Hidrológiai Közlöny 1943 (23. évfolyam)

Láng Sándor dr.: Karszthidrológiai megfigyelések a Gömör-Tornai karsztban

Karszthidrológiai megfigyelések a Gömör-Tornai karsztban. 55 dottnak tekinteni. Forráselemzések alapján kell eldönteni, mennyiben állandó, vagy változó az erős mésztufaképződéssei kapcsolatos források összetétele. így az is kinyomozható, vájjon részesedik-e a sekélykarszt leszálló karsztvize a nagy mésztufadombok képzésében? A régebbi mésztufalerakodások közül a jósvafői, evetesi szádalmási képződmények jó része már pleisztocén kori, faunájukat az irodalom is ismerteti. (19, 13, 3.) Hasonló korúak, vagy még ennél is idősebbek egyes 70—90 m viszonylagos magasságban levő előfordulások (Gombaszög, Tornagörgő; részben mészkőbreccsák). Legidősebbek az irodalomból már jól ismert Szalonna—Martonyi vidéken levő középpliocénbeli mésztufafoltok (16). A barlangok és a karsztvíz. Területünk vastagpados, vagy rétegzetlen mészkőből felépített részleteiben nagyobb barlangok keletkeztek (Aggttíleki barlang nagy része, Szilicei jeges b., Ludmilla b., stb.), de a vékonyabban padoslemezes mészkőben sem hiányoznak (pl. az Aggteleki barlang egy része). A karsztból a nem karsztba való átmeneti övezetben, csak egészen szűk, nem járható üregrendszer jelenléte várható. A folyóvölgyi árterek szintjében, vagy annál nem sokkal magasabban, az alluviális üledékek visszaduzzasztó hatása miatt felfakadó, végül a kiadós és idős mésztufa felhalmozódásokkal kapcsolatos források mögött várhatók jobban fejlett barlangi járatok, vagy egész rendszerek. Ezek a barlangok, legalább is részben, még fejlődnek. A források felé igyekvő karsztvíz ezeket még t.-k. kitölti. Ilyenfajta vizes barlangok a geológiai múltban is lehettek, de a folyóvölgy mélyülésével, az erózióbázis alább szállásával e magasra került, önálló járatrendszerek kiürültek. Kellene tehát ismerni e széles alluviumú völgyek (Sajó, Boldva, Torna, Jolsva) terraszait és ezeken, az egykori forrásbarlangok nyílásánál levő mésztufa, karsztbreccsa, vagy a már beomlott barlangnyílás barlangi agyagjának roncsait kellene megtalálni. Hogy az említett folyók karsztbeli szakaszának terraszrendszere általában nincs meg, az más kérdés, itt csak annyit kell

1 megemlíteni, hogy akár a hajdani terraszrendszerrel függtek össze a régi barlangi nyílások, akár sem, a nagy völgyek alluviuma felett jó darabig, — néhol 100—120 m magasságig, a homorú lejtőrészeken felhalmozódó jelenkori, főtömegében viszont már pleisztocén lejtőtörmelék (19) betöm minden nyílást és befedi a barlangi képződményeket is. Ezért, ezeken a helyeken csak kevés régi barlangi nyílást ismerünk, ilyen pl. a gombaszögi Ludmilla barlang.