Hidrológiai Közlöny 1946 (26. évfolyam)

Andor György: Előmunkálatok az országos ivóvízellátási program megvalósításához

Előmunkálatok az országos ivóvízellátási programm megvalósításához. 123 Igaz, azonban, hogy nem feküdtek vizes talajban. így tulajdonképpen asphaltcső alkalmazására a talált eredmények szerint nein volt szükség. Viszont az asphaltcső alkalmazásának kellemetlen következményei voltak, ugyanis az ezeknél a csőveknél alkalmazott asphaltból készült muffos csőkötések túlmerevnek bizonyultak és az országúti forgalom következtében létrejövő rázkódtatásokat nem birták, s így a kötések, dacára, hogy ezen a helyen a nyomás csak 1.6 atm. volt, minduntalan meglazultak és áteresztettek. Minthogy a megismétlődő hibák azt mutatták, hogy a muffos kötések nem válnak be, nagyrészüket lassankint bitumennel védett Gibaut kötésre voltunk kénytelenek kicserélni és vasanyagot kellett ott alkalmazni, ahol azt a vizsgálatok már eleve kizárták'. Ezzel a példával csupán annak akarok kifejezést adni, hogy a talajaggTesszivitás kérdéséra vonatkozó vizsgálatokat tovább kell folytatni és különösen azt kell kikutatni, hogy milyen anyagok jelenléte növeli illetve csökkenti az aggresszivitást. Fontos kérdés a csőanyag kérdése, hiszen a vízmű költségének jelentékeny részét (40—60 °/o) a csőanyag teszi. Igen üdvös volna, ha e téren megtakarítások volnának elérhetők. Ha minden 10.000-nél nagyobb lakosszámú helységet ivóvízzel akarnánk ellátni, úgy cca. 2.000—2.200 km. csőre lesz szükségünk. Jelenleg két olyan csőanyagot ismerünk, amely a vízvezeték építésénél jól bevált, az öntöttvas — és az azbesztcementcsővet. Az öntöttvas csővek tekintetében kívánatos volna, ha gyáraink az állva öntéssel való gyártásról áttérnének a centrifugális eljárásra. Az ily módon gyártott csővek sokkal egyenletesebb tömörségűek, a törő szilárdságuk mintegy 50—80 °/o-kal nagyobb, így a falvastagságuk is némileg csökkenthető és így a csővek könnyebbé és olcsóbbá tehetők. Az azbesztcement csőveknél pedig az volna a kívánatos, hogy a jelenleg 4 m. hosszú csővek gyártásáról áttérnének az 5 vagy 6 m hosszú csővek gyártására a csőkötések számának csökkentése érdekében. Acélcsővek ugyancsak alkalmazásra kerülnek vízvezetékek építésénél. Hibájuk, hogy a rozsdásodással szemben kevésbbé ellenállók. Ezért kívülről jutaszövet és bitumen impregnálással védijk a korrósio ellen. A másik hátrányuk, hogy javításoknál és a háziclsatlakozások elkésizítéséméjl az impregnálés helyreállítása gondos és lelkiismeretes munkát igényel. A legújabb csőanyag, amely a vízvezetéknél alkalmazásra kerülhet, az aszfalt nyomócső, amely aszfalt és aszbeszt anyagból áll. Ennek a csőnek fő hibája, hogy nagyon merev és ezért rövid 2 m.-es darabokból készül, ezenkívül a csőkötések is túl merevek. Kívánatos volna ezeknek a hibáknak kiküszöbölése, mert aggreszszív talajban jó szolgálatot tennének. Megoldásra váró probléma a különböző anyagú csőveknek összehasonlítása vízemésztő képesség szempontjából. Itt első sorban az azbesztcement és vascsővekre gondolok. Jelenleg a vascső)