Hidrológiai Közlöny 1947 (27. évfolyam)

1-4. szám - BEKÖSZÖNTŐ

XXVII évfolyam 194 7. 1—4. szám HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY REVUE HYDROLOGIQUE• HYDROLOGICAL JOURNAL- RIVISTA IDROLOGICA*ZEITSCHRIFT FÜR HYDROLOGIE BO^HBIH 3KYPHAJI BEKÖSZÖNTŐ. Nehéz időket éltünk át! Az ember és a természet egyaránt szörnyű csapásokkal sújtotta a Kárpátmedence lakóinak verítékes életét. Az egyik küzdelem lezajlott: a háború befeieződött. A másik küzdelem azonban—: a természet csodás erőinek kihasználásáért folyó kitartó munka és az egyidejű harc a természetben jelentkező káros szélsőségek mérsékléséért, — tart tovább. Elevenítsük fel ennek az utóbbi, sok évszázados küzdelemnek azokat az előttünk lezajlott fejezeteit, amelyekben a vizi feladatok játszották. a főszerepet: 1940-ben és 41-ben végtelen területeket borított el a belvíz. Száz- és százezer holdon szűnt meg a mezőgazdasági termelés, és ezrek váltak hajléktalanokká. Ugyanakkor a hideg évsorozat mérhetetlen károkkal járó jeges'árvizeket zúdított az Alföldre. Községek, utak, vasutak, termőterületek kerültek víz alá. 1946-ban és 47-ben a Tiszántúlon és a Du'na-Tisza közén pusztított az ellenkező véglet: a vízhiány. 1946-ban a páratlanul száraz április, augusztus és szeptember, a folyó évben a hónapok óta tartó aszály tizedelte meg a termést. Mélyfúrású kútjaink vize évről-évre jórészt veszendőbe megy, és ugyanakkor az ország nagy részén egészségtelen, vizet iszik a népesség. A fertőző megbetegedések száma és a halálozási arány rendkívül nagy. Nem folytatjuk azonban e sorozatot, mert ebből a néhány kiragadott fejezetből is világosan látható, hogy a magyar élet fejlődésének sarokpontja a küzdelem a vízért és

1 a víz ellen. Küzdelem az öntözővízért, a jó ivó- és ipari vízért, és küzdelem a belvizek, az árvizek, a földárja ellen. Ha ez a küzdelem jó irányban halad, virágzik a mezőgazdaságunk, egészségesebbek lesznek községeink, városaink, fejlődik bányászatunk, iparunk. Ha a küzdelem helytelen irányú, újabb csapásoknak lehetünk áldozatai. A jó irányt nehéz kijelölnünk, de feltétlenül közelebb jutunk a célunkhoz, ha három alapvető tételt tartunk szem előtt: 1. A vizi feladatok megoldása történjék tudományos alapon! 2. Legyen meg az összhang az egyes tudományágak között! A vizi feladatok megoldásánál jusson szóhoz, — érdeme szerint, — valamennyi érdekelt tudományág: a biológia, kémia, fizika, geológia, geográfia, stb. 3. A tudomány szolgálja a gyakorlati életet! Ezeknek az alapvető szempontoknak az érvényre juttatására alapították 30 évvel ezelőtt a Magyarhoni Földtani Társulat HIDROLÓGIAI SZAKOSZTÁLYÁT. Az azóta eltelt esztendők értékes és áldozatos tudományos munkájával követte a SZAKOSZTÁLY kitűzött célját a vízért való és a víz elleni küzdelemben: művelte a tudományt, összehozta a vízzel foglalkozó szakembereket (a biológusokat, kémikusokat, fizikusokat, geológusokat, geográfusokat és a gyakorlat szakembereit, a balneológusokat, higiénikusokat, orvosokat, mezőgazdákat, mérnököket), idegennyelvű tanulmányaival lehetővé tette a nemzetközi tudományos csere megszervezését, és minden útonmódon elősegítette a tudomány és a gyakorlat szoros összekapcsolódását. A SZAKOSZTALY követi a jövőben is ezt az utat. Célja a vizi tudományok átfogó, egységes művelése, a vizi szakemberek összefogása, a külföldi tudományos kapcsolatok kiépítése és a tudomány és a gyakorlat közti összhang megteremtése. KÖZLÖNYÜNK ezeknek a céloknak a szellemében folytatja minden rovatában a küzdelmet a vízért és a víz ellen: közöl tudományos tanulmányokat a vizi tudományok minden ágából, összefogó képben bemutatja a magyar vizi tudományos élet minden eredményét az új „Tudományos Intézeteink kutató munkája", „Magyar Szemle" és a „Tudományos könyvek és cikkek" című rovatában, lehetővé teszi a tudományos eredmények nemzetközi kicserélését idegennyelvű tanulmámányaival és összefoglalásaival, elősegíti a tudományos rendszerezést a nemzetközi könyvtári tizedes osztályozási rendszer számjegyeinek közlésével. A vízért és a víz ellen folytatott küzdelem tehát halad tovább és eredményei annál értékesebbek lesznek, minél iobban érvényre jut a tiszta tudomány, az együttműködés szelleme és minél inkább szolgálja az elmélet a gyakorlati élet céljait. A c „ l t»