Hidrológiai Közlöny 1947 (27. évfolyam)

1-4. szám - dr. TOMOR JÁNOS: AZ OLAJMEZÖK VIZEI ÉS ÁBRÁZOLÁSUK GYAKORLATI FELHASZNÁLÁSA AZ OLAJBÁNYÁSZATBAN

2 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY XXVII. évf. 19',7. 1—',. szám. AZ OLAJMEZÖK VIZEI ÉS ÁBRÁZOLÁSUK GYAKORLATI FELHASZNÁLÁSA AZ OLAJBÁNYÁSZATBAN.

1 irta: dr. TOMOR JÁNOS. (Water Analysis Diagrams in Oil Exploration. By J. TOMOR, D. Sc. Extract under Revue p. 35.) D. C. 551. Az olaimező és az olajtermelés rendkívül fontos tényezőié a víz. Szerepe megkezdődik az olai keletkezésekor, amikor élettere azoknak az organizmusoknak, amelyekből az olai keletkezik. Jelentős ez a szerep az olaj migrációiakor és ezen folyamatnak, legalább is számunkra történő befejeződésekor, amikor mind a vándorló szénhidrogének, mind a víz elfoglalja fizikai törvények által megszabott helyét egy geológiailag meghatározható alkalmas szerkezetben, és tárolódik. Később egy olaimező feltárásakor fontos szerepe van az olaj felszínre jutásában. A kitermelés folyamán azonban az olajbányászat legnagyobb ellenségévé válhat, úgyhogy a vízproblémák jelentősége a termeléssel és a mező életkorával párhuzamosan mind nagyobb lesz. Csak a leglényegesebbeket említve: az előrehaladott termelés következtében meginduló víztermelés helyének megállapítása, a vízhozzáfolyás kiküszöbölése, az elkerülhetetlenül termelt rétegvíz eltávolítása, anélkül, hogy a környező termőtalaiokat elrontsuk, a vjzolai emulziók kérdése, terrnelőcső eldugulások a vízbői lerakódó, ill. kiváló anyagok hatására, a tároló kőzet hézagainak eltömődése, stb. ezen feladatok sokaságából kiragadott példák csupárt. 491439.11) : 622.323 vízen kell értenünk az olajtartó réteg szélén, az olaj alatt elhelyezkedő vizet. A két folyadék érintkezése elméletileg vízszintes sík mentén történik. Ez azonban a valóságban olaivíz-öv, mert a réteg felső részében tiszta olaj, alsó részében tiszta víz van, a kettő közötti övben, lefelé fokozódó mennyiségű vizet tartalmazó olajmennyiség tölti ki a kőzethézagokat. Az olaj- vízhatárnak a síktól való eltérését főképpen a tároló kőzet hézagossága befolyásolja, amennyiben kisebb porozitású kőzetek a vizet fokozottabb kapilláris hatásuknál fogva magasabbra emelik, mint porozusabb 1 helyek kőzetei. Itt kell még megemlíteni a tapadó vizet, amelyet a tároló kőzet homokszemcséihez az adhéziós erő és a kapilláris hatás köt. Ez a víz a hézagtérfogatnak szintén tekintélyes százalékát töltheti ki, azonban mint különálló víz lényeges szerepet nem játszik a termelésben. A talpi víz főképpen lapos településű boltozatoknál ismert. Ezen azt a vizet értjük, amely azonos tulajdonképpen az olai alatt levő peremi vagy szegélyvízzel, de lapos boltozatoknál nemcsak a mező pereme felől nyomul előre, hanem alulról is emelkedik felfelé. Erre a ielenségre azonban később még visszatérünk Mielőtt a délzalai olajmezőket érintő vízproblémákkal foglalkoznék, röviden az olaimezők vizeivel kapcsolatos ismereteket foglalom össze. Az olajmezők vizei több szempontból osztályozhatók. Függőleges elterjedésük szerint vannak: 1. Fedővizek, egy olajtartalmú rétegsor fedőrétegeiben. 2. Tulajdonképpeni olairétegvizek, amelyek szénhidrogéntartalmú rétegekben vannak. 3. Közbenső vizek, olaimezők rétegsorában, szénhidrogéntartalmú rétegek között fekvő, de szénhidrogéneket nem tartalmazó tároló kőzetben. 4. Feküvizek, amelyek a szénhidrogéntartó rétegsor alatti rétegekben vannak. A tulajdonképpeni olajrétegvíz vízszintes elhelyezkedése szerint peremi és talpi vízre osztható. Peremi 1 A MAGVARHONI FÖLDTANI TÁRSULAT HIDROLÓGIAI SZAKOSZTÁLYAnak 1947. évi február hó 26

;i ülésén elhangzott előadás. Az olai termelésénél a víz szerepet játszik mind a gáznyomásos, mind pedig a vízfelhajtásos olajmezőknél. Az első esetben, gáznyomásos mező k-nél, a megnyitott rétegből a gázkúp és az olajban oldott gáz által adódó nyomás hajtja fel az olajat a kútban. Az olajtermelés következtében nyomáscsökkenés áll elő a boltozatban, ami a peremi víznek a boltozat maximuma felé való előnvomulását eredményezi. A peremi víz előnyomu'ásának oka a hidrosztatikai nyomás is, amely annál inkább érvényesül, minél nagyobb a rétegmegnyitáskor előálló nyomáskülönbség, minél nagyobb a tároló kőzet hézagossága, áteresztőképessége és minél kisebb az olaj viszkozitása. A legelőnyösebb az, amikor a víz utánáramlása egyensúlyban van a rétegben előállt rétegnyomás csökkenéssel. Ideális termelési állapot az, amikor a rétegnyomás csökkenés gáznyomásos mezőknél olymértékű, hogy a peremi víz a mező szélétől egyenletesen befelé haladva, az olajtermelő területet minden oldalról mindig kisebb és kisebb területre szorítja össze. Dr. BARNABÁS KÁL55= Termelő kút. Peremi vízbetörés. 55= Vízhozam a term. #-ban. Talpi vízbetörés. Rétegvonal. 40* Olajtartalmú ter. határa. I. ábra. Olaimező vizesedési térképe.