyekszik haladni, ahol a legkisebb ellenállásba ütkö­zik. A vetődések mentén a kőzet feldarabolódik, a me­leg víz könnyen a felszínre törhet. Ha egyirányú ve­tődés utat nyit a fölfelé törekvő meleg víznek, termé­szetes, hogy két egymást keresztező vetődés mentén még könnyebben törhet a felszínre. A vetődések ke­reszteződési pontjain a kőzet jobban felaprózódik, és ezért a víz útjába kisebb akadály kerül. Az óbudai Árpád-forrás a Hármashatárhegyet a solymári völgyből kiemelő vetődés irányában, a Római fürdő forráscsoportja pedig a Nagykevélyt a solymári völgyből kiemelő vetődés irányában van. Ha a két forrást egyenessel kötjük össze, és a Mátyás­hegy felé meghosszabbítjuk, akkor észre vesszük, hogy egyenesünk a Mátyáshegyet DNy—ÉK-i irányban ha­tároló vetődéssel esik egybe. Ez a jelenség arra utal, hogy az óbudai Árpád és a Római fürdő forrásainak a. feltörési helyét közös hegyszerkezeti viszonyok szab­ják meg. (2. sz. ábra). Az óbudai Árpád-forrás a hár­mashatárhegyi és a 2. sz. ábrán az AB-vel jelölt ve­* Előadta a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szak­osztályának 1947 december 10-i szakülésén. tödés keresztezödési pontjában, a Kómái fürdő pedig a nagykevélyi és a 2. sz. ábrán az A B-vel jelölt vető­dés keresztezödési pontjában van. A Császárfürdö (Józsefhegyi hévforráscsoport) a hármashatárhegyi vetődés irányában van. Azonban itt nem sikerült keresztező vetődéseket találnunk. A józsef­hegyi forráscsoport más szerkezeti viszonyok miatt tör fel jelenlegi helyén, mint az óbudai források. A két forráscsoport átlagos hőmérséklete és a vizükben oldott sók mennyisége is eltérő. A fenti elgondolásnak, mely az óbudai hévforrá­sok feltörésének helyét a törésvonalak kereszteződésé­vel igyekszik megmagyarázni, ellentmondhat az a tény, hogy ilyen erősen összetöredezett hegységben mint a Budai hegység, szinte minden irányú vetődés és közet­rés megtalálható. Ebből esetleg elméletünknek meg­felelőket választottuk ki. Ha figyelembe vesszük azon­ban, a külszíni formákat is kialakító vetődéseket, va­lamint a meghatározott irányú kőzetrések elöfordülá­sának a gyakoriságát, nem magyarázhatjuk félre a jelenségeket. A fenti és az alábbi megfontolások mind mérése­ken alapulnak. Az összes budapesti hévforrásnak hegyszerkezeti alapon való egységes rendszerbe foglalása nem lehet­séges. Csak ha a föltörési helyeket földrajzi fekvésük alapján rendszerezzük, beszélhetünk a „termák vonalá­3.-4. Hármashatárhegyi Feltárásokból Fig. 1. ábra. Fig. 2. ábra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom