Hidrológiai Közlöny 1946 (26. évfolyam)

Andor György: Előmunkálatok az országos ivóvízellátási program megvalósításához

122 Andor György ivóvizén kívül az alsóbb szinttájakból fürdő- és gyógyvíz, továbbá az alföldi városok fűtését szolgáló melegvíz is kikerülhet. De mindezeken felül a hőaccumulátornak gyakorlatban való elterjedése esetén számottevő energiát is szolgáltathat. De nemcsak az Alföldön, hanem az ország más, főleg vízszegény részein rendszeresen kellene az országos vízellátás céljai érdekében kutató fúrásokat létesíteni. Felszíni vizek felhasználása ott jöhet elsősorban szóba, ahol másmódon jó vizet beszerezni nem, vagy csak nehezen lehet. Ilyen eset a Balaton körül és néhány Dunamenti községnél fordul elő. De természetesen alkalmazásra kerülhet máshol is, ahol valami okból alkalmazásuk különösen indokolt. Ilyen pl. sok víz beszerzése. A felszíni vizekből is teljesen kifogástalan ivóvizet lehet előállítani a technika mai állása mellett, ha megfelelő tisztításnak vetjük alá. Fontos munkacsoport a vízvezetékkel ellátandó helységek altalajának megvizsgálása aggresszivitás szempontjából. E tekintetben különösen a mész- és vasaggressziv savanyú talajok, valamint a sulfátos talajok felkutatása bir jelentőséggel. Ezeket a vizsgálatokat, minden vízzel ellátandó helységben már előre el kell végezni. Ezzel kapcsolatban azonban ajánlatos volna az aggresszivitás fokozatainak további finomítása. A tapasztalat ugyanis pl. az, hogy a talaj aggresszi vitása sokkal kevésbbé veszélyes, ha ninCs talajvíz jelen, és viszont. A talajvíz szerepe pedig a meglevő föltételekben még nincs kellőképpen figyelemre méltatva. A betonra vonatkozóan közismert tény, hogy sokkal veszélyesebb rá az aránylag kis sulfáttartalmú talajvíz, ha friss állapotban kapja, mint az, ha lekötött állapotban koncentráltabb sulfátos talajvizet kap. Ezt is a különböző védőelőírásoknál figyelembe kellene venni. Hogy a talajaggresszivitás megítélésében még milyen sok a bizonytalanság, arranézve a következő példát kívánom felhozni. lSal|gótarjáln! megyei város vízvezeték építésénél részletes (talajvizsgálatot- végeztünk. A vizsgálatok, amelyeket az Országos Közegészségügyi Intézet és a Kémiai Intézet hajtott végre, megállapították, hogy a talajvíz több helyen sulfátos. így különösen sulfátos volt a talaj a Rimamurány-Salgótarjáni Vas- Acél és Gépgyár mellett vezető országút egy cca 200 m. hosszú szakaszán, amely mellett az idők folyamán egy salakhegyet halmoztak fel. A sulfáttartalom itt literenkint 2000 milligrammon felül volt. A hatósági szakvélemények kimondták, hogy a talaj úgy az asbestcemontcsőre, mint a vasra veszélyes. És ezért asphalt nyomócső alkalmazását ajánlották. A kivitelnél ezt figyelembe is vettük és a kérdéses csőszakasz asphaltcsővekből készült. Nagy volt azonban a meglepetés az építésnél, amikor rátaláltunk a Rimamurányi Gépgyár 22 évvel azelőtt fektetett csővezetékére, amely a városi asphalt csőveztéket keresztezte és amelyen a sulfátos talaj dacára a korróziónak semmi nyoma sem volt. Úgyszintén az ezen a csőszakaszon talált beton műtárgyak is elég jó állapotban voltak.